149964. lajstromszámú szabadalom • Túlnyomásos, hidrosztatikus sterilizáló berendezés
2 149.964 a két szélső közlekedőedény külső szárainak felső részéin atmoszférikus, alsó részén a hidrosztatikai magasságnak megfelelő nyomás uralkodik, amellyel a közlekedőedény másik szárában uralkodó gőz- vagy gáznyomás tart egyensúlyt. A szomszédos két közlekedőedény külső szárának -"có réi"é'"i "z előző köz1 eke r! ő or l°nyhe i n uralkodó ~)7- \ IgV "M 1 ODMi f -> 1 1 lou C'j )1 'ÍV ii non "> i > ^e Uiaf ohk n ^ 11 i n i k sz i bn 1 a orjz- \ g\ ciznyjmi Ln t egyensúlyt A Inzetje^ ehcruezt t 1°° í nobo nnmi u t i oen uK'koHo goz- \ így ga n\omat ai tehaf íz a->nk e^-cg1 , oldalin ^híH^zttt K) ek^docc1 ,--i kV) n 1 o fo 1 d 1 o /iop k híd) o A ü V u o i1 i tut i'cnsil t I, ^ 1 g-n w 3 \ r i t i ! « í L ^ i (it f h r j o p n n sí? ni 1] tMc /ot. 1 i i vi az 1( \ /dip i i i lo í a c i z i a\ i1 a Vgl ^ obb í om' ú és hőn' ('ki tű tói t v ol lijr>n +U'J -in 1 v o1 1 i íulo ' o I n oi 1 i n h h ! Hr 1 L1 A f u o v / k > ( i\ kjin 1 ) i i nu ekJtt k)/\Lti_n °o -be'v 1 \ _ kt i t it — p] c oki^ r — 1 1 izl ti i s/"- u \ fck 1 Hen 1 ír to a in kJ )i i m imáitól i k n i« c bn i-s < -n u ti- +i ik i i io\ e1 o ^iz i<n piyin 1 i u i i í ír — hf[C k e h z ok" i i \ ' h >n st t i 1 i ifc 2,\ >bo 1 ( irl-ig — net mi /i i\z k fai t^r\il c c ra "lit íi 1t t t kie bealli hdto így i beneio futó kozk s.edo 'b i JO—100 C befJe haladva fokozatosan növekvő, míg a legnagyobb nyomású térben a sterilizáláshoz szükséges maximális hőmérséklet van. Ez a hőmérséklet az egyes edények hidrosztatikai nyomásához tartozó telített gőz hőmérsékletével egyenlő, vagy annál kisebb. A legnagyobb nyomású tér másik oldalán hűtő közlekedőedények helyezkednek el. Ezek vízoszlopainak hőfoka az üzem megindulása előtt közvetlen gőzbefúvással vagy közvetett hőközléssel — szükség szerinti — kezdő hőmérsékletre emelhető. A tárgyak továbbítását a közlekedőedény-rendszeren át folyamatosain ygy szakaszosan mozgó — végnélküli szállító láncokból, kosarakból, továbbító elemekből, meghajtó szervekből és ba-, illetve kiadagpló berendezésből álló — szállító berendezés végzi. A szállító berendezés segítségével a tárgyak az első fűtő közlekedőedény szélső folyadékoszlopának. — légköri nyomású : — tetején belépve végighal adnak a fűtő közlekedőedényrendszer növekvő hőfokú és nyomású víz és gőz/ /gáz közegein, majd a legnagyobb nyomású és hőfokú téren áthaladva a hűtő közlekedőedényrendszer csökkenő nyomású és hőfokú közegein át az utolsó hűtő közlekedőedény szélső folyadékoszlopának — légköri nyomású — tetején távoznak a sterilizáló 'berendezésiből. A tárgyak a fűtő' szakaszban hőt vonnak el, a hűtő szakaszban pedi.g hőt adnak le. Az így leadott melegmennyiség gőzt párologtat el a hűtő közlekedőedényeikben, mely gőz csöveken a fűtő szakasz folyadékoszlopainak azonos, vagy kisebb nyomású helyére van vezetve, miáltal a bevezetett hőmennyiség egy