150045. lajstromszámú szabadalom • Nehézszuszpenziós sztatikus úsztatókád, valamint eljárás szénben szegény zagy hasznosítására

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.045 SZÁM Nemzetközi osztály: PA—724 ALAPSZÁM Magyar osztály: B 03 d le Nehézszuszpenziós sztatikus úsztatókád, valamint eljárás szénben szegény zagy hasznosítására Pányi Levente oki. bányamérnök, Budapest A bejelentés napja: 1961. augusztus 1. A szén- és az ércelőkészítés, vagyis a bányatermékben előforduló különféle anyagok szétválasztása a nemesebb alkotórész feldúsítása érdekében, többnyire az alkotórészek közötti fajsúlykülönbség alapján történik. A felaprított bányatermék különböző fajsúlyú alkotórészei folyadékban különböző módon viselkednék; a folyadék lehet cseppfolyós vagy gáznemű (levegő). A cseppfolyós közegben végzett szétválasztási eljárások közül a nagyfajsúlyú folyadékban való úsztatás a legszelektívebb, vagyis termékszétválasztása a legélesebb és kihozatali hatásfoka a legjobb. Ennek az eljárásnak a lényege olyan cseppfolyós folyadékban való úsztatás, amelynek fajsúlya az egymástól elválasztandó két szilárd anyag fajsúlyának értékei közé esik. Az ilyen folyadékba adagolt, aprított bányatermék nagyobb fajsúlyú alkotója lesüllyed, míg a kisebb fajsúlyú alkotó felúszik s így a folyadék alján a nehezebb, felszínbe közelében pedig a könnyebb alkotó gyűlik öszsze. A szétválasztásra a sztatikus úsztatókád szolgál. Nagyfajsúlyú folyadék gyanánt használatosak bizonyos szerves folyadékok, oldatok vagy szuszpenziók. A legolcsóbbak ezek az úgynevezett nehézszuszpenziók, amelyek vízben lebegő aprószemű szilárd részekből állanak és fajsúlyuk a folyékony és a szilárd fázis átlagolt fajsúlyával egyenlő. Habár a nagyfajsúlyú folyadékban való úsztatás a szétválasztás legszelektívebb módja, mégis sok esetben más eljárást alkalmaznak a dúsításra, mert vannak ennél nagyobb teljesítményű eljárások is; ezek az eljárások az olyan bányatermékek esetében, amelyeknek nemesanyagtartalma nagy, gazdaságosabbak. Ezek az eljárások — mint pl. a hidrociklonozás — nagyobb teljesítményük mellett kevésbé éles termékszétválasztással működnek s így a meddőtermékben visszamaradó nemes alkotórész elég tekintélyes mennyiségű. Az ilyen, meddőben dús zagyok szétválasztására a nehézszuszpenzióban való úsztatás különösen alkalmas. A nehézszuszpenzió szilárd fázisaként többnyire magnezitet, piritpörköt, baritot, szén-égőpala keverékek esetében pedig homokot vagy löszt al1-'' kalmaznak. Annak érdekében, hogy a szilárd fázis ne ülepedjék le, a szuszpenziót agitálni kell, ami mechanikus vagy hidrodinamikus módszerrel történhet. Gondoskodni kell továbbá a szétválasztás eredményeként nyert könnyű és nehéz összetevők eltávolításáról, ami rendszerint ugyancsák mechanikus berendezésekkel szokásos. A könnyű termék eltávolítására azért kellett külön mechanikus berendezést alkalmazni, mert a könynyű termék a folyadékfelszín közelében szemnagyság szerint rétegződik. Ha tehát a könnyű terméket a folyadéknak átbukó élen való lefolyatásával távolítanánk el, akkor a könnyű terméknek csak a legfinomabb szemnagyságú részié távozna, még hozzá igen nagy mennyiségű folyadék elfolyatása árán. Ezért jöttek létre a különböző rendszerű úsztatókádak, amelyek mindegyike többé-kevésbé bonyolult, költséges és emellett gondos karbantartást igénylő berendezéssel bír és a nehézszuszpenzió előállítása is viszonylag költséges. Ezek a berendezések tehát a nemes anyagban szegény zagyok szétválasztására alkalmasak ugyan, de nem eléggé gazdaságosak. A találmány célja olcsó elválasztófolyadékkal működő, egyszerű és könnyen karbantartható, csekély költséggel üzemeltethető úsztatókád kidolgozása. A találmány tárgya nehézszuszpenziós sztatikus úsztatókád, valamint eljárás szénben szegény zagy hasznosítására. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a könnyűterméiknek a folyadék felszíne közelében rétegződő valamennyi frakciója eltávolítható minden mechanikus berendezés mel-