150052. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új hidrazin-származékok előállítására
2 150.052 zelés útján; ily módon a szabad aminocsoportot tartalmazó megfelelő hidrazin-származékhoz jutunk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik, megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. A példákban a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban értendők. 1. példa: 4,8 g acetonhidrazont &0 ml vízben oldunk és az oldathoz keverés közben, 15—20° hőmérsékleten, 15 perc alatt 13,2 g 2-dietilamiino-izohexilkloridot csepegtetünk. Ezután a reakcióelegyet 63 óra hosszat tovább keverjük, miközben időnként néhány csepp trietilamint adunk hozzá, úgy, hogy az elegy pH-értéke sohase csökkenjen 8 alá. A kezdeti emulzió a reakcióidő vége felé tiszta oldattá alakul át, amely 2-dietilamino-izohexilkloridot már csak nyomokban tartalmaz. A reakcióelegyet ezután káliumkarboináttal telítjük, imajd több részletben, összesen 200 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatot magnéziumszulfáton szárítjuk, a kloroformot vákuumban lepároljuk, a maradékot pedig vákuumban frakcionáljuk: az l-{2'-dietüamino-izohexil-l')-2-izopropilidén-hidrazin 11 mm Hg-oszlop nyo° 2 más alatt 111° hőmérsékleten desztillál át; ng = = 1,4535. .2. példa: 2,3 g l~(2'-dietilamino-izohexil-r)-2-izopropilidénhidrazint 10 ml absz. kloroformban oldunk és az oldathoz 0° hőmérsékleten, erős hűtés és keverés közben lassan hozzácsepegtetünk 5 ml absz. kloroformban oldott 0,83 ml acetilkloridot. Ezután a reakcióelegyet további 3 óra hosszat keverjük +3° és +5° közötti hőmérsékleten, majd 15 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Utána ismét lehűtjük 0°-ra és kétszer mossuk 25—25 ml jégbe hűtött, telített vizes szódaoldattal. A kloroformos oldatot magnéziumszulfáton szárítjuk, a kloroformot vákuumban elpárologtatjuk, a maradékot pedig vákuumban desztilláljuk. Az l^(2'-dietilaimino-izO'hexil-l')-l-acetil-2-izopropilidén-hidrazin 1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 119— 121° hőmérsékleten desztillál át kissé sárgás 22 színű olaj alakjában; n o = 1,4669. 3. példa: 4,0 g l^(2'-dietitemíno-izohexil-r)-l-acetiI-2-izopropilidén-hidrazint, amelyet a 2. példában leírt módon állítottunk elő, 28 ml 86%-os vizes etanolban oldunk, majd az oldatot 0° hőmérsékleten, hűtés közben klórhidrogéngázzal telítjük, azután pedig szobahőmérsékleten 4 óra hosszat állni hagyjuk. Utána az oldatot vákuum alatt, 30° hőmérsékleten erősen bepároljuk, a maradékot 20 ml jeges vízzel felvesszük és erős hűtés közben meglúgosítjuk 50%-os vizes káliumhidroxidoldattal. Az oldatot több részletben, összesen 100 ml éterrel kirázzuk, az egyesített éteres kivonatot magnéziumszulfáton szárítjuk, majd az étert vákuum alatt elpárologtatjuk. A maradékot nagyvákuumban desztilláljuk, amikor is az l-(2'-dietilamJno-izo:hexil-r)-l-acetil-hidrazin. 1.5 mm Hgoszlop nyomás alatt 126—128° hőmérsékleten 25 desztillál át, színtelen olaj alakjában; np' =1,4629. 4. példa: 6,4 g acetonhidrazon és 8,9 g trietilamin 20 ml absz. benzollal készített oldatához keverés közben, 18—20° hőmérsékleten, 15 perc alatt hozzácsepegtetünk 20 ml absz. benzolban oldott 12,0 g /^-dietilamino-etilkloridot. Ezután a reakcióelegyet 48 óra hosszat tovább keverjük -40° hőmérsékleten, miközben trietilamm-hidroklorid válik ki. Ezt leszűrjük, a benzolos oldatot 50 ml hűtött, telített szódaoldattal mossuk. A benzolos oldatot elválasztjuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, majd1 a benzolt vákuum alatt elpárologtatjuk és a maradékot vákuumban desztilláljuK. Az 1^-dietilamino-etil)-2-izopropilidénhidrazin 11 mim Hgoszlop nyomás alatt 85° és 88° közötti hőmér-O J sékleten desztillál át; np = 1,4557. 5. példa: 14,0 g l-(/?-dietilamino-etil)-2-izopropilidón-hidrazint 40 ml absz. kloroformban oldunk és az oldathoz 0° hőmérsékleten, erős hűtés és keverés közben lassan hozzácsepegtetjük 6,5 ml acetilklorid 15 ml absz. kloroformmal készített oldatát. Ezután a reakcióelegyet 3 óra hosszat tovább keverjük +2° és +5° közötti hőmérsékleten, majd 20 óra hosszat hagyjuk szobahőmérsékleten állni. Utána a reakcióelegyet 0° hőmérsékletre hűtjük le, majd kétszer mossuk 25—25 ml vizes telített szódaoldattal. A kloroformos oldatot magnéziumszulfáton szárítjuk, a kloroformot vákuumban lepéroljuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. Az l-(^-dietilaimino-etil)-lHacetíl-2-izopropilidén-hidrazin 1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 103— 105° hőmérsékleten desztillál át, színtelen folya-2 ^ dék alakjában; nE T= 1,4721. 6. példa: 4,9 g l^A-dietilamino-etil)-l-»oetil-2-izopropüidén-hidrazint, amelyet az 5. példában leírt módon állítottunk elő, 28 ml 85%-os etanolban oldunk, majd az oldatot 0° hőmérsékleten, hűtés közben klórhidrogéngázzal telítjük, utána pedig 4 óra hosszat hagyjuk állni 22° hőmérsékleten. Ezután az etanolt vákuum alatt, 30° hőmérsékleten elpárologtatjuk, az olajszerű maradékot 20 ml vízzel felvesszük és erős hűtés közben meglúgosítjuk 50%-os vizes káliumhidroxidoldattal. Több részletben, összesen 100 ml éterrel extraháljuk, az egyesített éteres kivonatot rnagnéziumszulfáton szárítjuk, az étert elpárologtatjuk és a maradékot vákuumban desztilláljuk. Az l-(/?-dietilamino-etil)-l^acetil-hidrazin 1 mm Hg-oszlop nyomás alatt 106° hőmérsékleten desztillál át, színtelen olaj alakjában; n^2 = 1.4682.
