150083. lajstromszámú szabadalom • Forgódugattyús motor
2 150.083 Mikor a 7 dugattyú a leírt módon megint külső holtpontjához érkezik, tehát felveszi azt a helyzetet, amelyben az 1. áibra szerint a 8 dugattyú van, a sűrítés elérte maximumát és ekkor bekövetkezik a gyújtás a 13 gyertya révén, a továbbforgás ideje alatt, tehát a 7 dugattyúra nagy nyomás hat és ez a dugattyú most befelé mozog, ez tehát az expanzió művelete, amelyet a 2. ábra mutat. Ez az ábra a 8 dugattyút szemlélteti az expanzió idején, de mivel a két dugattyú egymással azonos kivitelű, nyilvánvaló, hogy a 7 dugattyú ugyanilyen helyzetben van, a (munkalöket ideje alatt. Mikor azután a 7 dugattyú megint belső holtpontjához érkezik, az expanzió befejeződött és ekkor a szegmens nyitja a 11 kipufogó csatornát, úgy mint ezt ;a 3. ábra a 8 dugattyúval kapcsolatosan szemlélteti és a következő negyedfo'rdulat alatt a kipufogás következik be. A fentiekből nyilvánvaló, hogy minden egyes körülfordulás alatt mindkét dugattyú a négyütemhez hasonlóan elvégzi a négy műveletet, ami azt jelenti, hogy a -motornak fcöirülforgasonként két munkalökete van. Ilyen szempontból tehát a motor a négyütemű, nyolchengeres1 motorhoz hasonló, mert ennél van fordulatonként két munkalöket. A dugattyúk mozgása kényszerpályával is vezérelhetők. Számításokkal könnyen igazolható, hogy a motor igen kis súly mellett rendkívül nagy teljesítményű, emellett szerkezeti félépítése egyszerű, szelepei nincsenek' és előállítása a legegyszerűbb műveletekkel oldható meg. Működésének egyik alapfeltétele, hogy forgás közben a dugattyúk negyedfordulatonként egy-egy löketet végezzenek, amit legegyszerűbben és legmegbízhatóbban a leírt szerkezettel érhetünk el, de elvileg más megfelelő szerkezeti' elemek is alkalmazhatók erre a célra. így pl. ha az 1 napkerék helyett egy helybenálló excentert használunk, amelynek az ábrák szerint fent és lent egy-egy bütyke van, tehát ellipszis alakú, a dugattyúk pedig egyegy görgővel fekszenek fel ezen az excenteren, amelyre rugó szorítja azokat, akkor is elérhetjük azt, hogy forgás közben a dugattyúk a kívánt módon ide-oda mozognak. Hasonlóképpen rudazattal is el lehet érni a dugattyúk forgása közben azok ide-oda járó mozgását. Az 5—7. ábra szerinti kivitelnél a motornak együttforgó dugattyúja van, de egyébként a teljes \működéstmód a már leírt kiviteli .működéséhez Windenben hasonló. Mégis a jobb megértés céljából röviden ismertetjük az 5—7. ábrákon látható egyes helyzetek munkafázisait. A 7' dugattyú a szívás előtti helyzetben van az 5. ábra szerint és folytatja a szívást úgy, amint a 6. ábrán látható. A 7. ábra szerinti 7' dugattyú még tovább szív és a 8. ábrán befejezte a szívást. Az 5. ábrán látható 8' helyzet a sűrítésinek felel .meg, a 6. ábra 8' dugattyúja Ugyancsak sűrít, a 7. ábrán is és a 8. ábrán a 8' dugattyú imár -munkalöketét végzi. Az 5. ábra szerint a 8a dugattyú a munkalöket továbbfejlődését mutatja, a 6. ábra szintén és a 7. ábrán Sa-nál a kipufogás, látható. A 9—11. ábra a találmánynak azt a kiviteli példáját mutatja, amelynél négy dugattyú működik együtt és ezeknél is röviden ismertetjük az egyes műveleteket: 7" indulási helyzet (9. ábra), szívás a 10. ábra szerint, további szívás a 11—9. ábra szerint, sűrítés 8"-nél és ennek folytatása a 11—9. ábra szerint, majd pedig a imunlkalöket megkezdése a 10. ábrán a 8'a dugaittyúnál. A továbbiak értekezése felesleges lenne, 'mert a leírt ismertetés alapján valamennyi kivitel működése már közvetlenül világos. A 13—17. ábra szintén a négydugattyús megoldást mutatja különböző helyzetekben, de annál a megoldásnál, amelynél a dugattyúkat nem bolygó fogaskerekek, hanem egy elliptikus 15 pályán legördülő 14 görgők vezetik. Ezek az ábrák azt is mutatják, hogy a hűtés lehetővé tételére a hengereken bordák vannak, tömítés végeit pedig a 17 gyűrűket alkalmazzuk. A 18. ábra tengelyirányú nézetben és részben metszetben szemlélteti ezeket a tömítőgyűrűket, továbbá a külső 14 és a belső 14a vezetőgörgőket. A fenti leírásban részletesen ismertettük, hogy a dugattyúk félfordulatonként végeznek egy löketet, tehát minden egyes fordulatnál elvégzik a négyütem valamennyi műveletét. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a dugattyúk olyan vezérléssel működjenek együtt, sanely minden negyedforcluiatnál ad egy-egy teljes löketet. Az is kiderül a fentiekből és a rajzokból, hogy a működés lehetővé tételére — mindegyik kivitelnél — három ívhosszúságnak kell egymással egyenlőnek lennie: a dugattyúk furatának a kerületen mért ívhossza, a szegmensek ívhossza és a S7ÍVÓ-, valamint kipufogó nyílásck egymásfelé fordított végei közötti ívhosszúság. A bevezetésben már említettük, hogy a találmány szerinti motor előnyei a kis súly és helyszükséget, egyszerű szerkezet és igen nagy fordulatszám lehetővé tétele. Ezeket az előnyöket főleg azzal sikerült elérni, hogy a motor egyetlen fordulat folyamain egyszerre több dugattyúnál végzi el a négy ütemet (négy műveletet), tehát pl. a négydugattyüs megoldásnál a főtengely minden fordulatára négy munkaiakét esik, míg a szokásos négyütemű, négyhengeres motornál fordulatonként csupán egy munkalöket van. Ily módon a találmánynál 'nemcsak a motor súlyegységére eső teljesítmény- igen nagy, hanem a motor járása rendkívül egyenletes,s még akkor is, ha viszonylag kisméretű lendkereket alkalmazunk. Mindezeket az előnyöket egyszerű alakú, tehát a tömeggyártás könnyű módszeieivel készíthető részeikkel érjük el, elliptikus vagy -más különleges alkatrészek nélkül. Igen nagy előnye még a találmány szerinti motornak, hogy nincsenek benne szelepék, -tehát elmarad a szelepekkel járó költség, karbantartás, vezérmű stb. és a fordulatszám emelésének nem szabnak határt a szeleprugók ill. a vezérléssel összefüggő körülmények. Eddig csak kétütemű motort sikerült szelepek nélkül készíteni, de nagyon sok alkalmazási területen a négyütemnek számottevő előnyei vámnak a kétütemmel szemben. Megemlítendő végül, hogy a találmány szerinti motor megfordítható (reverzálható) kivitelben is készülhet.
