150089. lajstromszámú szabadalom • Elektrodinamikus rendszer elektromos kapcsoló, főként teljesítmény-kapcsoló kapcsolóelemeinek működtetésére

150,089 3 kötve. A 6 érintkezőikar szabad végére a helytálló 7 előérintkező van erősítve. A mozgatható T előérintkeziővel ellátott 10 kapcsolókar, a mozgatható 4' főériintkezővel ellátott 6' érintkezőkar és a 11 kilincskar a 9 tengelyen elfo-rdíthatóan van elrendezve. A mozgatható előérintkező a mozgatható főérintkezovel a hajlékony 12 szalag segítségével van összekötve. A helytálló érintkező előtt elrendezett első vezetőhuroík tehát a jobboldali 2 vezetőágból, és a 6 érintkezőkarral összeszerelt baloldali 2' vezetőágból áll. A második vezetőhurok az eső hurok 6 ér intikiezőkar jávai összeszerelt 'baloldali 2' vezetőágból és az ezzel párhuzamosan elrendezett 6' érintikezaka>rból áll. Ezáltal mindkét hurok az első hurok baloldali 2' vezetőágát közös középágként tartalmazza az ehhez elrendezett 6 érintkezőkarral együtt, és a helytálló és mozgatható elő" és főérintkezőkön keresztül egymás után vannak kapcsolva. A 10 kapcsolókart a 13 'kapcsolótengely mozgatja a 14 szigetelőrúd közvetítésével. Ez utóbbi a kapcsolókarra nem közvetlenül hat, hanem egy záron keresztül, amely zárószerkezet pl. a 11 kilincsfcaron levő 11' orrnyúlványból és a 10 kapcsolókaron elrendezett félig lemunkált 15 zárótengelybői állhat. A 17 ütközőkart a 16 rugó az óramutató járásával szemben a helytálló 19 ütközőhöz húzza. A 16 rugó egyik vége a 17 ütközőkar felső végéhez van erősítve, a 17 ütközőkar másik végén pedig a 18 állítócsavar van. Ehelyett a zárszerkezet helyett bármilyen más kis elhúzási idejű zárszerkezet is alkalmazható. A kapcsolókart ezáltal kikapcsolt helyzetből csak akkor lehet bekapcsolt helyzetbe vinni, ha a kilineskaron levő orrnyúlvány a zárótengelyhez támaszkodik. Fordítva, a kapcsolókart a 20 húzórugú csak akkor húzza a kilincskarhoz, vagyis a kikapcsolt helyzetbe, ha a zár a zárótengely óramutató forgási irányában történő elfordításával feloldódik. Az előérintkező minimális nyomásának létrehozására a helyitálló 7 előérintlkezőre a 22 nyomórugó hat, aimely a helytállóan elrendezett 23 szigetelőtesthez támaszkodik és amely a szigetelőtestiben vezetett és a helytálló előérinkezővel összekötött 24 ütközőcsapot fogja körül. Az előérintkező elmozdulási határait ez az ütközőcsap határozza meg. Bekapcsolt állapotban az ütközőcsap feje és a szigetelőtest között az a távolság van, amely az előérintkező mozgási lökethosszával azonos. A főérintkező érinítkezőnyomását a 6' érintkezőkar felső részén elhelyezett és a 10 kapcsolókar 10' hátlapjához támaszkodó 25 nyomórugó biztosítja. Ez a főérintkezőkarral összekötött és másik végével a kapcsolókar hátlapjában levő lyukban vezetett 26 ütközőcsapot fogja körül. Bekapcsolt állapotban az ütközőcsap feje és a kapcsolókar hátlapja között a b távolság (mozgási lökethossz) van. Mivel az előérintkezők a főérintlkezőhöz képest előresietve zárnak, ez a mozgási lökethossz kisebb, mint a helytálló 7' előérintkező a mozgási lökethossza. Amikor a készülék be van kapcsolva (a 3. ábra ezerinti helyzetből az 1. ábra szerinti helyzetbe állítva), az 1 csatlakozószártól áram folyik az első vezetőhurok jobboldali 2 vezetőágába addig a helyig, amelynél a hajlékony 8 szalag van megerősítve, és itt két részáramra oszlik. Az első t'észáram az első hurok baloldali 2' vezetőágábam folyik tovább a helytálló 4 főérintkezoböz, ebből a mozgatható 4' főérinikezőibe, innen a 6' érimtkezőkarba, majd a hajlékony 21 szalagon keresztül az 1' csatlakozószáirhoz. A niásodik részáram a hajlékony 8 szalagon keresztül áramlik tovább a 6 érintkezőikarba, a helytálló 7 előérintkezőbe, a mozgatható 7' elöérintkezőbe, azután a hajlékony 12 szalagon keresztül a 6' érintlkezőkairba, és innen az első áramrésszel egyesülve az 1' csaítlakozószárba. Amikor rövidzárlati árain kezd folyni, akkor az áramerősségtől függően a 7' és 7 előérintkezők közötti érintkezőnyomás megnövekszik, mivel a 6 érintkezőkar a ráható elektrodinamikus lökőhatás következtében a C irányban igyekszik kitérni. A második hurokban az áram növekedése következtéiben az elüemhatásű érintkező 25 nyomórugó nyomóerejénél nagyabb erő lép fel. A 6' érintkezőkar a mozgatható 4' főérintkezőjét eltávolítja a helytálló 4 főériintkezőről. Ezáltal az első áramrész áramút ja megszakad. Most az összáraim nyomást erősítőén az előérintikezakön folyik keresztül, míg a 10 kapcsolóikar le van zárva. Közben a 6' érintkezőkar a 18 állítóosavarhoz ütközik, a 15 zárótengely az óramutató járásának értelmében elfordul és mint már ismertettük, a 10 kapcsolókart rögzítő zárat kioldja. A 10 kapcsolókar a 6 érinilkezőkarra ható erő következtében a C irányban (tehát a kikapcsolási irányban), nagymértékben gyorsul, úgyhogy a 6 érintkezőikar a hosszúságú elmozdulásának befejezése után a 10 kapcsolókar nagyobb kikapcsolási sebességgel halad a kikapcsolt helyzet felé. Ezt a .mozgást elősegíti, illetve alátámasztja a 20 húzórugó hatása is, amely a kapcsolókart véglegesen a kilincskarhoz, és ezáltal kikapcsolási helyzetbe rántja. (2. ábra.) A 11 kilincsikiar addig marad ebben a helyzetben, míg csak a 10 kapcsolókar kikapcsoló mozgása által egy vele kapcsolatban levő kiold ószerkezet (nincs ábrázolva) egy kapcsoló önkioldó szerkezetet működésbe nem hoz, és a 13 kapcsolótengely is a 14 szigetelőrúddal együtt kikapcsolómozgásba nein megy vissza. Ennek a mozgásfázisnak a végén a 11 kilincskar 11' orrnyúlványa a 15 záróitengelyről lecsúszik, és ezután a zárőtengelyhez támaszkodik. A berendezés mostmár ismét bekapcsolásra kész állapotban van. (3. ábra.) A 4. ábra szerint a 6 érintkezőkar lehet az első hurok baloldali 2' vezetőágát körülfogó kétágú villa alakú, melynek hátlapja helytálló 7 előérinitkezőként van kialakítva és amelynek ágvégei az 5 tengelyhez csuklósam vannak hozzákapcsolva. Azonban az 5. ábra szerint lehet olyan kivitelű is, amelynél az első hurok baloldali 2' vezetőága a 6 érintkezőkart közrefogó kétágú villaként van kiképezve, amelynek hátsó része e huroknak forduló részét alkotja, és amelynek villavégein helytálló főériíntkezők vannak. Mintkét kivitelnek különböző elektrodinamikus hatása van. A 4. ábra szerint pl. a 7 és 7' előérintkezőkre ható érintkező-nyomásnövekedés a 6 éirintikezőkaroin átfolyó áram áraimágafcra való bontásával kis értéken van tartva. Ez azonban az