150081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3-fenil-pirrolidineknek és ezeknek az előállítására

150.081 5 Ennek során némi semleges anyag olajos cseppek alakjában kiválik: ezt éterrel kirázzuk. Ezután az oldatot feleslegben levő .mennyiségű nátronlúggal meglúgosítjuk és az így szabaddá tett bázist éter­rel kioldjuk. Az éteres oldatot káliu'mkai'bonátoin szárítjuk, majd frakcionáltan desztilláljuk, A kapott főpérlat színtelen olaj, amely 2 mm Hg-oszlop nyomás alatt 104—106 C°^on forr. Hozam: az elméleti mennyiség 33—37%-a. A 4. példában leírthoz hasonló módon állítha­tunk elő l-nitro-2^m,p-dioximetiléníenil)-penta­nom-(4)-b.ól 3^m,p-dioxiimetilénfenil)-5-metil-pirro­lidinit. Ez a termék színtelen olaj, amely 0,05 mm Hg-oszlop nyomós alatt 122 C°-on forr. Hozam: az elméleti mennyiség 51,5%-a. 5. példa: 3-(p-metoxifenil)-5^metil-pirrolidin. 237,5 g l-nitro-2-(p-metoxifenil)~pentanon-(4)-t 1200 ml jégecetben forrán oldunk és a forrás­ban levő oldathoz keverés közben, kis részletek­ben, lassan hozzáadunk 500 g cinfeport. A cink­por hozzáadásának befejezése után az elegyet még 2 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. Ezután az elegyet beleöntjük fcb. 3 liter vízbe, a levált oldhatatlan részt leszűrjük és a vizes oldatot tömény nátronlúggal meglúgosítjuk. Élinek során a 3-(p^metoxifenil)-5-metilj pirrolin olajszerű alakban kiválik. Ezt éterrel kioldjuk, az éteres oldatot elkülönítjük, káliumkarbonáton szárítjuk, az oldószert ledesztilláljuk éjs a 'mara­dékot vákuum alatt frakcionáltan desztilláljuk. A kapott termák forrpontja 1 mm Hg-oszlop nyo­más alatt 110 C°. Hozam 79,5—86 g (az elméleti mennyiség 42— 45,5%-a). A fenti módon előállított 3-{p^metoxifenil)-5--metilpirrolint 400 ml metanolban, platinaoxid katalizátor jelenlétében nyomásálló edényben k! b. 80 C° hőmérsékleten és 3—5 att hidirogén-nyoimás alatt hidrogénezzük, .majd az így kapott reakció­elegyet a szokásos, módon dolgozzuk fel. A 3-.(pjm.etoxiímil)-5*metil-pir'rolidin hozama: az elméleti mennyiség 87—95%-a. A fenti 5. példában leírthoz hasonló módon l-j nitro-2M(;m,pi-dioximetilén;feinil)-pentanon-(4)-b!Ól cinkkel jégecetes közegben végzett redukció út­ján S-ínajp-dioxinietilénfenii^-S-nietil-pirrolidiint ál­lítunk elő; fp. 1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 122 C°. Ebből a term ékből metanolos közegben, 100 C° hőmérsékleten és 100 att hidrogén-nyomás alatt Raney-nikkel vagy Raney-kobalt katalizátor jelenlétében végzett redukció útján 3-(mi.p-dioxi­metilénfeini^-S-metil-pirrolidint nyerünk; ez a ter­mék színtelen olaj, amely 0,05 mm Hg-oszlop nyomás alatt 120—122 C°-on forr. Ha hidrogé­nező katalizátorként platinaoxidot alkalmazunk, akkor a hidrogénezéshez metanolos közegben, fcb. 80 C° hőmérsékleten elegendő 3—4 att hidrogén­nyomást alkalmazni. 6. példa: 3-(p-oxifenil)-4-fenil-5-jmetilHpirrolidin. 