149967. lajstromszámú szabadalom • Nagy pontosságú és nagy méréshatárok mellett is alkalmazható radioaktív izotópos szintmérő és szabályozó berendezés

•#• 2 J 49.967 tői mindaddig, amíg a gyengülés olyan méreteket nem ölt, hogy az a kezdőérték töredékrészére, pl. .10%-ra le nem esik. Ha például 55CS137 su­gárforrást alkalmazunk, amelynek felezési ideje 33 év, ilyen méretű intenzitás csökkenés több mint 100 évet vesz igénybe. A mérést nem be­folyásolja a sugárzás statisztikus ingadozása, pél­dául a berendezés 0,1 mp időtartam átlagolású méréseknél 150/mp beütésszámra vonatkoztatva, tehát 33 év után a statisztikus hiba kereken + 17%, ami még messze esik a 10%-os érzé­kenységi küszöbtől. Méréshatár szempontjából semmi akadálya sincs annak, hogy a berende­zést szükség esetén akár 100 méteres vagy még nagyobb szintingadozások mérésére használják és az erre való alkalmasság kizárólag a szintkövető berendezés mechanikus megoldásától függ. A be­rendezés abszolút 'mérési bizonytalansága függet­len a méréshatártól, így a mérés relatív pontat­lansága a méréshatár növekedésével csökken. A találmány szerinti berendezés alkalmas tetsző­leges túlnyomás vagy depresszió alatt levő tar­tányok folyadékszintjének mérésére . és szabályo­zására. A berendezésnek folyadéktéren belül és folyadéktéren kívül elhelyezkedő-részei között az összeköttetést kizárólag radioaktív sugár ké­pezi, semmi mechanikus vagy egyéb összeköttetés nincs. A berendezésnek sugárzásfelvevő szerve van, amely kiváltja a sugárzásfelvevő szerv 'moz­gatására szolgáló jeleket és ezáltal alkalmassá tehető közvetlen szintjelzésre, de1 kiválthat a követelményeknek megfelelően távjelzés, regiszt­rálás" céljára vagy szabályozó berendezés működ­tetésére szolgáló kimenő jeleket is. A berendezés lényege zárt sugárforrás, amely egy vagy több irányban kollimált radioaktív su­garat bocsát ki és a folyadékszinten elhelyezett úszón, vagy a folyadéktartányon kívül elhelye­zett és a mozgó szintet követő szerven van el­rendezve. Ezenkívül van egy, a folyadéktéren kívül levő futóművön elhelyezett sugárzásfelvevő szerve, másképpen detektorrendszere. A detektor­rendszer a szükségletnek megfelelően jelek ki­bocsátására alkalmas, amely jelek táv jelző beren­dezést, vagy egyben szabályozó berendezést is működtetnek, továbbá a detektort, és egyes lehet­séges megoldásoknál egyben a sugárforrást is tartalmazó szerv (futómű) mozgását szabályozzák oly módon, hogy a futúmű automatikusan kövesse a folyadékszintet. A találmány szerinti berendezés egyik példa­kénti megoldása úgy működik, hogy a folyadék­szinten elhelyezett úszón levő kollimált sugár­forrás által kibocsátott sugárnyaláb a sugárzást felvevő szervre irányul, amely a folyadéktéren kívül futóniűvön van elhelyezve. A sugárzást fel­vevő szervben legalább 2 érzékelőcső, pl. Geiger— Müller számlálócső van elhelyezve, amelyek kö­zül az egyik által a sugárzás hatására kibocsátott jelek — önmagukban ismert módon — közvetítő szervek útján a futóművet „fel" irányban indít­ják meg, míg szintsüllyedés esetén a sugárzás a másik érzékelő szervet éri, amely a futóművet az előbbihez hasonló módon lefelé vezérli. Ezáltal a berendezés futóműve a folyadéktéren kívül ál­landóan követi a folyadékszint mozgását mind­addig, amíg az érzékelő szervet sugárzás éri. Ha erre a futóműre egy jelzőt helyezünk el, amely a futómű pályája mentén elhelyezett skála előtt mozog, a folyadékszint közvetlen jelzését nyer­jük. Ha a sugárzás már nem éri az érzékelő szervet, vagy egy másik megoldás szerint például egy harmadik a megállítást eszközlő érzékelő szervet ér, úgy a futóműnek a színt magasságá­ban történő leállítását érhetjük el. Minthogy a sugárforrás és a sugárzást felvevő szerv célszerűen párhuzamos pályák mentén mo­zognak és egymástól való távolságuk nem vál­tozik, a berendezés méréshatára teljesen függet­len lesz magától a jelzőberendezéstől és kizárólag attól fog függni, milyen hosszúságban építjük ki a tartály mentén a sugárzást felvevő szerv futómű­vének pályáját. Tapasztalat szerint a berendezés rendkívül pontos és elérhető, hogy pl. kb. 1 cm különbséggel kövesse a folyadékszintet. A futómű mozgatása történhet például mechanikus úton tá­volabb elhelyezett elektromotor segítségével, amely pl. csavarorsót forgat, amelyhez a futómű vándor­anyával csatlakozik, vagy megoldható például úgy is, hogy magán a futóművön legyen az elektro­motor elhelyezve, míg a vezérlés tetszőleges is­mert szervo berendezéssel történik. A sugárzást felvevő szerv természetesen a futómű pillanat­nyi helyzetével célszerűen impulzus, ellenállás vagy villamos tengelyes távadás ismeretes mód­szerével önmagában ismert módon működő, pl. közvetlenül leolvasható távjelző berendezést ve­zérelhet, de vezérelhet regisztráló berendezést is, amelyen az idő függvényében a folyadékszint állása mindenkor leolvasható. Ugyancsak a sugár­zást felvevő berendezés használható fel szabá­lyozó berendezés vezérlésére is, például oly mó­dom, hogy bizonyos szint alatt szervomotor segít­ségével folyadék utántöltést eredményez és bizo­nyos folyadékszint esetleges túlhaladása esetén leeresztő csapot nyit, vagy riasztóberendezést működtet, a folyadék beáramlását elzárja stb., tehát a szabályozásnak és jelzésnek legkülönbö­zőbb feladatait elvégezheti. Erre a célra több sugárzásfelvevő szerv is felhasználható. A találmány egy másik kivitelénél a sugár­forrás is a folyadéktéren kívül helyezkedik el. Ez esetben a folyadék felszínén elhelyezett úszón abszorbens lemezt helyezünk el és a folyadék­téren kívül, a közben levő abszorbens lemez által egymástól elválasztva, ugyanazon a futóművön foglal helyet a sugárforrás és a sugárzást felvevő szerv is. Az abszorbens lemezen nyílások van­nak, amelyek a sugárforrást a vele szemközt el­rendezett sugárzásfelvevő szervekhez engedik, vagy pedig azoktól elzárják. Ennél a megoldás­nál el lehet például helyezni a két sugárzásfel­vevő szervet egymás mellett és olyan kivágással lehet ellátni az abszorbens lemezt, amely felfelé mozgásnál az egyik, lefelé mozgásnál a másik felvevő szervet teszi ki a sugárzás behatásának. Ennek megfelelően a működtetés mindenkor a folyadékszint változása irányában, tehát felfeléi vagy lefelé történik. Előnyös, hogy ha az úszó, amely a sugárforrást, vagy az abszorbens lemezt hordozza, a főfolyadák­térrel összekötött és vele azonos folyadékszint magasságú közlekedőedényben végzi mozgását.

Next

/
Thumbnails
Contents