150039. lajstromszámú szabadalom • Fungicid hatású szerek
Megjelent: 1963. imái us 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG «F \? SZABADALI ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.039 SZÁM Nemzetközi osztály: C 07 c4 MO—482 ALAPSZÁM Magyar osztály: 12—£—1—13 Fungicid hatású szerek MONTECATINI Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) Feltalálók: Piastino Emilio, Loprieno Nicola, Bugiani Araldo és Tenerini Ivan, valamennyien milanói (Olaszország) lakosok A bejelentés napja: 1961. április 22. Olaszországi elsőbbsége: 1960. április 26. Ismeretes,' hogy eddig a hasznos növényeket főként olyan parazitaölő anyagokkal védték a növényvilághoz tartozó kórokozó organizmusokkal {gombák, baktériumok) szemben, amelyek felületi védelmet nyújtanak a növénynek vagy un. fedőhatást fejtenek ki. Az ismert klasszikus gombaölőszerek, mint a réz-, kén- és higanyalapú növényvédőszerek mellett az utóbbi időben különféle gombaölő hatású szerves vegyületek is alkalmazásra kerültek; ezek között különleges jelentőségre tettek szert a ditiokarbamátok. Ismeretes, hogy a ditiokarbamátokát nagy aktivitásuk, könnyű alkalmazhatóságuk és a növényekkel szemben ártalmatlan voltuk mellett gazdasági okokból azért is szívesen alkalmazzák, mert ezek segítségével függetlenné lehet a növényvédelmet tenni a réz egyre nehezebbé váló utánpótlásától. Ismeretes továbbá az is, hogy a növénygyógyászat terén az újabb rézimentes gombaölőszerek bevezetésével elért jelentékeny haladás ellenére is még számos különféle műszaki és gazdasági probléma vár megoldásra. Ha a felületi hatású fungicid szerek osupán kontakt megelőző hatás kiváltására alkalmasak, akkor a növényeket úgyszólván állandóan a gombaölő szer védőfilmjével fedett állapotban kell tartani. A kezelést már a fertőzés bekövetkezése előtt el kell kezdeni és az egész fertőzésveszélyes időszak folyamán gondoskodni kell a védőréteg állandó megújításáról. Minthogy ez 3 a"íf{. .' fertőzés-veszélyes időszak általában csaknem mindig egybeesik a növény egész fejlődési időszakával, a kezelést hosszú időn át és. gyakran igen sűrű egymásutánban kell alkalmazni. Eltekintve azoktól a légköri behatásoktól, amelyek a védőszer rétegét hatástalanítják, vagy eltávolítják a növény felületéről, különösen a tavaszi időszakban a növény gyors fejlődése miatt is szükség van a védőréteg gyakori megújítására, hogy a növény növekedése közben megszakadozó réteget ismét helyreállítsuk. Ha még arra is gondolunk, hogy a mezőgazdaság vegetációs ciklusainak egyes szakaszaiban olyan meteorológiai feltételek (pl. tartós vagy időnkénti esőzések) léphetnek fel, amelyek alatt a védőszerrel való kezelés nem hajtható végre, másrésizt pedig éppen ezekben az időszakokban van a növény leginkább fertőzésnek kitéve, azt mondhatjuk, hogy a külső védőhatást kifejtő növényvédőszerek és ezök jelenlegi alkalmazási módjai nem oldják meg műszakilag és gazdaságilag kielégítő módon a fennálló növényvédelmi, ill. növénygyógyászati problémákat. E kép teljessé tétele céljából még hozzátehetjük azt is, hogy a fentebb említett növény védőszerek és növényvédelmi módszerek mellett nincs lehetőség néhány igen veszélyes olyan kártevő leküzdésére, amelyek nemcsak az éppen érő termést veszélyeztetik, hanem különböző gyorsasággal, de többé-kevésbé biztosan magának a növénynek a pusztulását is okozzák. Az ilyen
