150094. lajstromszámú szabadalom • Dobadszorber

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #^% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.094 SZÁM Nemzetközi osztály: FA—478 ALAPSZÁM Magyar osztály: B 01 d 12 e Dob — adszorber Fábry György oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. november 18. A gáz- vagy gőz-elegyek szétválasztására, gáztisztításra ill. oldószergőz-visszanyerésére az adszorpciós berendezések, az ún. adszorberek, leginkább szakaszos (periodikus) működésűek. A szakaszos működésű készülékek hátrányai a folytonos működésűekikel szemben közismertek. Az ipari gyakorlatban eddig mindössze egyetlen folytonos működésű adszorpciós berendezéstípus vált ismeretessé: az ún. hiperszorber. A hiperszorberben alkalmazott szilárd adszorbens szemcséi (pl. aktív szén) erősen kopnak és portának a berendezés egyes részein való áthaladás közbeni és a szemcsék egymáshoz való súrlódása következtében. A szakaszos adszorbereknél és a hiperszorbernél fellépő hátrányok kiküszöbölése indokolt és kívánatos. Azt találtam, hogy a folytonos adszorpció végrehajtható és kivitelezhető ún. dob-adszorber alkalmazásával. A találmány folytonos üzemeltetésre és egymásutáni periodikus, váltóüzemeltetésre egyaránt képes adszorpciós berendezés, mely célszerűen hengeres, gyűrűkeiresztmetszetű dob alakú, az adszorbenst magában foglaló rekeszekkel. A dob vagy állandó lassú forgást végez, vagy csak időszakonként forog. A dob célszerűen hengergyűrű keresztmetszetű részében külön rekeszekben adszorbens (aktív anyag) helyezkedik el, ami a bevezetett gáz- vagy gőzelegy egyes komponenseinek megkötésére és ezáltal a komponensek szétválasztására hivatott. A berendezés működési módja két főszakaszra osztható: a tulajdonképpeni adszorpcióra és az adszorbens regenerálására. A tulajdonképpeni adszorpció alatt az adszorbens (aktív anyag) szemcséi között elhaladó gázelegy egyes komponensei az adszorbensen felületileg megkötődnek, mások változatlanul továbbhaladnak. Az adszorbens regenerálása az adszorpció alatt megkötött gázok kiűzéséből, eltávolításából és az adszorbens ismét üzemképessé tételéből (aktiválásából) áll. A regenerálási főszakasz többnyire csak egyszerű kiűzés: deszorpció. Mivel azonban mind az adszorpció közben mind a deszorpció közben az adszorbens hőmérséklete általában emelkedik és mert az adszorbensek adszorpcióképessége a hőfökcsökkenéssel nő, célszerű a deszorbciót követően a regenerálási főszakaszban még az adszorbens hűtését is foganatosítani. A szétválasztandó gázelegynek a berendezésbe való betáplálása, a változatlanul távozó maradékgáz eltávolítása egyrészről; másrészről a regeneráláshoz szükséges gázok vagy gőzök be- és elvezetése és ezeknek, valamint a kiűzött gázok vagy gőzök eltávolítása a berendezésből dobtengelyen keresztül, vagy tengelyközeiben történik. A dob célszerűen hengergyűrű keresztmetszetű részében az adszorbens zárt, külön rekesisekben foglal helyet. A rekeszek hosszanti elhelyezkedése a dob tengely/onalával párhuzamos, A rekeszek egymással és a külvilággal nem közlekednek. A megfelelő gázok ill. gőzök közvetlen be- és elvezetésére a rekeszekbe ill. rekeszekből az adszorbenst megtartó, de a gázokat áteresztő lemezek szolgálnák. Ezek tehát a szilárd adszorbensre nézve át nem eresztő, a gázokra (gőzökre) nézve viszont áteresztő lemezek, Megjelölésükre a továbbiakban anyaguktól a gyártási és kiviteli módtól függetlenül a szitalemez megjelölést fogjuk használni. A rekeszeken belül a gázáramlás irányítására esetlegesen terelőlemezek szolgálnak. A regenerálási főszakasz mindkét része: a deszorpció és a hűtés elvégezhető mind direkt, mind indirekt módon. Ez azt jelenti, hogy a deszorpció direkt módon pl. vízgőz befúvással, indirekt mó-