149979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1, 2-diamino-ciklohexánnak és származékainak előállítására

2 149.979 tartani, pl. rázás vagy keverés útján. Előnyös, ha az alkalmazott oldószert a reakció beindulása előtt ammóniával telítjük, majd a lezárt reaktor­ba a szükséges mennyiségű ammóniát beadagolva a készüléket a kívánt hőmérsékletre felmelegít­jük. A reakciót elvégezhetjük folyamatos ammó­nia-gázadagolással is. A reakcióelegy egy előnyös feldolgozásmódja pl a következő: A reakcióelegyből a felesleges NfÍ3-t lehajtjuk és előnyösen az alkalmazott oldószerben fogjuk fel, hogy a következő sarzsban felhasználhassuk, Ezután az oldószert vákuumban lehajtjuk, a visz­szamaradt kristályos terméket vízzel felvasszük és meglúgosítva felszabadítjuk belőle a szabad bázist. Kívánt esetben az l,2-diaimino-C'iklohexán-szu3-fátból, monoklórecetsavval való reagál tatás útján előállítjuk az 1,2-diamino-cikíohexán-tetraecet­savat. Ez utóbbi célra különösen alkalmas a mód­szerünkkel előállított 1,2-diaimino-ciklohexán-szul­fát, mivel minden további tisztítás nélkül, az analitikában közvetlenül felhasználható végtermé­ket ad. Eljárásunk kitermelése 80—90%. Eljárásunk további részleteit a példák szemlél­tetik. reakcióelegyet 20 g szénnel derítjük, majd szűrés után a majdnem víztiszta oldatot 20—30 Hg mm­es vákuumban addig pároljuk, míg sűrű kristály­kása keletkezik. A kristálykását jéggel lehűtjük, megszűrjük, 500 ml jéghideg desztillált vízzel, majd 200 ml jéghideg 96%-os alkohollal mossuk és megszárítjuk. A termék 221 g 1,2-diamino­ciklohexán-szuiíát, hófehér, csillogó lemezes kris­tályok alakjában. (Kitermelés 85%.) Analízis: N = 13,29% (elm. = 13,20%). 2. 20'0 g 1,2-diamino-ciklohexán-szulfátot 1400 ml víziben összesen 2300 ml 3'0%-os nátriumhid­roxid jelenlétében, a lúg állandó adagolása köz­ben, 9,3—10,5 pH értéken, 680 g monoklórecet­savval reagáltatunk. A reakcióelegy hőmérséklete az átalakulás során 15 C°^ról 95—96 C°-ra emel­kedik. A reakció időtartama 5 óra. A reakció­elegyet ezután szénnel derítjük, szűrjük, majd tö­mény sósavval pH = 1,8-ra állítjuk be. Ekkor az elegyből hófehér kristályok válnak ki, melyeket hűtés után szűrünk, majd vízzel kloridmentesre mosunk, végül alkohollal átöblítünk, és megszá­rítunk. A termiek 270 g 1,2-diamino-ciklohexán­-tetraecetsav. O. p.: 215 C°. Analízis: N = 8,05% (elm.: 8,09%). Szabadalmi igénypontok: Példák-1. 240 g 2-amino-ciklohexanol kénsavas fél­észtert szobahőmérsékletem 20 C°-^on 1400 ml 25%-os vizes ammóniumhidroxidban oldunk. A reakcióelegyet 4 l-es autoklávba öntjük és az auto­klávot lezárva nyomatócsövön át amimóniagází töltünk az autoklávba, míg a nyomás 3 atm-ra emelkedik. Nyomatás közben az anyag hőmérsék­lete kb. 45 C°-ra emelkedik. Az autoklávot ezután 130 C°ra felfutjuk és ezen a hőmérsékleten tart­juk 5 órán át, majd lehűtjük. A felesleges ammó­niát lefúvatjuk oly módon, hogy a távozó gázt vízben fogjuk fel. Ezt az aimmóniahidroxidot a következő sarzshoz felhasználhatjuk. A reakció­elegy nagy részét ezután 6 l-es gömblombikból 20 Hg mm vákuumban 50—60 C° belső hőmér­sékleten ledesztilláljuk. A visszamaradó 1200 ml 1. Eljárás 1,2-diamino-ciklohexánnak ill. sóinak és kívánt esetben monoklórecetsavval való reagál­tatás útján 1,2-diamino-cikhohexán-tetraecetsav­nak előállítására, amelyre jellemző, hogy 2-amino­ciklohexanol kénsavas félészterét ammóniával reagáltatjuk, majd az így előállított 1,2-diamino­ciklohexán-szulfátot kívánt esetben szabad bázissá, vagy más sóvá, és/vagy monoklórecetsavval rea­gáltatva l,2-diamino-ciklohexán-4;etraecebsavvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypontban (meghatározott eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a félésztert valamely oldószerben, előnyösen vizes oldatban reagáltatjuk ammóniával. 3. Az 1—2. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, amelyre jellemző, hogy a félésztert 100—180 C°-o.n 3—20 atmoszféra nyo­máson reagáltatjuk ammóniával. A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 624230. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23.

Next

/
Thumbnails
Contents