150081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3-fenil-pirrolidineknek és ezeknek az előállítására
150.081 3-{m,p-dioxiifeínil)-5-'metil-pirrolidiin-hidro, promid, op. 183—185 C° (etamoiból), (3-(m,p fdimetoxifenil)-5-metil-pirro:lidinból kiindulva); / 3-(m-oxifeiní])-5-metil-pirrolidin-hidroklc^rid, op. ]30—131 C° (izopropanol és etilaee itat elegy éből), a 8. példa szerinti előállítási mód során először hidrobroimidot kapunk, ezt /víziben oldjuk, az oldatot ammóniával gyengfin meglúgosítjuk, a szabad bázist éterrel felvesszük, majd az éter ledesztillálása után a bázis ;t vizes sósav segítségével alakítjuk át hidrokloriddá; 3-(p-oxifenil)-2-i etil-5-eietil-pir»rolidin -hidroklorid, op. 183—185 C° (izopropaanol és etilacetát elegyéből), előállítása 3^p-metoxifen iil)-2-etil-5-metilnpirrolidinből történik, a hidrc/kloridot a fentebb leírt módon nyerjük; 3-(m-metil-p-oxifenil)-5->metil-pirrcl!Ídin-hidrokliorid, op. 178—180 C° (izoproparrolból), .előállítása 3^{.m-tmetil-ip-imetoxifenil)-5-imetijl-pirrolidinbő] kiindulva történik, a kapott hidrobromidot ammóniával szabad bázissá alaki tjük, majd a szokásos módon alakítjuk át rez utóbbit bidrobromiddá; 3-(o,;r>-dioxifenil)-5-imetilHpirrolic'tiin-hidrobromid, op. 129—133 C° (acetonitril és izopropanol elegyéből), előállítása 3-(o,p-dimetiIoxifenil)-5^meetil-pirrolidinből kiindulva történik; 3-(o,m-dioxifenil)-5-imetil^pirrolidin-hidro bromid, op. 141—144 0° (izoipropa-nol és etilacetát elegyéből), előállítása 3-(o,rn-dimetoxifeni])-5^meetil-pirrolidiniből történik; 3-{p-oxifen!Íl)-4-fenil-5-;mietil-pirrolidin-!acetát, op. 160—164 C° (izopropanolból), előállítása 3-(p~ Hmetoxifenil)-4-íeniÍH5Hméti: l j pir:rolidi;nfoől történik, a közvetlenül kapott hidrobramidot tömény ammóniával szabad bázisisá alakítjuk át, és ez utóbbit a szokásos módon, alakítjuk acetáttá; 3-(m,p-dioxifenil)-4-fenil-5-im.etil-pirrolid.iin-hidrobromid, + 1 mól kristályvíz, op. 126—128 C° (víziből), előállítása 3-(m,p-dimetoxife!nil)-4-fenil-S-metil-pirrolidiinfoől történik; 3-(p-oxifeinil)-5-izobutil-pi:rrolidin-hidroiklorid, op. 140—142 C° (izopropanol és etilaeetát elegyebői), előállítása 3-(p-metoxife!ml)-5-izobutil-pirrolidinből történik, az első lépésben kapott hidrobromidot a szokásos módon alakítjuk át szabad bázissá és ebből a szokásos módon nyerjük a hidrokloridot; 3-{m,p^dioxifeinil)-5'-izofoutilHpirrolidiin-hid!robroimid, op. 177—178 C° (izopropanol és etilacetát elegyéből), előállítása 3^m,p-dime'toxifenil)-izo: butilpirrolidinből történik; S-ÍOym^-trioxifenilJ'S^metil-pi/rrolidin-hidroklorid + V2 H2O op. 192—193 C° (izopropanolból), előállítása, 3^o,im,.p^trimetoxifeaii, I)-i5-im.etLl-pirrolidin-hidrokloridból (op. 162 C°) kiindulva •történik., a közvetlenül kapott hidirobromidot alkohol és etilacetát elegyéből átkristályosítjuk, majd a szokásos módon szabad bázissá alakítjuk át és ebből a szokásos módon nyerjük a hidrokloridot. 