része visszanyerhető. A hűtő szakaszban a tárgyak belsejében uralkodó nyomás és hőfok magasabb a hűtőközeg hőfokánál és nyomásánál, ment a tárgy belseje csak bizonyos késéssel veszi át a külső hőfokot. Gyakran célszerű — bizonyos konzerveknél — a hűtési folyamatot; technológiai okokból meggyorsítani, vagy — különösen üveges konzerveknél — biztosítani azt, hogy a hűtési szakaszban is túlnyomás' alatt álljon a tárgy. Ennek elérésére a hűtő szakasz egy vagy több közlekedőedénye adalékos • hűtő szervvel — célszerűen hidegvíz befecskendező rózsákkal — van ellátva. A hűtő szakasz hidrosztatikai egyensúlyát ez esetben a 'közlekedőedényeikbe benyomott gáz — célszerűen levegő — biztosítja, miáltal a folyadékoszlopok hőfoka a nyomástól függetlenül tetszőlegesre választható és szabályozható be. A közlekedőedény-rendszert alkotó egyes közlekedőedények és azok folyadékoszlopainak magassága egymástól eltérő is lehet, de a fűtő és hűtő szakasz folyadékoszlopok magasságainak összege egyenlő kell legyen. A hidrosztatikai rendszer úgy is kialakítható, hogy a legnagyobb nyomású és hőmérsékletű gáz-, illetve gőzlérnek csupán egyik oldalához csatlakozik egymás mellett elrendezett, egymással sorbakapcsolt, részben folyadékkal töltött közlekedőedénysor, A legnagyobb nyomású térben uralkodó gőz- vagy gáznyomással a csatlakozó közlekedőedényekben levő vízoszlopok hidrosztatikai nyomásainak összege tart egyensúlyt. A folyadékoszlopok közvetlen gőzfoefúvással vagy közvetett hőközléssel vannak — az ismert hőfokszabályzók segítségével előre beállított hőfokra — fűtve. A sterilizálandó tárgyakat végnélküli, kettős — párhuzamosan, ellentétes irányban mozgó — szállító berendezés viszi az első közlekedőedény külső folyadékoszlopának — légköri nyomású — tetején át a növekvő nyomású és hőmérsékletű közlekedőedény-rendszeren keresztül a legnagyobb nyomású és hőfokú gáz/gőztérbe, majd innen ugyanazon úton vissza a belépés helyéin át az atmoszférikus térbe. Mivel a be- és kifelé haladó tárgyak ugyanazon folyadékoszlopokon át egymás 'mellett, egymással párhuzamosan, de ellentétes irányban vándorolnak, a kifelé haladó magasabb hőfokú tárgyak által leadott melegmennyiség a folyadék, illetve a befiele haladó tárgyak melegítésére közvetlenül —• majdnem teljes mértékben — hasznosítva van. így a sterilizáláshoz csupán a külső hőveszteség pótlására szükséges melegmennyiség elegendő. Ezen elrendezés további előnye, hogy bizonyos legnagyobb nyomás és hőmérséklet elérésére fele annyi közlekedőedény szükséges, mint a fent ismertetetteknél, mivel az atmoszférikus tértől a legnagyobb nyomású tér felé (befelé) haladva ugyanzon közlefcedőedényeoron haladnak át a tárgyak növekvő nyomás és hőmérsékleten, mint a legnagyobb nyomású tértől az atmoszférikus tér felé (kifelé) csökkenő nyomás, illetve hőmérsékleten. A rajzok a találmány szerinti megoldást példaképpen szemléltetik. Az 1. ábra a találmányt vázlatos hosszmetszetben, a
