150060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasércek darabosítására, valamint magas- és mélyépítési célokra alkalmas kötőanyag előállítására és ezen kötőanyaggal vasércporok darabosítására

2 150.060 A vasérc, az alumínium és mészvegyület (bau­xit és mészkő) mennyiségét célszerű úgy meg­állapítani, hogy a kiégetett 'kiteker összetétele az alábbi értékek közt maradjon: Si02 A12 0 3 Fe2 0 3 CaO 4—120/t, 8—21% 13—33% 40—50% Ennek az összetételnek jellemzője, hogy a kötő­anyag szilikátmodulusa (SiC^/AlaOs+Fe^Oj;) ki­sebb 0,5-nél, aluminát modulusa pedig kisebb 0,8-tfiál. Ezektől az összetételhatároktól csak abban az esetben engedhető meg eltérés, ha külön kí­sérlettel meggyőződtünk arról, hogy az így ké­szített kötőanyag jó-e. A találmány szerinti el­járást tehát célszerű úgy foganatosítani, hogy az egyes adalékanyagokat oly mennyiségi arányban alkalmazzuk, amely mellett a kész cementklin­kerben az alumíniumoxid és a vasoxid együttes mennyisége meghaladja a kovasav mennyiségé­nek kétszeresét, az alumíniumoxid -mennyisége pedig nem haladja -meg a vasoxid mennyiségé­nek 8-0%-át. Az így előállított kötőanyagát az érc szemcse­nagyságától függő mennyiségben a darabosítandó érccel elkeverjük és gyengén föld-nedves állapo­túra nedvesítve, ércbe-tomná alakítjuk át, majd pl. briketté sajtoljuk. Az ér-ebet o-n már két óra múlva szállítható és 20 óra múlva kohóba, vagy martinkemencébe adagolható. A finom ércporok darabosítása pell élezéssel is elvégezhető, amikor a nedvesített ércpo.r és kötőanyag keveréket forgó dobban, vagy tálcán görgetve golyókká alakítjuk. A találmány szerinti eljárás értelmében tehát az ércdarahosítási eljárás é-rdbeiton gyártássá egy­szerűsödik le, amelynek befektetési és termelési költségei lényegesen kisebbek a tűzi darabosítási eljárásokénál. A brikettezés, vagy pelletezés elő­nye, hogy nem csak az érc, hanem a többi elegy­alkotók. sőt a szükséges kohóíkoksz kisebb-nagyobb része is olcsó .kokszpor formájában vihető be a darabosítandó ércbe, .vagyis -a kohóé!agy elkészí­tése a darabosításkoir túlnyomórészt befejeződik. A találmány szerinti eljárás olcsó kötőanyag előállítását teszi lehetővé, mert a kötőanyag rész­ben abból a vasércből készül, amit amúgyis a kohóba kell bevinni, másrészt a hozzáadott mész­kő mennyiségével kevesebb mészkövet kell a kohóiba adagolni, tehát a mészkő költsége is meg­térül és így a vasérc és a mészkő költsége figyel­men kívül hagyható. Az eljárás további előnye, hogy a cementgyár­táshoz 5-nél kisebb modulusa (AI2O2/SÍO2), tehát a Bayer-elj árashoz már fel nem használható bau­xit is megfelel, amelyeikből a bauxitbányák há­nyóin hatalmas, eladhatatlan mennyiségek hever­nek. A kohóiban a bauxit vastartallma is haszno­sul, s alumíniumoxidtartálma a kohósalak minő­ségét is javítja. Jó minőségű bauxit adagolása csak nagy szabad kovasavtartalmú érceknél in­dokolt. Ha a poros érc könnyen rostálható, a kötő­anyag -gyártásához célszerűen az 1 -mm-nél fino­mabb részt használjuk fel, aminek révén csök­kennek -az előőrlés költségei. A nyersanyag nagy vasoxid tartalma miatt a zsugorodás már 1300 C° alatt bekövetkezik. Az alacsony zsugorodási hő­fok következménye, hogy a forgökemence -(eset­leg aknáskemeince) teljesítménye a .mintegy 1450 C° zsugorodási hőmérsékletű portlamdcement klinkeréh ez viszonyítva növekszik és a kiégetés­hez kevesebb hőenergia szükséges. A találmány szerinti eljárás a vaskohászati felhasználás mellett más célokra, így magas- és mélyépítés, bányászat, (mélyfúrás stb. területén is alkalmazható. A legtöbb vasérctípus alkalmas ily kötőanyag előállítására, azonban a kis vastartalmú kalciu­mot tartalmazó bázikus vasércekből lehet a leg­olcsóbban előállítani. A következő táblázatok nyolc ismertebb vas­ércre, valamint a belőlük készíthető kötőanyag összetételére közölnek adatokat. Az I. táblázatban olyan különböző összetételű vasércnek, továbbá egy jó és egy 5-nél kisebb bauxitmodulusú (AI2O3/SÍO2) bauxit, valamint egy jobb minőségű mészkőnek az összetételét tüntettem fel. A II. táblázat az egyes anyagok­ból a kötőanyag előállításához szükséges mennyi­ségeket tünteti fel. A III. táblázatban a kiégetett kiteker összetételét láthatjuk a kötésidő szabá­lyozása végett, esetleg hozzáadott gipszikő nélkül. A IV. táblázat a számított ásványi összetételt, míg az V. táblázat a szilikát-modulusokat (SÍO2/ /Al203-r-Fe203) és az alumfaát-<modulu6.oíkat (Al?,03/Fe 2 03) mutatja. A II—V. táblázatok első oszlopában a vasércek megnevezése azonos az I. táblázatban feltüntetettekével. I. táblázat Megnevezés Fe2 0 2U3 SiOo AI2O. CaO C02 H2 0 Egyéb 1. Kíiruna D magnetit 2. Krivoj-rogi -hematit, Szovjetunió 3. Cattanooga-District, USA 4. Alabama hematit, USA 5. Steyr Erzberg sziderit, Ausztria S. Salzgitter Hawerlach wiese, NSZK 7. Anderny bázikus mteett, Franciaország 8. Oxford nyers érc, Anglia Bauxit jó modulusű Bauxit rossz modulusű Mészkő 80,00 3,50 2,24 9,20 1,07 3,99 74.30 16,00 .48,00 7,28 48,00 10,84 47,20 5,50 40,30 24,80 44,00 8,20 34,30 10,20 18,50 3.50 20,00 10,00 0,17 0,14 2,87 0.28 — 4,00 2,55 3,14 21,40 16,50 2.14 1,54 2,88 19,73 15,00 2,00 1,55 1,57 9,20 8,99 4,90 32,69 4,20 7,10 4,01 9,50 4,25 17,20 15,70 7,50 3,15 7,60 12,20 10.00 15,60 10.10 56,00 0,30 0,1-0 16,50 5,00 50.00 0.30 0,10 10,00 9,60 0,1.1 54,94 43,35 — 1,29

Next

/
Thumbnails
Contents