150060. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasércek darabosítására, valamint magas- és mélyépítési célokra alkalmas kötőanyag előállítására és ezen kötőanyaggal vasércporok darabosítására

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG .#r ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.060 SZÁM Nemzetközi osztály: C 04 b SchE—101 ALAPSZÁM Magyar osztály: 80 b 3 Eljárás vasércek darabosítására, valamint magas- és mélyépítési célokra alkalmas kötőanyag előállítására és ezen kötőanya ggal vasércporok darabosítására Dr. techn. Schedel Andor oki. építészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. július 18. A találmány eljárás vaskohászati ércek darabo­sítására, valamint magas- és mélyépítési célokra alkalmas hidraulikus kötőanyag előállítására és ezen kötőanyaggal vaséreporok darabosítására. Ismeretes, hogy a vaskohászathoz szükséges nagy vastartamú darabos ércek kifogyóban van­nak és ezért a vaskohászat kénytelen egyrészt a poros érceket is felhasználni, másrészt az ala­csonyabb vastartalmú érceket dúsítani. A dúsít­mány pedig szükségszerűen por. A vaséreporok daraíbosítás nélkül nem adagol­hatok a kohókba, mert különben a fúvószél egy részüket kivinné és mert egyenlőtlen összetömö­í'ödés következtében a kohóban csatornásodást okoznának. A Martin kemencékbe sem adagol­ható frissítőéire por, mert résziben a füstgázok kivinnék, egy részié pedig a kemence tűzálló fala­zatába infiltrálódna, s azt olvadékonnyá tenné. Az eddig ismert és használatos eljárások két csoportba oszthatók. a) A meleg daraíbosítás folyamán az ércporokat kokszporral elkeverve zsugorodásig égetik, vagy pedig az éroporból téglákat, briketteket sajtol­nak, pelleteket készítenek, majd ezeket kiégetik. b) A hideg daraíbosítás során az ércport kisebb­nagyobb nyomással, kötőanyag hozzáadásával, vagy anélkül darabosítják. A zsugorító darabosítás (Dwight—Lloyd, Greene­vvalt stb. eljárások) kohóéreek darabosítására csak ott lehet gazdaságos, ahol a szükséges kokszpor csekély értékű, olcsó hulladékanyagiként áll ren­delkezésre. Ez az eljárás az acélgyártáshoz szük­séges frissítőércek darabosítására nem gazdaságos, mert az érc Fe^Oa tartalmának egy részét FeO-vá redukálja, s emiatt nem csak az érc oxigén­mennyiségének csökkenésével arányos, hanem azt jelentősen meghaladó mennyiséggel több frissítő­érc használata válik szükségessé. Az így zsugo­rított érc térfogaitsúlya rendszerint kisebb a martinsalakémál, ezért a salak felületén úszik és frissítő hatása lassúbb. A hideg darabosítási eljárás elterjedésének leg­főbb akadálya a megfelelő kötőanyag hiánya. Vas­ércek brikettezéséhez oly kötőanyagra van szük­ség, amely olcsó, gyorsan köt és szilárdul, kellően nagy szilárdságú és vaskohászati szempontból ká­ros szennyezőket nem, vagy csak csekély meny­nyiségben tartalmaz. A portland-, vagy salak­portland-cementek ily célra kevéssé alkalmasak, mert egyrészt nagy a kovasav tartalmuk, másrészt lassan kötnek {4—6 óra) és szilárdulnak, tehát a briketteknek még órák múlva sincs akkora szi­lárdságuk, hogy a kezelést és a szállítást elbírnák. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kohósításra kerülő vasércek legtöbbjéből közvet­lenül is elő lehet állítani — az érc meddőjének összetételétől függő mennyiségű alumínium és mészvegyület (pl. bauxit és mészkő) hozzáadása­vei — olyan hidraulikus kötőanyagot, amely a fenti követelményeket kielégíti. A vaskohászati ércek darabosítására, valamint magas- és mélyépítési célokra alkalmas hidrauli­kus kötőanyagot a találmány szerinti eljárás ér­telmében úgy állítjuk ölő, hogy vastartalmú nyers, dúsított vagy pörkölt érc, valamint mész- és/vagy alumíniumtartaknú vegyületek keverékét a ce­mentgyártásban ismert módon cementklinkerré égetjük, majd gipsekővel, vagy egyéb kötési időt szabályozó anyaggal kevert őrleménnyé alakítjuk. A vasérchez a bauxitot és a mészkövet cél­szerű stöchiometriai alapon kiszámított határok közötti menn5'iségbien adagolni. Az így kapott keveréket a cementgyártásinál szokásos finom­ságúra kell megőrölni, majd forgó-kemencében zsugorodásig kiégetni. A hidraulikus kötőanyagot rendszerint 1—5% gipszikő, vagy egyéb kötési időt szabályozó anyag hozzáadása után cementfinom­ságúra történő megőrléss után kapjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents