150049. lajstromszámú szabadalom • Impulzus-fázismodulációs eljárás és berendezés többcsatornás hírközlő összeköttetésekhez

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 "SJ­SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.049 SZÁM RA—308. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: H 04 c Magyar osztály: 21 a1 33 Impulzus-fázis-modulációs eljárás és berendezés többcsatornás hírközlő összeköt­tetéshez. VEB Rafena-Werke, Fernseh- u. Nachrichtentechnik Radeberg, Radeberg/Sa., Német Demokratikus Köztársaság Feltalálók: Lothar Janke radebergi és Gerhard Müller mérnökök, drezdai lakosok A bejelentés napja: 1958. május 24. A találmány impulzusok fázisának modulációjá­val dolgozó eljárás és berendezés többcsatornás hírközlő összeköttetésekhez. A hírközlő összeköttetések többszörös kihasz­nálásánál mind nagyobb jelentőségre tettek szert az úgynevezett időmultipex rendszerek, amelyek­nél az átvitelhez rendelkezésre álló időt időkapuk segítségével időcsatornákra osztják föl. Impulzus­kód-modulációs berendezések mellett elsősorban az impulzusok fázisának modulációjával dolgozó berendezéseket alkalmaznak. Az ismert modulációs rendszerek között az im­pulzus moduláció egyre nagyobb jelentőséggel bír, minthogy lehetővé teszi az átviteli csatornák időbeli lépcsőzését és ezzel a rádió összeköttetések többszörös kihasználását. Impulzusmodulációval kapcsolatban három alapvető eljárást különböz­tetünk meg. Ezek: 1. Az impulzusok amplitúdójának modulálásá­val dolgozó rendszer (PAM) (Impulzus-amplitúdó moduláció). 2. Az impulzusok szélességének vagy az impul­zusok hosszának modulálásával dolgozó rendszer (PLM) (Impulzusszélesség- vagy impulzushossz­moduláció). 3. Az impulzusok helyzetének vagy az impul­zusok időpontjának, illetőleg fázisának modulá­ciójával dolgozó rendszer (PPM). Ezek közül a harmadik egyre nagyobb jelentő­séggel bír. A továbbiakban a két utóbbi eljárással, neve­zetesen az impulzusszélesség- és az impulzushely­zet-modulációval foglalkozunk, mégpedig külö­nösképpen egyetlen csatorna modulációjával. Mint ismeretes, rádiós összeköttetések többszörös ki­használása végett több csatornát időben lépcsőzve egymásba helyezhetünk, amikor is a csatornák száma a billentyűzési viszonytól, vagyis az im­pulzusszélességtől és az impulzusok alapfrekven­ciájától függ. Impulzusmoduláció alkalmával általában vagy az egyenközű eljárást (Aequidistanzverfahren), vagy a fűrészfog eljárást (Sägezahnverfahren) al­kalmazzák. Az első helyen említett eljárásnál egyenlő idő­közökben hírmintákat vesznek. Ez annyit jelent, hogy a bevezetett kisfrekvenciás feszültségből és periódusosán ismétlődő impulzussorozatból mo­dulátorban előbb modulált amplitúdójú impulzu­sokat keltenek, ezeket modulált fűrészfog feszült­ségekké alakítják át és amplitúdójúikat határol­ják. Az ily módon keltett modulált szélességű impulzusokat például fojtócsévével eszközölt vil­lamos differenciálás útján időmodulációs impul­zusokká alakítják át. A fűrészfog eljárásánál viszont a kisfrekven­ciás feszültségre fűrészfog feszültséget helyeznek és amplitúdóját határolják. Ennek következtében modulált szélességű impulzusok keletkeznek, ame­lyeket ezután időmodulációs impulzusokká kell átalakítani. Ismeretes továbbá oly eljárás, amelynél modu­látorként szabadon rezgő multivibrátort alkal­maznak. Ez a moduláció átalakítása nélkül mo­dulált szélességű impulzusokat szolgáltat. Evégből a multivibrator rácsainak egyikére a szinusz ala­kú nagyfrekvenciás feszültséget adják. A multi­vibrator instabil viszonyait a modulációs folya­mat még súlyosbítja, úgyhogy az impulzusok mell­ső élének szabatos bevetése végett a modulátort merev kapcsolatban kell működtetni. A modulá­tort evégből például reteszelő oszcillátorral szink-

Next

/
Thumbnails
Contents