150095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új N-heterociklusos vegyületek előállítására

2 150.095 kapott ammovegyületnek reagáltatása alifás oxo­vegyükitel és az így képződött reakciótermék hidrogénezése adott esetben azonos munkamenet­ben is végrehajtható. (II) általános képletű kiin­dulóanyagként pl. a következők alkalmasak: 5-(ß­-aminoetil)-iminodibenzil (a hidroklorid op-ja 258 C), 5-(y-aminopropil)-i<nimodibe:nzil, 5-(s-ami'no­butiI)-iminodibenzil, 5-{a -aminometil-etil)-iminodi­benzil, (a hidroklorid op-ja 228—230 C°), 5-fa-ami­no«ietil-izöbutil)-iminod,ibenzil, 5-(«-aminometil­-n-amil)-iininodibenzi], 3-klór-5-(«-aminoimetil--etil)-iminodibenzil (a hidroklorid op-ja 250—252 C°), S-^-amino-etíilJ-íminostilbén és 5-(«-amino­metil-etil)-iminostiIbéin (a hidroklorid op-ja 266— 268 C°). Alkalmazható alifás oxovegyületként a következők említhetők: formaldehid, acetaldohid, propionil­aldehid, butiraldéhid, izobutiraldehid, aceton, bu­tanon, izopropil-metil-keton, pinakolin, krotonalde­hid, «-metilakrolein és mezitiloxid. Olyan esetek­ben, amikor valamely R alkenilgyököt tartalmazó végterméket kívánunk előállítani, az imin reduk­ciója célszerűen kémiai szereikkel, mint pl. nátri­umbórhidriddel, litiumaluiníniumhidriddel vagy hangyasavval történhet. Másrészt amikor telítet­len oxovegyületéket alkalmazunk kiindulóanyag­ként, e vegyületek nagy reakcióképessége folytán valamely R alkil-gyököt tartalmazó végterméket is előállíthatunk, ha katalitikus módszerekkel az iminocsoport hidrogénezésével egyidejűleg az ali­fás kettőskötést is hidrogénezzük, ami bizonyos szempontból érdeket jelenthet. A találmány szerinti eljárással előállítható sze­kunder bázisok szervetlen vagy szerves savakkal, mint pl. sósavval, brómhidrogénsavval, kénsav­val, foszforsavval, metánszuífonsawal, etándiszul­fonsawal, ecetsavval, citromsavval, almasavval, borostyánkősavval, furnársavval, maleinsavval, borkősawal, benzoesavval, vagy ftálsavvai vízben oldható sókat képeznek. A találmány szerinti új vegyületek előállítási eljárását közelebbről az alábbi példák szemlélte­tik. E példákban a ,,részek" súlyrészeket jelente­nek, ezeknek a térfogatrészeikhez viszonyított ará­nya g : ml aránynak felel meg. A példákban meg­adott hőmérsékletek Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 25 rész 5-(y-aminopropil)-iminod.ibenzilt és 7,2 rész butiraldehidet 300 tf. rész dioxánban oldunk, az oldatot rövid időre felmelegítjük, majd 80° hő­mérsékleten, 30 atm. nyomással, 10 rész Raney­nikikel jelenlétében hidrogénezzük. A hidrogénfel­vétel befejezése után a katalizátort kiszűrjük, a szűredéket bepároljuk, a maradékot 2 n sósavol­dattal felvesszük, a sósavas oldatot éterrel kiráz­zuk, a vizes fázist meglúgosítjuk és éterrel extra­haljuk, majd az óteres fázist káliumkarbonáton szárítjuk, bepároljük és. a maradékot desztillál­juk. A kapott 5-(y-butiiamino-propil)-iminodiben­zil 0,03 mm Hg-oszlop nyomás alkalmazásakor 180—183° hőmérsékleten desztillál át. Hasonló módon kapjuk 5-(«-a!mmometil-etil)­-iminodibenzilből és acetonból etanolos közegben az 5-(«-izopro.piIamino.-meti!-etil)-imino.dibenzi.lt, amely 0,05 mm Hg-oszlop nyomás alkalmazásával 170—173°-on forr, továbbá 5-(«-aminometil-izobu­til)-i'minodibenziiből és ciklohexanonból az 5H(W­-ciklohexilamino-metil-izobut,il)-iminodibenzilt. 2. példa: 14 rész 5-(a-etilidén-imino'metil-etil)-iroinodibenzii (előállítva 5-(a-aminometil-etil)-iminodibenzilből és acetaldehidből) 100 rész éterrel készített olda­tát hozzácsepegtetjük keverés közben 2,5 rész li­tiumalumíniumhidrid 100 rész absz, éterrel készí­tett szuszpenziójához, majd az egész reakcióele­gyet 3 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. Ezután egymásután 2 rész metanolt, 2 rész vizet, 2 rész 15%-os nátriumhidroxidoldatot, vé­gül pedig 6 rész vizet adunk hozzá és a képződött csapadékot kiszűrjük. A szűredéket szárazra pá­roljuk be, a maradékét 2 n sósavoldatban oldjuk, az oldatot éterrel kirázzuk, a vizes fázist meglú­gosítjuk és éterrel extraháljuk, az éteres fázist vízzel mossuk, káliumkarbonáton szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot etanolos sósavoldattal kezeljük és az 5-(a-etilaminometil-etil)-iminotii­benzil ily módon kapott hidrokloridját (op. 224°) elválasztjuk. Hasonló módon kapjuk a 3-klór-5-(o:-aminome­til-etil)-iminodibenzilből és ciklopentanonból a 3--klór^5-^«^ciklopentilidén-iminometill4etil)- iminodi­benzilt, majd ebből litiumalumínium'hidriddel re­dukálva a 3-klór-5-(«-ciklopentilamino:metil-etil)­-iminodibenzilt. Hasonlóképpen az acetonból és 3--etil-5-(y-aminopropil)-iminostilbénből kapjuk a 3-etil-5-(7-izo.p.ropilidén.iimÍ!noi -p i ropil)-iiminostilbént és ebből litium-alumíniumhidrides redukció útján a 3-etil-5-(y-izopropil-amino-propil)-iminostiroént. Szabadalmi igénypont: Eljárás, az alábbi (I) általános képletű új Nnhe­terociklusos. vegyületek előállítására »miéü-HH-R I. ahol X etiléncsoport (—CH 2—CH 2 —) vagy vinilcsoport (—CH=CH—) Y hidrogénatom, balogénatom vagy rövidszén­láncú alkilgyök, Z hidrogénatom, halogénatom vagy rövidszén­láncú alkilgyök, alkilén valamely 2—6 szénatomot tartalmazó, egyenes vagy elágazó szénláncú alkiléncsoport és R rövidszénláncú alkil- vagy alkenil-gyök, vagy pedig cikloalkilgyök azzal jellemezve, hogy valamely alábbi (II) álta­lános képletű vegyületet

Next

/
Thumbnails
Contents