150036. lajstromszámú szabadalom • Irányvonal szbályozó szintezőműszerek távcsövéhez

2 150.036 felületekre érkező fénysugár irányában, tolódnak el. Ez a 'hatás akkor is jelentkezik, ha az inga forgástengelyének a tükröző felületekre vonatkoztatott egyik vetülete tolódik csak el a fentebb módon 'megjelölt értelemben, a másik pedig nem, vagy az is elmozdul ellentétes értelemben ugyan, de kisebb mértékbein. Így tehát a járulékos hatás fellépésének feltétele úgy fogalmazható mag, hogy a forgástengelynek merőleges vetületei a tükröző felületeken és az optikai tengelynek ezeken alkotott döféspontjai távolságának algebrai összege pozitív, pozitívnak választva a tükröző felületeken az optikai tengely döféspontjától a távcső objektívje felé eső távolságokat. A fenti feltétel megvalósítása esetén az optikai szögnagyítással egyenrangú járulékos nagyítás jelentkezik annak következtében, hogy az ingán elhelyezett tükröző felületek nemcsak elfordulnak, hanem el is tolódnak az optikai tengelyhez viszonyítva. Ennek következtében a tükröző elemek a szállemezhez közelebb kerülhetnek és ezért e leírás elején említett előnyök megvalósíthatók, ill. tovább növelhetők. Az 1. ábra egy ismert elrendezés hosszmetszetét ábrázolja összehasonlítás céljából. Az 1. inga a ráhelyezett 2 és 3 tükröző felületekkel együtt a B és C pontokhoz képest szimmetrikus 4 egyenesen elhelyezett T—T példaképpen felvett tengely körül forog el. Az ábrán, látható, hogy c tengelynek a tükröző felületeken levő vetületeinek távolságai a B és: C pontokhoz képest a korábbi definíció értelmében egyenlő nagyságúak, de ellenkező előjelűek, így algebrai összegük 0. Ily módon csupán az ingának a távcsőhöz képest történő relatív szögelfordulása az, ismi a fénysugár visszatérítésének értékét megszabja. Az ingát a 8 szállemezhez képest adott és meghatározott távolságra kell elhelyezni, ha azt akarjuk, hogy az A pontban belépő vízszintes 5 fénysugár a távesőtest szöggel történő megdőlésekor a szállemez D pontjára kerüljön. A 2. ábra a találmány szerinti irányszabályzóval ellátott távcső egy kiviteli példája hosszmetszetének sematikus vázlatát mutatja, az előző ábra léptékével azonos léptékben. Az 1 ingán itt is két tükröző felület van elhelyezve, de itt az inga forgástengelye nem a 4 szimmetriavonalon fekszik, hanem forgástengelyül az U—U aszimmetrikusan elhelyezett tengelyt választottuk, melynek vetületei a 2 és 3 tükröző felületeken az optikai tengely döféspontjaihoz képest a definíció szerint pozitív távolságokban vannak. Ennek következtében az A pontnál belépő 5 vízszintes fénysugár korábban metszi a szállemezen is áthaladó optikai tengelyt, vagy a D—C távolság a találmány szerinti elrendezésnél kisebb, mint az 1. ábrán bemutatott ismert szerkezeti alak esetében. Ezen túlmenően a 'képállító lenese számára szabadon maradó höly nagyabb mértékben megnő, mint ami a kétféle D—C távolság különbsége, mert a találmány szerinti elrendezésnél kisebb optikai elemek (prizmák) alkalmazhatók és ez az jrányvonalszaibályzó méreteinek csökkentését teszi lehetővé. A találmány szerinti irányvonalszabályzó további előnye, hogy a forgástengely aszimmetrikus elhelyezése következtében a lelógó csillapító berendezés is az objektív felé tolódik el. Ennek következtében a műszer megépítésénél a a távcsőház külső mérete kisebbre adódik és lehetőség nyílik külsőleg tetszetős műszer kialakítására. Szabadalmi igénypont: Irányvonalszabályzó szintezőműszerek távcsövéhez, melynél a távcső optikai suigánmenetébe helyezett egyszerű fizikai ingán legalább két tükröző felülete van, jellemezve azzal, hogy az inga forgástengelye a rajta elhelyezett tükröző felületekhez képest aszimmetrikusan úgy van elhelyezve, hogy merőleges vetületei a tükröző felületeken és az optikai tengelynek ezeken alkotott döféspontjai távolságának algebrai összege pozitív, pozitívnak választva a tükröző felületeken az . optikai tengely döféspontjától a távcső objektívje felé eső távolságokat. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó iga zsalui a 624237. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.