149976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz nagyteljesítményű csőkutak fúrásához és ezekkel előállított csőkút

4 149,976 tömörödése esetén is a szűrő sóderréteg a 28 vasrostaszövetet elégendő vastag rétegben körül­fogja. A 23 termelőeső alatti 30 térben is szűrő kavicsréteget képezünk ki, majd e fölé lánc­c arab okból a kaviesréteg helyzetét stabilizáló 31 láncréteget helyezünk. A nagysúlyú láncréteg megakadályozza a 30 kavicsréteg kimosódását, és következésképpen így hosszú üzemeltetési idő után sem kerülhet iszap vagy hasonló anyag a 25 szűrőcső belsejébe. A kút üzemeltetése közben a víz a 25 szűrő­eső lyukjain keresztül áramlik a cső belsejébe. Mivel a 23 termelőcső vízbelépő 32 nyílása a szűrőcső perforált palástrészének alsó része köze­lében van, ezért a termelt víznek a 23 termelő­csőbe való 'belépése előtt végig kell áramolni a 23 terrnelőeső és a 25 szűrőcső közötti körgyűrű alakú 33 résben. A 33 résben a víz alkotóirányú áramlási sebessége olyan nagy, hogy a kavics -szűrőrétegeken keresztül a 25 szűrőcsőhöz jutó iszapot és hasonlót a 25 szűrőcső lyukjaiból ki­mossa, tehát az eltömődést megakadályozza. így az 5. és "6. ábrákon vázolt szűrőszerkezet öntisz­tító. A kút üzembehelyezésekor és üzemeltetésekor a szűrőhöz jutó iszap és más tömítőanyag a 25 szűrőcső perforálatlan alsó része körül rakódik le a szűrőkamra alján, azonban magába a 25 szűrőcsőbe bejutni nem tud. A szűrőkamra és a szűrőszerkezet elkészítése után a 18 köpenycsövet a 6. ábrán vázolt módon kismértékben felhúzzuk, és a szűrőkamra felső részét a 34 térben ismert módon betonozással lezárjuk. Az 5. és 6. ábrákon látható, két különböző kivitelű termelőcső-szűrőcső kialakítás elvileg ha­sonlóan működik és egyformán jól alkalmazható. A találmány szerinti eljárás és eszköz, vala­mint az ezekkel előállított nagyteljesítményű cső­kút előnyei a következők: A kútfúrás várható eredményessége, a rétegek elhelyezkedése és az egyes rétegekben levő anyag tulajdonságai pár óra alatt pontosan és olcsón meghatározható. A kútlyuk fúrását köpenycsövezés nélkül nagy termelékenységgel végezzük. Az ismert eljárá­soknál fúrt lyukak átmérőjéhez képest az eljárá­sunkkal fúrt lyuk jelentősen kisebb átmérőjű, ami a munkát gyorsabbá teszi és az energia­fogyasztást csökkenti. A szűrőkamra üregének elkészítését kis átmérőjű csövön átdugható és szétnyitva nagy átmérőjű furat készítésére alkal­mas szárnyas fúróval végezzük. így pl. 20 cm belső átmérőjű csövön átdugható szárnyas fúrók­kal 50—80 cm átmérőjű üreget készíthetünk el. A szárnyas fúrók a fúrt lyuk aljára gyorsan be­tolhatok és innen rövid idő alatt kiemelhetők. A szárnyas fúró szétnyitását nagyrészt maga a vá­gott talaj végzi és a szétnyitáshoz szükséges kez­deti erőhatást kell csak rugóerővel kelteni. A szűrőszerkezet a vizet tökéletesen átereszti. A szűrőszerkezet készítésének következményeként nem maradnak vissza eltömődést okozó anyagok. A kútszerkezetben az egyes alkatrészek között eltömődést okozó elektromos potenciálkülönbség nincs. A szűrőszerkezetben áramló víz áramlási iránya úgy van meghatározva, hogy a szűrőcső lyukjaiba esetleg bekerülő szennyezőanyagakat a víz állandóan kimossa, tehát a szűrőszerkezet ön­tisztító. A szűrőcső és a terrnelőeső alsó beömlő­nyílása a szennyezőanyagoktól tökéletesen el van zárva. A szűrő kavics-, illetve sóderréteg eset­leges leülepeliése, illetve tömörülése esetén is a szűrőréteg a szűrőcsövet megfelelő ésegyforma rétegvastagságban veszi körül. A találmány szerinti csőkútszerkezet két vagy több vízáteresztő réteg vizének egyidejű kiterme­lésére is alkalmas, és ezzel percenként — mély­szivattyú nélkül — 1200 liter vizet is lehet nyerni megszakítás nélkül, éjjel-nappali vízkitermeléssel, ha a nyugalmi vízszint.2—3 méterre van a talaj felszínétől. E nagy mennyiségű és állandó víz­kivétel ellenére sem csökken az öntözött terüle­tekkel szomszédos területek nyugalmi vízszintje, hanem emelkedik, ezért 'még a közvetlenül nem öntözött területeken is nő a termésátlag. A rövid idő alatt elvégezhető, pontos réteg­eloszlást és anyagmeghatározást adó próbafúrás eredményeként a több forrás vizét egyidejűleg kitermelő kutaknál nem kell minden forráshoz aránylag drága szűrős kútszerkezetet alkalmazni, hanem az olyan forrásoknál, amelyek fölötti záró­réteg elég kemény és erős a 35 pereimmel ellátott cső tartására, norton rendszerű kútkialakítás is alkalmazható. (9. ábra.) A találmány szerinti eljárás, eszköz és csőkút nincs a példaképpen ismertetett eljáráseiemekre, illetve szerkezeti részekre korlátozva. így pl. a szűrőkamra ürege az ismertetettől eltérő fúrási sorrendben is készíthető, a láncdarabok helyett vasdarabok is szórhatók a termelőcső alatti kavics­rétegre, a központosító peckek helyett átlyukasz­tott gyűrűvel, illetve tárcsával is központosíthat­juk a termelőcsövet és a szűrőszerkezetet stb. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nagyteljesítményű csőkutak fúrására, amelynél a lyukat köpenycsövezés nélkül fúrjuk, azzal jellemezve-, hogy 1—5 cm átmérőjű fúró­rúddal (6), kézi ütő-forgató próbafúrással a víz­záró és vizet vezető talajrétegek helyzetét, réteg­vastagságát és 'anyagminőségét a fúrórúd beüté­séhez és a szivattyú 'mozgatásához szükséges erő nagyságából kézi érzékeléssel és a mosóvíz veze­tékébe iktatott nyomásmérővel határozzuk meg, és hogy a szűrőkamra üregét a szűrőkamra át­mérőjénél kisebb lyukon keresztüldügott, a szűrő­kamra terében szétnyitott fúrókésű (10, 10a) szár­nyas fúróval csak a szűrőkamra szükséges magas­ságának megfelelő hosszon munkáljuk ki. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a szárnyas fúró fúrókéseit (10, 10a) a vizet át­eresztő laza talajrétegben nyitjuk szét, és a szűrő­kamra üregének kimunkálását két lépésben, a kések szétnyitási helyétől felfelé, majd lefelé végezzük. 3. Az 1. és 2. igénypontok bármelyikében meg­határozott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a, kút szűröszerkezetének elké­szítése után a szűrőcső (25) alján kialakított szűrő kavicsrétegre (30) lánc vagy egyéb vasdarabokat (31) helyezünk.

Next

/
Thumbnails
Contents