150081. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új 3-fenil-pirrolidineknek és ezeknek az előállítására

Megielent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG & ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÍLMÁNYI HIVATAL 150.081 SZÁM Nemzetközi osztály: C 07 d2 BO—829 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12 p 1-5 Eljárás új 3-fenil-pirrolidineknek és ezek sóinak az előállítására C. H. Boehringer Sohn cég, Ingelheim am Rhein (Néniét Szövetségi Köztársaság) Feltalálók: Dr. Zeile Karl vegyész, tanár, Ingelheim am Rhein, dr. Heel Werner vegyész, Ingelheim am Rhein, dr. Engelhard t Albrecht farmakológus és orvos, Mainz A bejelentés napja: 1961. május 28. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1960. június 3. A találmány a csatolt rajz szerinti (I) általános képletnek megfelelő új 3-fenil-pirrolidineknek és ezek sóinak az előállítási eljárása, miimellett az (I) általános képletben Rí—Ra hidrogénatomot vagy rövidszénláncú altkilcsoportot, Z pedig hidrogénatomot, valamely adott esetben halogénatornmal, alikil-, alkoxi-, hidroxil- vagy metiléndioxi-csoporttal egy- vagy többszörösen helyettesített aril-, furil-, tienil-csoportot vagy valamely adott esetben egy endoimetílén-csoportot tartalmazó cikloalkilgyököt jelenthet, mimellett a Z helyettesítők egyike minden esetben valamely oxigéntartalmú csoporttal helyettesített feni!gyök. A feni új vegyületeik előállítása önmagában isrnert 'módszerekkel történhet; különösen előnyösek az alábbi előállítási módszerek: 1. A csatolt rajz szerinti (II) általános képletnek megfelelő 1,4-nltrokarbonil^vegyületeik redukciója; e képletben Rí—R5 és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel. Ez az eljárás olyan {I) általános képletű vegyületeket ad termékként, amelyek képletében, az Ra hidrogénatomot jelent. Amennyiben a (II) képletben R5 hidrogénatomot képvisel, célszerű, ha a reakcióhoz nem magát a szabad aldehidet, hanem annak valamely acetálját alkalmazzuk. A fenti redukció katalitikus úton vagy elektrolitikusan folytatható le. Katalitikus redukció esetén katalizátorként célszerűen Raney-nikfcelt vagy nemesfém-katalizátorokat alkalmazunk, Raney-katalizátorok alkalmazása esetén (Raney-nikkel mellett elsősorban Raney-kobalt jöhet tekintetbe) a hidrogénezést főként az 50 C° és 15Ö C° közötti hőmérséklettartományban, célszerűen 80—100 C° hőmérsékleten és 50 att feletti, célszerűen 80—150 att hidrogénnyomiás alatt folytathatjuk le. Ha ezzel szemben nemesfém-katalizátorokat, mint palládiumot valamely hordozóanyagon (szén, báriumszulfát stb.), platinát hordozóanyagon vagy anélkül, ródíumoxidfoól készített ródium^katalizátorokat vagy az említett nemesfémeket tartalmazó elegy-katalizátorofcat alkalmazunk, akkor a hidrogénezést célszerűen ugyancsak felemelt hőmérsékleten (előnyösön 5'0 C° és 100 C° között), de oly hidrogén^nyo'másoik alatt folytathatjuk le, amelyeknél a tapasztalat, szerint a magban még nem következik be hidrogéneződés (e célra előnyösen 5—20 att nyomás alkalmas). A redukció lefolytatható Adkins-katalizátorok (pl. rézkrómoxid) alkalmazásával is. Ez a módszer azonban a tapasztalatok szerint nem nyújt előnyöket a Raoey-ka tali zá torok alkalmazásával szemben, minthogy a reakció teljes lefolytatásához 180 C° feletti hőmérsékletre és 150 att feletti nyomásra van szükség. Ilyen feltételek mellett azonban már fokozott mértékben következik be a reakcióelegy elgyamtásodása. A katalitikus redukció esetén oldószerként előnyösen kisimolekulájú alkoholok, mint pl. metanol, etanol, izopropanol vagy glikol-monoetiléter alkalmazhatók, lefolytatható azonban a reakció egyéb, a reakció lefolyása szempontjából közömbös oldószerek, .mint pl. dioxán alkalmazásával is. Célszerű 1 : 5 arányt meghaladó .mértékű hígítással dolgozni (térfogat-részekre számítva), minthogy töményebb oldatok alkalmazása esetén könnyebben lépnék fel mellékreakciók. Adkins-ikatalizátorok alkalmazásával történő redukció esetén azonban alkoholok nem használ-