149994. lajstromszámú szabadalom • Csuklósan kapcsolt hajókból álló hajósor, amely önműködően beáll az egyenes vonalú helyzetbe
2 149.994 hoz viszonyított szabad elmozdulás lehetősége és mégis a hajók megtartják irányukat. A találmány a hajók oly csuklós kapcsolatára is vonatkozik húzó vagy toló továbbítás esetén, amelynél a hajók önműködőéin visszatérnek a kívánt irányba és a találmányt lényegileg az jellemzi, hogy két készülék vagy szerkezet van benne, amelyek mindegyike egy vagy több azonos eleimből áll és ez a két készülék csuklósan kapcsolja a két hajót, amelyek egymáshoz képest legalább két egymásra merőleges tengely körül elfordíthatók és ez az elfordítás a húzó-, vagy' tolóerő hatására jön létre. A két készülék egyike merev ill. nincs rugalmassága, a másik pedig rugalmas és szabályozható előfeszültsége van, lökete pedig elég nagy és rugalmas reakciója elég kicsi ahhoz, hogy ne akadályozza a kívánt sugarú elfordulást. Erre a célra az irányító vagy kormányzó eszközök használhatók, de nem több, mint a hajók kívánt visszatérítésének megfelelő számban. A kitérést a hullámzás vagy áramlás, vagy más zavaró erők okozhatják és a rugalmas készülék vagy szerkezet mint oly készülék működik, amely a hajót a kívánt egyenes irányban tartja. A hajók tehát önműködően visszatérnek a kívánt irányba az említett rugalmasság folytán, amint a zavaró erők már nem működnek. Emellett a rugalmas szerkezet által létesített visszatérítő erők nagyobbak, mint a továbbító (húzó vagy toló) erőinek az illető hajóra eső része. A kapcsolószerkezet elviben az egyenes vonalban haladó hajók középsíkjához képest részarányos, de az elhelyezési lehetőségek miatt a szimmetriától el is térhet. A leírt berendezés mindkét készüléke lehetőséget biztosít több különböző kiviteli alak létesítésére. A nem rugalmas, húzóerőket átvivő készülék a példa kedvéért változatlan hosszúságú drótkötelekből vagy láncokból állhat, vagy alkalmazhatunk rudakat vagy hajtókarokat ugyancsak változatlan bosszúságban és ezekkel kapcsolatosan elforduló tárcsákat, köteleket, láncokat stb. A tolóerők hatása alatt működő rugalmatlan készülék pl. tolórudakból és haj takarókból állhat, melyek hosszúsága változtatható is lehet és amelyeket elforduló tárcsákkal, drótkötelekkel vagy pl. láncokkal kapcsolatosan használhatunk; ezek alkalmazása érdekében lehet a hajótestet különlegesen kialakítani. A húzás vagy nyomás hatására működő rugalmas és hosszúlöketű szerkezet elvben tartalmazhat mechanikai húzó vagy nyomó, hosszú löketű rugót, de ajánlatos oly párnát vagy alátétet is alkalmazni, amely szerkezetéiben megfelel a pneumatikus vagy hidropneumatikus emelőnek. Ez a pneumatikus alátét vezérelt vagy nem-vezérelt is lehet oly módon, hogy sűrített levegőt nem fogyaszt, vagy csak oly 'mennyiségben fogyaszt, hoigy a szivárgásokat pótolja. Lehet ezt az alátétei sűrített levegő vagy más nyomóközeg, pl. olaj forrásához kapcsolni és a nyomást változtatni, hogy a rugalmassági együtthatót növeljük vagy csökkentsük. Ilyen módon lehet az alátét vagy párna jellemzőit a hajósorhoz alkalmazni, aszerint, hogy az üres vagy megrakott hajókat tartalmaz, továbbá milyenek a külső viszonyok, tehát pl. hullámos vagy sima víz, kanyargós vagy egyenes pálya, stb. A hajósor továbbítását bárminő ismert eszközzel létesíthetjük, alkalmazhaturtk tehát pl. motoros hajókat egy vagy több csavarral, lapátos kereket, stb. A bajósor irányát szintén ismert eszközökkel biztosítjuk, tehát a hajók elfordulását létrehozhatjuk kormánylapáttal és/vagy elfordítható hajtceszközökkel. A hajósor mindkét végén vannak irányító vagy kormányzó eszközök, úgy amint azt a fentiekben már említettük. Az ismertetés egyszerűsítése végett a hajósort továbbító húzóerő vagy tolóerő hatása alatt működő szerkezetet a következőkben „feszítőkészülék"-nek ill. „nyomókészülékének fogjuk nevezni. Azokat a hajósorokat, amelyek e készülékek segítségével alakváltozásra képesek, a következőkben „csuklós sor'^nak fogjuk nevezni, r,mi megkülönbözteti azokat az ismert és hasonló célú hajósoroktól. A következőkben a találmányt a rajzok 'kapcsán ismertetjük, amelyek a találmány példaképpeni kiviteli alakjait vázlatosan szemléltetik. Az 1—3. ábra oly hajósor részleteit szemlélteti, amelynél rugalmas és hidraulikus, hosszú löketű feszítőkészülék került alkalmazásra és ezek az ábrák a szerelés három fajtáját szemléltetik. Az ábrákon a hajósor két csuklósan kapcsolt hajóját szemléltettük, amelyek szélső sík leimezeik (homlokfaluk) révén támaszkodnak egymásra. A 4. ábra az 1—3. ábra szerinti, rugalmas működésű és hosszú löketű feszítőkészülék nyomóközeggel való ellátását mutatja. Az 5. ábra a 2. ábra változatát szemlélteti, amelynél a rugalmas működésű és hosszú löketű feszítőkészüléket lényegileg egy rugó alkotja. A 6. ábra csuklósan kapcsolt vízijáriművek sorának vázlatos nézete, amelynél csupán egy rugalmas és hosszú löketű feszítőkészüléket alkalmazunk a hajósor középső hosszanti szimmetria síkjában; a 7. ábra szintén a hajósor vázlatos felültiézete, amelynél két ilyen feszítőkészülék van alkalmazva a hajók két oldalánál. A 8. ábra a 7. ábrához tartozó, megváltoztatott kivitel rajza, amelynél a kétoldalt elhelyezeti drótkötelek vagy láncok egyetlen feszítőkészülék révén kapcsolódnak egymással és ez utóbbi szintén rugalmas működésű és hosszúlöketű. A 9. és 10. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet két változatát mutatja, amelyeknél a hajók a mellső homlokfelület egy része mentén támaszkodnak egymásra és ezt a hoimloikfelületet két rövidebb ferde felület, ill. két ívelt felület (bútyökfelület) határolja. A 11. ábra szintén az 1. ábra szerinti szerkezet változata, amelynél a két hajó a mellső homlokfelületnek csupán egy vonala mentén támaszkodik egymásra és ezek a homlokfelületek teljes széless egükben irányító felületet (bütyökíelületet) alkotnak. Ennél a kivitelnél a hajósornak két feszítőkészüléke van és ezek, úgy mint a fentemlítettek, rugalmas működésűek hosszú lökettel és a hosszanti szimmetriasík két oldalán vannak. A 12. ábra csuklós sor két hajójának kapcsolatát szemlélteti, melynél függesztett és vízszintes tengely körül elforgatható görgők a sík végfalak