150004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás parazita-ellenes gyógyszerkészítmények előállítására

2 150.004 nyösen olyan, hogy 100 súlyrész befénium-kation­ra 1,0^—10,0 súly rész egy- vagy többféle (I) kép­iéül észter esik, egy- vagy többféle só alakjában. A befénium-kation sójaként, előnyösen klorid, bromid, jodid, citrát, p^tolüölszulfonát, p-klőr­behzolszulfonát, 2-oxi-3-naftoát vagy etmbonát al­kalmazható; .különösen előnyösek azok a sók, amelyek 20 C°. hőmérsékleten kevéssé oldódnak víaben, mint pl. a p-toluolszulfonát, p-klórbenzol­szulfonát, 2-oxi-3-<naftoát és eimibonát, amelyek ismeretes módon kevésbé toxikusaik a gazdaállat­ra, mint a jobban oldódó sók. Az (I) képletű észterek közül azok a legelőnyösebbek, amelyek képletében mind R1, mind pedig R 2 etilcsqportöt képvisel; különösen előnyös a 3-klór-4-metü-7--oxikumarin-CKO-dietil-tiofoszforsavészter alkal­mazása a találmány szerinti célra. A kezelendő állatnak beadásra kerülő • hatásos adag nagysága különböző tényezőktől, így első­sorban a beféniumsó fajtájától, az (I) képletű észter fajtájától, a leküzdendő parazita fajtájától, az állat korától és egészségi állapotától, valamint a készítmény beadásának módjának és gyakori­ságától függ. A készítmény egy adagjában jelen­levő befénium-kation mennyisége előnyösen ne haladja meg az 1000 mg/kg, sőt általában az 500 mg/kg mennyiséget,- ne legyen azonban, kisebb, mint 20 mg/kg. A (I) képletű észternek a készít­mény egy adagjában jelenlevő mennyisége elő­nyösen ne haladja meg az 5,0 mg/kg mennyiséget és ne legyem kisebb, mint 0,5 mg/kg (juhok ke­zelése esetén). A készítmény legelőnyösebb adagja 30—250 mg/kg befénium-kation és 1,0—-5,0 mg/kg (II) képletű észtert tartalmaz. A találmány szerint előállításra kerülő gyógy­szerkészítmény beadása célszerűen orális úton, bármely elfogadható kiszerelési alakban történ­het. Készíthetünk pl. finom porokat vagy szem­csézett készítményeket, adott esetben hígító vagy diszpergálószerek, valamint felületaktív anyagok hozzáadásával; az ilyen készítmények vízben vagy szirupban diszpergálva folyékony orvosság alakjában is beadható; készíthetünk kapszulákba vagy ostyatokokba kiszerelt készítményeket, ame­lyek a hatóanyagokat száraz állapotban vagy nem­vizes szuszpenzióban tartalmazhatják, adott eset­ben valiamely szuszpendálószer kíséretében.', ké­szíthetünk tablettázott készítményeket, amelyek töltő-, kötő- és kenőanyagokat is tartalmazhatnak; kiszerelhető a készítmény vízben, szirupban, olaj­ban, vagy víz-olaj emulzióban szuszpendált" alak­ban is, adott esetben ízesítő, tartósító, szuiszpen­dáló, sűrítő vagy emulgáló hatású adalékok hozzá­adásával; beadható a készítmény a gazdaállat táp­lálékához kevert állapotban is. A tablettázott vagy szemcsézett készítmények bevonattal is el­láthatók. A készítmény legelőnyösebben finom öiszpergálható por, tabletta vagy emulzió alakjá­ban kerülhet alkalmazásra. A találmány körébe tartozik a fent említett ható­anyagokat tartalmazó gyógyszerkészítmény orális alkalmazásra szolgáló, adott esetben valamely megfelelő vivőanyag hozzáadásával készülő ki­szerelésben való előállítása is. A hatóanyagokat és vivőtanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmény előállítása oly módon tör­ténhet, hogy a hatóanyagokat bármely ismert eljárással összekeverjük egymással és hozzákever­jük a megfelelő viyőanyagot. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemlél­tetik; az egyes alkotórészek, viszonylagos mennyi­ségei e példákban súlyrészefcben vannak meg­adva. 1. példa: Az alábbi anyagok kerülnek alkalmazásra: befénium-2-oxi-3-naftoát 94,5% 3-klór~4-metil-7-oxikumarin 0,0--dietil-tiof oszf orsavészter 2,5% nedvesítő és diszpergálószer, mint pl. alkilarilszulfonsavas nátrium 3,0% Finom diszpergálható port készítünk a fenti anyagokból oly módon, hogy a befeniumsot meg­őröljük, egy részét összekeverjük a tiofoszforsav­észterrel, valamint a nedvesítő- és diszpergáló­szerrel, majd hozzáadjuk e keverékhez a befé­niumsó többi részét is és az egész keveréket bensőén összekeverjük. 2. példa: Az alábbi anyagok kerülnek alkalmazásra: befénium-2-oxi-3-naftoát 90,1% 3-klór-4-metil-7-oxikurnarin-0,0--dietil-tiofosziforsavészter 2,5% kötőanyag, pl. keményítő 4,6% diszpergálószer, pl. nátriumhidrogén­karbonát 1,9% kenőanyag, pl. talkum 0,9% A fenti anyagokból 5,0 g súlyú tableittákal készítünk oly módon, hogy az alkotórészeket bensőén összekeverjük egymással, a keveréket szemcsézzük és a szemcséket tablettákká sajtol­juk. 3. példa: 1 rész 3-klór-4-metil-7-oxikumarin-0,0-dietil­-tiofoszforsavésztert golyósánál ómban összekeve­rünk 4 rész „Celite 209". kereskedelmi. néven ismert diatomafölddel E keverék 3,33 súlyrész­nyi mennyiségét 96,67 súlyrész diszpergálható por alakú befénium-2-oxi-3-naftoáttal keverjük össze. 4. példa: 10 rész. 3-klór-4-metil-7-oxikumarin-0,OKlietil­-tiofoszfórsavésztert golyósmalomban összekeve­rünk 40 súlyrész „Celite 209" kereskedelmi né­ven ismert diatomafölddel. 49 súlyrész kaolint ée 1 súlyrész „Perminal BX" kereskedelmi néven ismert szulfonát alapú nedvesítőszert adunk hozzá és az egészet alaposan összekeverjük. Az így ka­pott nedvesíthető por 1,8 súlyrésznyi mennyi­ségét 10 súlyrész diszpergálható por alakú be­fénium-2-oxi-3-naftoéttal keverjük össze. 5. példa: Az 1., 2., 3. és 4. példákban leírtakhoz hasonló készítményeket állítunk elő, viszonylagosan megfelelő mennyiségű befénium-klorid, -bromid, -citrát, -p-toluoliszulfonát, -p-klórbenzolszulfonát

Next

/
Thumbnails
Contents