14. példa: A sztereoizomérek szétválasztása. 230 g tiszta 2,5-dimetil-3-!(p-:metoxifeiml)-pirrolidint (előállítva az 1. példában leírthoz hasonló módon) 2^nitro-3(pHm etoxifenii)-hexanon-(5)-ból) 250 ml etilaeetátban oldunk. Ehhez az oldathoz hozzáadunk 154 g tiszta kristályos szalicilsavat. Felmelegedés köziben tiszta oldat képződik, amelyből állás közben a jelenlevő bázis egy része szalicilját alakjában kikristályosodik. a) A kikristályosodott szialicilátot elválasztjuk az anyalúgtól és etilacetátból állandó olvadáspontú termék nyeréséig átkristályosítjuk. Az így kapott termék 164 C°-on, olvad (az alfa-alak szalicilátja). Hozam a felhasznált bázisra számítva 24%. A szalicilátból a bázist vizes nátronlúggal szabadíthatjuk fel. A bázis 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 90 C°-on forr. Az így kapott alfa alakú bázis gázkromatográfiai vizsgálattal egységes anyagnak bizonyul. b) Az egyesített etilaoetátos anyalúgokat szárazra pároljuk be. A szilárd maradékból a bázist vizes nátronlúggal felszabadítjuk, majd desztilláljuk. A kapott bázis 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt\ 90—91 C°-on forr. Az így nyert bázist a szokásos módon hidroiklo'riddá alakítjuk át és ez utóbbit acetonból állandó olvadáspontú termék nyeréséig átkristályosítjuk. Az így nyert bétaalakú hidroklorid olvadáspontja 132 C°. A hidroklorid hozama az eredetileg felhasznált bázisra számítva 26%-nak felel meg. Ebből a sóból a szabad bázist a szokásos módon állíthatjuk elő. A szabad bázis 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 90°-on forr. Az így nyert bázis gázkromatográfiai úton vizsgálva egységes anyagnak bizonyul, de nem azonos az alfa-alakú vegyülettel. c) A. fenti a) pontban leírt módon kapott alfaalakú bázist a 13. példában leírt módon, (éterhasítás) kezeljük, amikor is alfa-alakú 2,5-dimetil-3-(p-oxifenil)~pÍrrolidint kapunk. E vegyület hidrokloridja izopropanolból. kristályosítva 223°-on, olvad. A fenti b) pontban leírt módon kapott hidrokloridíból a 13. példában leírthoz hasonló módon a béta-alakú 2,5-dimetil-3-(p-oxifenil)-pirrolidint állíthatjuk elő. E vegyület hidrokloridja izopropanolból kristályosítva 199°-on olvad. 15. példa: (8. eljárás-változat.) 45 g litiumalumíniumhidridhez 250 ml absz. dioxánban keverés közben, lassan hozzáadjuk 102,5 g p-metoxifenilnborostyankosavimid 800 mi absz. dioxánnal készített forró oldatát. Ezután az elegyet 4V2 óra hosszat hevítjük visszacsepegő hűtő alatt. A reakcióelegy feldolgozása a 9. példában leírthoz hasonló módon történik. Ily módon 64,5 g 3-(p^metoxifenil)-piiTolidin't kapunk (az elméleti hozam 72,5%-a); ez. a termék 12 mm Hg-oszlop nyoimás alatt 156 C°-on forr. A fenti termék savanyú oxalátjának olvadáspontja 121—123 C°. A fent leírt eljáráshoz hasonló módon állíthatjuk elő az alfa^(p-<metoxifenil)-alfa'-n-propil-boirostyánkősav-imidből a 3-(r>metoxifenil)-4-n-propil-piKPolidint is. E vegyület savanyú oxalátjának olvadáspontja 124—126 C°.
