150016. lajstromszámú szabadalom • Rekuperátor üvegolvasztókád

3 150.016 automatizálását a sok égő alkalmazása még inkább megnehezítette. Alacsony fűtőértékű gázzal való fűtés nem volt lehetséges, miután a levegő előmelegítéséhez szükséges kb. 80'0 C° hőmérséklet a konstrukció lényeges megváltoztatását tette volna szükségessé. Á találmány feladata olyan ideális olvasztókemence-típus létrehozása, mely a 3. ás 4. pont alatt ismertetett kemencetípusok kombinációja, mely úgy olaj, vagy nagy fűtőértékű gázzal, mint alacsony fűtőértékű gázzal üzemben tartható, mimellett a jól szabályozhatóság feltételét szem előtt tartjuk. A fenti cél megvalósítására az 1. és 2. ábrákon ábrázolt kemencéket szerkesztettük. A kemence hosszirányban elnyúlt kád alakú edény, mely az olvasztórésziből (1.. és 2. ábra), valamint a munkarészből áll (1. és 2. ábra.) Az égők (1. és 2. ábra), mint kifalazott keresztáramégők vannak kialakítva és egymással szemközt vannak elhelyezve. Ily módon a lángok pontosan a kemence középső tengelyvonalában ütköznek egymással. így igen tökéletes gáz és égési levegő-keveredés hozható létre, -mely igen forró lángot képez. A láng legforróbb pontja és az üvegfürdő forralási pontja a kemencében ezzel az elméletileg legalkalmasabb helyen jön létre. Ez az égőelrendezés lehetővé teszi az égési keverék (gáz-levegő) kívánt legegyszerűbb szabályozását. Az égési levegőt a keresztül haladó gáz mennyiségétől függően csak teljes mennyiségében szabályozzuk. Az egyes égők tág határok közt tetszés szerinti levegőt tartalmazhatnak, mivel a lángörvényben a kemence közepén kiegyenlítődés következik be. A forró füstgázok az olvasztandó keverékkel szemben áramlanak, és az olvasztókemence —d— kettős boltozata és —e—' munkaíkád között vonulnak végig. {1. ábra.) A füstgázok egy-egy —f— csatornán keresztül (1. és 2. ábra) jutnak el a kád mellett elrendezett álló —g— csorekuperátorba (1. és 2. ábra), illetőleg —h val jelzett csőrekuperátorba (2. ábra). Szükség szerint pótlólag az —i— légelőmelegítő (1. ábra) a füstgáz útjába még bekapcsolható. Különösen azért, hogy az —a— olvasztókád elszívóvégén belépő keverék pormentesen adagolható legyen, a különleges —k— színtérbe gépi úton helyezzük be be a keveréket (1. és 2. ábra). A füstgázáram szét terelésével, melynek egyik részét az —a— olvasztókádon, másik részét a —b— munkakádon keresztül vezetjük el, a —b— munkakádnak pótfűtése nem szükséges. Az égéshez szükséges levegőt ismert módon —1— légfúvóval szállítjuk a —c— égőkhöz. A 3. ábra a kemence szabályozó berendezését szemlélteti, mely a következőképpen működik: 1. A munkakád hőmérsékletszabályozásánál az —un— hőmérsékletérzékelő, az —n— hőfokszabályozón keresztül az elvezetőcsatornában levő —o— álIrtószervökre hat. 2. Kemencenyomás szabályozásánál a —p— nyomásszonda —q— nyomásszabályozón keresztül —r— füstgáz elszívás állítószervére hat. 3. Olvasztókád hőmérsékletszabályozásánál az —s— hőfokszonda —t— hőfokszabályozón keresztül az —u— égők gázvezetékében levő állítószervekre hat. 4. Az égési keverék szabályozásánál a —v— mérőperemen mért gázmennyiség a —w— differenciál nyomásszabályozón át, az égők levegőhozzávezetékébon levő. —x— állítószervre hat, mimellett az —y— mérőperemen az égőkhöz vezető lépcsőben mért légmennyiséget a —v— mérőperemen mért gázmennyiséghez képest proporcionálisán tartjuk. Ezzel a konstrukcióval a pillanatnyilag a hutákban található kádtípusok említett hibái kiküszöbölhetők. A hosszan elnyúlt olvasztótér alkalmazásával lehetővé válik a kemencéket egészen, kis egységekre leszorítani, anélkül, hogy a derítőrészbe meg nem olvasztott keverék kerülhetne. A hosszan elnyúlt alakon kívül további előny az. igen intenzíven ható lángfűtés, miáltal az üvegfürdőnek konstans hőmérsékleten, maradó forraló tere van. A füstgázok keverékkel szemben való elvezetése lehetővé teszi az elvezetőcsatorna lehető legalacsonyabb hőfokon való tartását. Ezáltal a kemencetér tüzeléstechnikai hatásfoka javítható. A kettősfalú födém egyidejűleg a sugárzási veszteségeket körülbelül 10%-kal csökkenti. A kemence alacsony fűtőértékű gázzal is üzemeltethető, ami a szabványos Unit—Melter rendszerrel nem lehetséges. A találmány alkalmazásával az üveghutákban oly kemencetípus alakítható ki, amellyel az elképzelhető legegyszerűbb kezelés mellett is nagy olvasztási teljesítmény és egészen a legkisebb egységig lemenőén igen jó minőségű olvasztott üveg biztosítható. Az automatizálás számára a legkedvezőbb előfeltételek ugyancsak megvannak. A kemence-kampány (üzemidő) lényegesen meghosszabbodik azáltal, hogy az égők eldugulása teljesen ki van küszöbölve. A munkakád szabályozott fűtése pótfűtés alkalmazása nélkül az olvasztókád energiatartalékából fedezhető. Szabadalmi igénypontok: ' 1. . Rekuperatív üvegolvasztókád berendezés a munka- és olvasztó-tér felett elhelyezett, elválasztott kettős boltozattal, azzal jellemezve, hogy az égők füsgázait a munka- és olvasztókád felett, terelve kettős boltozaton keresztül, szabályozható módon vezetjük el és úgy olaj-, vagy nagy fűtőértékű gázzal, mint alacsony fűtőértékű gázzal üzemeltetjük. 2. Az 1. igénypontban meghatározott berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve', hogy az olvasztórészből (a) (1. és 2. ábra) és a munkarészből (b) álló hosszirányban elnyúló kádmedencébein az égők (c), mint kifalazott kereszitáramú égők pontosan egymással szemben vannak elhelyezve úgy, hogy a láng legforróbb pontja és az üvegfürdő forralási tere a kemencében az elméletileg legmegfelelőbb helyen van és a gázlevegőkeverék kívánt egyszerű szabályozása lehetséges, továbbá a hosszirányban elnyúló olvasztótér következtében egészen kis kádegységig lemeheíünk anélkül, hogy a meg nem olvadt keverék a derítőrészbe kerülne.