150092. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hosszrúdpárból és közbehegesztett haránt kötőelemekből álló építőelemek előállítására

Megjelent: 1903. rnáius 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -jjr -5j> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.092 SZÁM El—122. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: E 04 c Magyar osztály: 37 b Berendezés hosszrúdpárból és közbehegesztett haránt kötőelemekből álló építőelemek előállítására EVG Entwicklungs- u. Verwertungsgesellschaft m. b. H. cég, Graz, Ausztria Feltalálók: Eisenburger Kunó mérnök, Wels-Thoiheim, Gött Hans mérnök, Graz, dr. Kitter Josef mérnök, Graz-Kroisbach Gut Humelhof, Felsőausztria A bejelentés napja: 1960. november 25. Acélbetonépítmények fegyverzéséhez és egyéb építési célokra már ismeretesek olyan vasalási, ill. építő elemek, amelyek két párhuzamos hosszrúdból állnak, létrafokszerűen közfoehegesztett haránt kötőelemekkel (lásd a 142.376 számú magyar szabadalmat). Ezeknél a „bi-Stahl" néven forgalomba hozott vasalási elemeknél a hosszrudak magas nyúláshatárú acélból állnak, míg a haránt kötőelemeket olyan acélból készítik, amely a nyúláshatárt emelő ötvöző alkatrészekből, különösen pedig C-iből és/vagy Mn-ból kevesebbet tartalmaz. Ez az acél célszerűen lágy, nem edzhető, ami a jó hegesztést biztosítja. A találmány célja olyan berendezés létesítése, amellyel lehetővé válik az efféle vasalási, ill. építő elemek gazdaságos előállítása és a hegesztett kötések készítésénél fellépő nehézségek megszűntetése, melyek abból adódnak, hogy a haránt kötőelemek a hosszrudakho'Z való kétoldali hegesztés folyamán megrövidülnek, úgy, hogy a hosszrudak szabad távolsága kisebb a haránt kötőelemek szükséges hosszánál, miértis utóbbiakat a hosszrudakhoz hegesztés végett nem lehet minden további nélkül a hosszrudak közé vezetni. A találmány szerinti berendezést, mellyel hosszrúdpárból és közbehegesztett haránt kötőelemiekből álló építőelemek állíthatók össze, lényegileg az jellemzi, hogy a széria-pcnthegesztőgép előtoló pályájában a hosszrudak számára két összetartó vezeték, a haránt kötőelemek számára pedig adagolószerv van, melynek adagolási útja a hosszrudakat vezető összetartó pályák közti köztérben végződik, és hogy a hegesztőgép két elektródája a haránt kötőelemek hozzávezetési helyén, kívülről, akkora nyomással szorítható az összetartó vezetékekből kilépő hosszrudakhoz, amely a hosszrúdanyag hozzászorításához és a hegesztéshez elegendő. Ennél a berendezésnél a hosszrudakat összetartó irányokban oly módon vezetjük a hegesztési helyhez, hogy itt kölcsönös távolságuk még mindig nagyobb, mint a kész rúdpár szabad távolsága. A mindenkori ráhegesztendő haránt kötőelemet a hegesztési helyen kétoldali játékkal vezetjük az összetartó hosszrudak közötti köztérbe és rögzítjük ott. Ezután a hosszrudakat kétoldalt kívülről közelített hegesztő elektródákkal a haránt kötőelemek végeihez szorítjuk és ezekkel, előnyösen széria-ponthegesztés útján, összehegesztjük, majd a rúdpárt egy osztásnyi lépéssel előretoljuk. A berendezésnek ez a munkamódja a haránt kötőelemek akadálytalan hozzávezetését teszi lehetővé anélkül, hogy ehhez bonyolult gépre volna szükség, minthogy a hegesztő elektródák a tulajdonképpeni hegesztés feladatán kívül azt a további feladatot is kapják, hogy a hosszrudakat a hegesztés előkészítésére kétoldali nyomással a kellő párhuzamos helyzetbe kell hozniok. A rajzok a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példaképpen tüntetik fel. Az 1. ábra a gép vázlatos felülnézete. A 2. ábra a hozzátartozó elölnézet. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés munkamódját szemlélteti. A létraszerű vasalási elem vízszintes síkban fekvő két hosszrúdját, melyek irányító görgőktől és szállító hengerektől jönnek, a 2, 2' vezetékek összetartó irányokban a munkaütem szerint szakaszosan vezetik a gépbe és ezzel a hegesztő'helyre. A vasalási elem mozgásirányára merőlegesen, az 1, 1' hosszrudak alatti síkban, vízszintes irányban, a munkaütem szerint szakaszosan vezetjük