150026. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ásványféleségek kimutatására, különösen fúrt lyuk által harántolt talajrétegekben, pH-, illetve redoxpotenciál mérése útján

Megjelent: 1963. május 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •ÍJT -ÍJ. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 150.026 SZÁM Nemzetközi osztály: E 21 b KO—1439 ALAPSZÁM Magyar osztály: 5 a 1—19 Eljárás és berendezés ásványféleségek kimutatására, különösen fúrt lyuk által harántolt talajrétegekben, pH- illetve redoxpotenciál mérése útján Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, Budapest Geofizikai Mérőműszerek Gyára, Budapest Feltalálók: Barlai Zoltán oki. gépész-, oki. olajmérnök, Dévay József oki. vegyész és Márföldi Gábor oki. villamosmérnök, valamennyien budapesti lakosok A bejelentés napja: 1959. szeptember 11. A találmány tárgya eljárás és berendezés iparilag hasznosítható ásványféleségek kimutatására, különösen fúrt lyukak által harántolt talajrétegekben, a pH- illetve a redoxpotenciál mérése útján. A fúrt lyukkal harántolt rétegsorok hasznos ásványi kincseinek kimutatására ismeretesek a mélyfúrási geofizika elektrokémiai szelvényezési módszerei, amelyek azt a közös elektrokémiai alapjelenséget használják fel, hogy a fúróiszapban természetes úton benne levő, vagy abba mesterségesen behelyezett megfelelő kémiai hatóanyagok kémiai reakciót hoznak létre a kutatott hasznos ásványi kinccsel. Ezek a reakciók a fúróiszapban valamely elektrokémiai potenciálváltozást hoznak létre és ennek mérésével a kutatott hasznos ásványi kincs mélységi helye kimutatható. E módszereket különösen sikerrel alkalmazzák a kőszénrétegek, hasznos fémeket tartalmazó ércek és kénrétegek kimutatására, azonban az olajtárolórétegek jelzésére elvégzett kísérletek nem jártak kielégítő eredménnyel. Az 1 063 515 sz. francia szabadalom, a 491 044 sz. olasz szabadalom és a 2 691 757 sz. USA szabadalom ún. „Differenciális elektromos szelvényezési módszer"-t (CED) ír le, amelynél a fúróiszap vizével kémiai reakcióba lépő és abban szabad oxigént létrehozó kémiai adalékanyagokat kevernek a fúróiszapba. A szabad oxigén oxidációs kémiai reakcióba lép a kutatott hasznos ásványi kincsekkel, amelynek következtében elektromos kettősrétegék jönnék létre a fúrt lyuk falán a hasznos ásványi kincsek mélységében és e kettősrétegek áramterei megváltoztatják a fúróiszapban jelentlkező ún. PS potenciálok értékét. A természetes fúróiszapba felvett PS szelvény és a fúróiszap kémiai kezelése után felvett második PS szelvény közötti különbségek alapján indikálják a CED módszer esetében a hasznos ásványi kincseket. Ez a módszer olyan kőzetek kimutatására alkalmas, amelyek az elektromos áramot a bennük levő szabad elektronok elmozdulása útján vezetik. A fentemlített módszer felhasználható fémek, fémszulfid, fémoxid pl. pirit, galenit és vasoxid kutatása esetén. U. Colombo, G. Salimbeni, G. Sironi és I. Veneziani által „Redox szelvényezés" néven bejelentett szabadalom alapgondolata abban áll, hogy olyan kémiai adalékanyagokat kevernek a fúróiszapba, amelyek a fúróiszapot meghatározott redox-potenciállal rendelkező ún. redox-elektrolít rendszerré alakítják át. A redox-rendszer oxidációra képes komponense (pl. szabad klórt fejlesztő erős organikus oxidáló szerek) kémiailag oxidálja a kutatott hasznos ásványi kincset, ezáltal a kutatott hasznos ásványi kincs mélységi helyén csökken a redox-rendszer oxidáló komponensének koncentrációja és ezeken a mélységi helyeken a fúróiszap redox potenciáljának megváltoztatásához vezet. A kémiai oxidáció útján létrehozott redox potenciál változások, az ún. redox karottázs képezi ebben az eljárásban a kutatott hasznos ásványi kincsek kimutatásának alapját. Ez a módszer olyan kőzetek jelzésére alkalmas, amelyekben a kőzet szilárd ásványi váza dielektrikum és annak likacsaiban elhelyezkedő vizes oldat ionjainak elmozdulása biztosítja az áramvezetést. Ez