149968. lajstromszámú szabadalom • Kettős igénybevételű elektromechanikus erőmérőfej

149,968 van igénybevéve, mert a 33-ra fekszik fel, amelyik a 37 tárcsával van alátámasztva és: így 33 húzásra van igénybevéve. A 34 test szintén nyomásra van igénybevéve, mert a 35-re fekszik fel, amely viszont a 38 ház peremével van alátámasztva, így a 35' test is húzásra van igénybevéve. A 37 tárcsa a 38 házba van el nem mozdulhatóan beerősítve. A 32, 33, 34, 35 mérőelemek mágneses fluxusa a 39 járom segítségével záródik. A 32, 33, 34, 35 mérőtesteket rendre az Xs2a és X32&, X33a és X336, Xs4a és X34&, valamint az X35a és X356 tekercsek veszik körül. A hídkapcsolás most is az 5. ábrának megfelelően történik, de az Xi^nek tnost X:;2a és X34a sorbakapcsolt eredője felel meg, az X2, X3, X4 impedanciáknak rendre az X33a és X350, X32& és X346, valamint az X33& és X356 impedanciák sorbakapcsolt eredője felel meg. Jól látható a 8, ábrán bemutatott nyúlásmérőbélyeges mérőfej 'kialakításán, hogy a váltakozva, nyomásra és húzásra igénybevett mérőtestek egymásbahelyezésével csak a 40 szélességi méret növekszik, .míg a 41 magassági méret gyakorlatilag nem változik. A terhelőerő a 42 mérőtestet nyomásra veszi igénybe és az erő az alátámasztáson keresztül a 43 testre adódik át, miközben húzásra van igénybevéve, mert felső peremével a 44 nyomott mérőtestre fekszik fel. A 44 ismét a 45-re továbbítja az erőhatást és végül ezt a 46 ház veszi fel. Ily módon a 44 mérőtest nyomásra, a 45 mérőtest pedig húzásra van igénybevéve. A márőtestekén például a 49, 50, 51 és 52 nyúlásmérőbélyegek szolgálnak az igénybevétel mérésére, de más elektromechanikus deformáció vagy elmozdulásmérők is alklmazhatók. A hídkapcsolás az 5. ábrának megfelelően alakítandó ki oly módon, hogy pl. a húzott .mérőtesteken elhelyezett impedanciák egyik fele az Xi-et adja eredőül, a másik fele az X3-at. A nyomot mérőtesteken levő impedanciák pedig az X2 ül. X4 hídágat képezik. Minthogy a teljes híd azonos hőmérsékletű térben van elhelyezve és a hőmérséklet okozta ellenállás megváltozás valamennyi hídágban azonos értelműek, külön-külön hőkompenzálóról gondoskodni nem szükséges. További előnye az előzőkben elmondott mérőfej konstrukcióknak, hogy a mérőtestek tengelyével nem párhuzamos erőknek a tengelyre merőleges komponense csak igen kis karon tudja hajlításra igénybevenni a mérőtesteket, így a mérőfej az oldalirányú erőkre kevésbé érzékeny mint azok, amelyek csak egyetlen húzott, vagy nyomott mérőtestet alkalmaznak. Szabadalmi igénypontok: 1. Kettős igénybevételű elektromechanikus erőmérőfej, azzal jellemezve, hogy azonos számú, húzásra ill. nyomásra igénybevehető koaxiális elemből álló mérőteste van és a mérő test húzott és nyomott elemei az erőfolyam szempontjából váltakozva vannak kapcsolva. 2. Az 1. igénypont szerinti erő,mérőfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőtest elemek legalább részben koncentrikus hengerekként vagy hasábokként vannak kiképezve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti erőmérőfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább két párhuzamos, húzott és nyomott elemekből álló tagból áll. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti erőmérőfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a mérőitest elemei húzó-, vagy nyomófeszültség hatására permeabilitását változtató anyagból állnak és a permeabilitás változás érzékelésére önmagában ismert villaimos szervek — például villamos hídba kötött induktív tekercsek — szolgálnak. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti erőmérőfej kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a húzó és nyomó igénybevétel érzékelésére a mérőelemeken rögzített, villamos hídba kötött nyúlásmérőbélyegök szolgálnak. 3 rajz felel: a Közgazdasági é= Jogi Könyvkiadó ignrgstóia Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.