150051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás Hyodesoxycholsav előállítására nyers epesav keverékekből
2 150.051 Az észlerelegy oldására alkalmazott slkiléterkónt iőleg a düzopropiléter alkalmas. Ezenkívül alkalmazható még a di-n-propiléter, dietiléter, di-n-butiléter, diizobutiléter, di~terc.b'utilóter, továbbá a megfelelő, különböző alifás láncú alifás * éterek iá. Az alkiléter hígítható továbbá olyan szerves oldószerrel, amely alkiléterekkel elegyíthető. Ilyen szerves oldószerekkánt elsősorban benzol, ezenkívül pl. xilol és toluol jön számí, tásfaa. Kedvezőnek mutatkozott, hogy az észterkeveróket az aromás amin hozzáadása előtt úgy »állítsuk be, hogy az észtenkeverék és az oldószer összsúlya a bevitt sertésepe 10—15 súly%-a vagy az elszappamosított sertésepe szárazmaradéka súlyának 1,5—2-szere.se legyen. A nyers epesavak észterezésére alifás' alkoholokat, pl. etilalkoholt, propilalkoholt, izopropilalkoholt és különösen metilalkoholt alkalmazunk. Ha a találmány szerinti eljárás alkalmazásakor sertésepéből indulunk ki, úgy ezt ismert módszerekkel elszappanosítjuk és az elszappanosított oldatot bepárolhatjuk és a kapott maradókot észterezhetjüik. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az elszappainosított oldatból az epesavakat egy sor kísérőanyaggal sav hozzáadásával kiesapjuk, a vizes fázist elválasztjuk és a csapadékot közvetlenül észterezzük. 1. példa: 2 liter = 2,1 kg sertésepét 250 g 34—35%-os nátronlúggal autoklávban 135—136° -ra hevítünk. Ezután a lehűlt, lényegében tiszta oldathoz 340 ml 38%-os sósavat adunk. A félszilárdan kivált nyerssavafcat és kísérő anyagokat az oldattól elválasztjuk és vízzel felületileg mossuk. Ezután 1,15 liter metanolt, majd 37,5 g koncentrált kénsavat adunk hozzá. Éjszakán át történő állás után keverés közben 100 g vízmentes nátriumkarbonátot adagolunk. A kivált sókat leszívatjuk és utána 2í50 ml metanollal mossuk. Ezután a szűrt észter oldatot 430 g-ra. bepároljuk. A lombikban levő maradékhoz 400 ml vizet és 400 ml diizopropilétert adunk és jól elkeverjük. Ezt követően a vizes fázist elválasztjuk és az éteres réteget -hígított szódaoldattal és ezt követően vízzel mossuk. Az éteres réteget nátriumszulfáttal szárítjuk, majd 278 g-ra bepároljuk, 20 g anilin hozzáadása után az oldatot félretesszük kristályosodni. Kétnapos állás után a kristálypépet leszívatjuk és 2% anilint tartalmazó 150 ml diizopiropiléterrél mossuk. Ezután a nutsch-maradéikot fél óra hosszat 2% anilint tartalmazó 190 ml diizopropiléterrel visszafolyó hűtővel főzzük. Lehűlés után újból leszívatjuk és 150 ml anilintartalmú diizopropiléterrel mossuk. Levegőn való szárítás után 64,6 g hyodesoxycholsavanilin-iadduktumot kapunk. Fp. (130) = ,= 133—133,5 C°. Ezt az adduktumot 11 g nátronlúggal és 200 ml vízzel elegyítjük, majd az oldaton vízgőzt vezetünk át, míg az összes anilin átdesztillál. Ezután az oldatot 290 ml meleg normál sósavba csepegtetjük. A kivált hyodesoxieholsavat leszívatjuk, vízzel mossuk és 60—70 C°-on szárítjuk. Kitermelés: 50,13 g hyodesoxicholsiav, Fp. 197— 198 C°, 1 kg bevitt sertésepére vonatkoztatva 2,38 súly0 /,), 1 liter sertésepére vonatkoztatva 2,5%. Ahelyett, hogy az első bekezdéstben írtak szerint a nyers savakat és kísérőanyagokat sav hozzáadásával kicsapnók, a lúgos elszappanosított oldatot be is párolhatjuk, a maradékot szitálhatjuk és utána 115 C°-on 4 óra hosszat száríthatjuk. A kapott kb. 344 g sósavas maradékot ezután 1,2 liter metanol és 179 g konc. kénsav keverékébe visszük. Éjszakán át történő állás után keverés közben 41 g vízmentes nátriumkarbonátot adunk hozzá és ezt követően a fenti módon dolgozunk tovább. 2. példa: 2 liter == 2,1 kg sertésepét 250 g 34—35%-os nátronlúggal autoklávban 5 óra hosszat 135—136 C°-ra hevítünk. A lehűlt, lényegében tiszta oldathoz 340 ml, 38%-os sósavat adunk. A félszilárdan kivált nyerssavakat és kísérőanyagokat az oldattól elválasztjuk és vízzel felületileg 'mossuk. Ezután 1,15 liter metanolt adunk hozzá, majd 37,5 g konc, kénsavat. Éjszakán át való állás után keverés közben l'OO g vízmentes nátriumkarbonátot adunk hozzá. A kivált sókat leszívatjuk és 250 ml metanollal mossuk. A szűrt nyers észteroldatot ezután 440 g-ra bepároljuk. A lombikban levő maradékhoz 40O ml vizet és 400 ml diizopropilétert adunk és jól elkeverjük. Ezt követően a vizes fázist elválasztjuk és az éterréteget hígított szódaoldattal, majd vízzel mossuk. Az éterréteget 270 g-ra töményítjük. Ezuán 30 g ^-naftilamiint és 50 ml diizopropilétert adunk hozzá. Ötórás állás után a képződött kristálypépet leszívatjuk, ezzel az olajos alkatrészeket is amennyire lehet eltávolítjuk. A maradékot 210 ml diizopropiléterrel fél óra hosszat főzzük. Szobahőmérsékletre lehűtve ismét szűrünk és a maradékot 120 ml diizopropiléterrel mossuk. Levegőn való szárítás után 71,8 g hyodesoxychoJsavmetilészter-^-naftilamin-adduiktumot kapunk, Fp. 136—137,5 C°. Az adduktum oldékomysága 23 C°-on: diizopropiléterbe>n 0,39 g/100 ml oldat, dietiléterben 0,82 g/100 ml oldat. 3. példa: Sertésepét a 2. példa szierinit lúgosán elsaappanosítunk, hogy az epesavak valamennyi észterkötését felbontsuk. Ezután sav hozzáadással a nyers epesavakat kicsapjuk és ezeket metanolos oldatban metilészterekké átalakítjuk. A metanolt jórészt ledasztilláljuk. Metanoltartalmú maradékot kapunk. Ebből a maradékból 203 kg-ot 336 kg benzolban oldunk. A benzolos oldatot olyan vízzel mossuk, amely előbb lúgos (8,5—9 pH), majd semleges lehet. Ezután a benzolos oldathoz 14,3 kg /5-naftil-amint (technikai), adagolunk, 302 kg benzolt ledesztillálunk és közvetlenül ezután 30 kg diizopropilétert adunk hozzá. Lehűtés után a liyodesoxycholsavmetilészter-^-naftilamin-adduktum kikristályosodik. A 2. példa szerinti tisztítás é.s szárítás után. 33,0 kg adduktumot kapunk.
