150042. lajstromszámú szabadalom • Előérzékenyített, negatív működésű ofszetlemez és az ebből nyerhető nyomólemez, továbbá eljárás ezek előállítására

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG "íT Nfr £ í-'-í SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.042 SZÁM Nü—89. ALAPSZÁM ^«nzetjcözi osztály: ! '. G 03 f Magyar osztály: 57 d 2—10 • - • SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Előérzékenyített, negatív működésű ofszetlemez és az ebből nyerhető nyomólemez, továbbá eljárás ezek előállítására Nyomdaipari Kísérleti üzem és Laboratórium, Budapest k Feltalálók: Stáhl Endre nyomdamérnök és Salgó Vilmos vegyészmérnök, mindketten Budapesten i, . L -f> A bejelentés napja: 1961. január 31. fivA'találmány tárgya eljárás nagy példányszámú ^BJfOiptatásra alkalmas előérzékenyített negatív f'tafiködésű ofszetlemez előállítására, valamint en-Wät*. nyomólemezzé történő feldolgozására. A tatilfflány tárgya továbbá az így előállított ofszetiez, valamint nyomólerntz. j&neretes, hogy az előérzékenyített, negatív .jidésű nyomólemezeket világszerte egyre namennyiségben használják. Ezeknek a lenek közös.sajátsága, hogy fényérzékeny ré.- -ellátva kerülnek forgalomba, és a lemez in' előkészítő művelet alkalmazása nélkül rUágításra kész. E lemezek közös sajátsága, Jspegatív rajzról, filmről, vonalas pauszrajzjautotípiai' negatívról stb. közvetlenül pozitív hordozó nyomólemez állítható belőlük elő. -l.eddig ismert legáltalánosabb eljárásokkal . Utott negatív fényérzékeny filmrétegek alap|erinészetes kolloid, így pl. albumin, halenyv A kolloidot rendszerint bd'kromáttal vagy Ijftsavval érzékenyítik. A lemezre felvitt fény•keny réteg megvilágításakor a megvilágított iVeken a kolloid film megcserződik. A megvívott és megvilágítatlan részeket tartalmazó révédőf est ékkel látják el, majd rendszerint 1 előhívják, vagyis kioldják a megvilágítatlan KÍJP^észeket. Az így készült nyomólemezek hátfjpl

y

a

»_

hogy csak kis (10 000 alatti) példányszámok A/omására alkalmasak, és .rajzvisszaadásuk is j§P?PSe minőségű. íyTJ^'ken a

hátrányokon az utóbbi időben" úgy |°°áltak segíteni, hogy a fény hatására meg-í^odött természetes kolloidréteget beégetéssel közvetlenül felöntés után használhatók. A beégetéssel elérhető nyomtatási példányszámnöveked ás sem jelentős, mert a felhasznált kolloidok cserzett állapotban is vízérzékenyek maradnak. Ujabban olyan eljárások is születtek, amelyeknél az előbb említett kolloidokat krómvegyület helyett cserző hatású diazo-vegyületekkel vagy stilbén-származékokkal érzékenyítik. Természetesen a cserzett kolloidok vízérzékenysége így is megmarad, és csak az ún. sötét cserzést sikerült csökkenteni • a krómvegyületnek a fenti vegyületekkel történő helyettesítésével. A negatív működésű ofszet nyomólemezek egy másik irányú fejlődése is megfigyelhető. A kolloidot és fényérzékenyítőt tartalmazó rendszerek helyett fényérzékeny diazo-vegyületeket visznek fel rendszerint sima, vagy nagyon finoman szemcsézett fémlemezre. A fényérzékeny réteg tehát viszonylag kis molekulájú stabil diazo-vegyület,amely fény hatására rendszerint nitrogén leválása közben elveszti vízben vagy oldószerben való oldhatóságát. A' meg nem világított részek vízzel vagy szerves oldószerrel távolíthatók el. Ezeknek a lemezeknek a tartósságát eleve korlátozza az a körülmény, hogy a fényérzékeny, ill. a megvilágítás után festékhordozó anyag kis molekulájú, ezért rosszul tapad a sima alaphoz. Az ilyen lemezek már hosszú ideig raktározhatok, de maximális gondosság mellett is csak kb. 50 000 példány nyomható róluk, és szemcsés alaplemez felhasználásával nem állíthatók elő. Ujabban polivinil&lkohol alapú fényérzékeny ré-. tegeket is alkalmaznak, azonban ezekkel sem íuduv v;v,-;

c

..,;vhnl'm a természetes kolloidok felhasz-