71 g alfa-(p-benz:iloxiifeniil)-ibéta-fenil-levulinsav­nitrilt 700 ml metanolban szuszpendálunk és Ra­ney-nikkel katalizátor jelenlétében 70 C° hőmér­sékleten, 100 att hidrogén -nyomás alatt rázó­autoklávban hidrogénezzük. Ennek során gyűríí­záródás és a benzilgyök egyidejű lehasadása kö­vetkezik be. A hidrogénezés után a katalizátort kiszűrjük és az oldószert elpárologtatjuk. A ma­radékot izopropanolíal felvesszük és az oldató1-éteres sósavoldattal semlegesítjük. A kapott hidraklorid 275 C°-on bomlás közben olvad. Az acetát olvadáspontja 120—122 C°. 7. példa: 3-(pjmetoxifenil)-4-[2,5-endometilén-ciklohexil­-{l)ppirrolidin. (A reakcióképletet lásd a rajzon (4) alatt.) 2 6 4,4 g alf a^(pt-m etoxif enil)-alif a '-[2,5 - end omet iíén­-ciklohexen-J3-il-(l)]-foorostyánkősav-dinitrilt (elő­állítva alfa-(p-metoxifenil)-béta-[2,5-Gndoi metilén­-cikloi hexen-J 3 -il]-(lHakriln!Ítrilből HCN addiciója útján) 1500 ml > metanolban. Raney-nikkel katali­zátor jelenlétében, 100 C° hőmérsékleten és 100 att hidrogén-nyomás alatt rázóautoklávban hidro­génezünk. A reakcióelegy feldolgozása céljából a katalizátort kiszűrjük, az oldószert ledesztilláljuk' és a maradékot 600 nil 2 n sósavoldattal fel­vesszük. A sóssavas oldatot éterrel kétszer kiráz­zuk, majd nátronlúggal meglúgosítjuk. Ennek so­rán a szabad bázis kiválik. Ezt éterrel felvesszük, az éteres oldatot káliumkarbonáton szárítjuk, az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot vákuum­ban frakcionáltan desztilláljuk. A kapott termék 0,01 mm Hg-oszlop nyomás alatt 131—135 C°-on forr. Hozam: az elméleti mennyiség 53%-a. A hidroklorid (izopropamolból kristályosítva) 200 C°-on olvad. Az acetát (etilacetátból kristályosítva) 105-—108 C°-on olvad. A fenti 7. példában leírthoz hasonló módon állíthatunk elő alfa-(n^butil)-alfa-(p-metoxifenil)­-borostyánkősav-dinitrilből 3-[n~butil-(l)]-3-(p-met­oxifenil)-pi:rrolidint, amely 0,05 mim Hg-oszlop nyomás alatt 150—155 C°-on forr. 8. példa: 3-(p-metoxifenil)-4-metil-pirrolidin. (A reakcióképletet lásd a rajzon (5) alatt.) 55 g 2-metil-3-ciano-3-(p-rnetoxifenil)-propion-al­dehid-dietilacetált (fp. 0,01 mm Hg-oszlop nj^omás alatt 135—140 C°; előállítva p-metoxibenzilcianid, nátriumamid és alfa-brámpropioinaldehid-dietil­acetál reakciója útján) 700 ml metanolban, Raney­nikkel katalizátor jelenlétében, 100 C° bőniérsék­„leten és 80—100 att hidrogén-nyomás alatt rázó­autoklávban hidrogénezünk. A reakcióelegy fel­dolgozása a szokásos módon történik. A bázist a két sztereoizomér alak elegyeként kapjuk. A kapott termék 12 mm Hg-oszlop nyomás, alatt 158—162 C°-on olvad. Hozam 28,4 g (az elmé­leti mennyiség 74%-a). A fenti 8. példában leírthoz hasonló módon kapjuk a megfelelő ciano-aldehidacetálofcból az alábbi további hasonló vegyületeket: 3-{p-metoxifenil)-pirrolidin, fp. 0,3 mm 112—116 C.°;

Next

/
Thumbnails
Contents