149959. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmány előállítására

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r^j. SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.959 SZÁM HO—704. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 07 d„ Magyar osztály: 12 q 26 Eljárás takarmány előállítására F. Hoffmann—La Roche & Co. Aktiengesellschaft cég, Basel (Svájc) Feltalálók: Brubacher Georg Benedikt vegyész, Riehen (Svájc) és Tagwerker Franz Josef, állatorvos, Basel (Svájc) A bejelentés napja: 1961. július 7. Svájci elsőbbsége: 1960. július 8, Az utóbbi években alapos kutatást folytattak abból a célból, hogy a természetadta termelési lehetőségeket hogyan lehet az emberiség tápanyagokkal való ellátására minél jobban kihasználni. E vizsgálatok arra a felismerésre vezettek, hogy haszonállatok tenyésztése esetén az ismert lényeges természetes hatóanyagokon kívül, bizonyos nem lényeges anyagok etetése az állatgazdálkodás hozamának növelésére vezet. Ilyen anyagokként pl. antibiotikumokat,, bélféregallenes szereket és hormonokat hoztak javaslatba. Azt találtuk, hogy bizonyos tioxantén származékok etetése, amelyek semmiképpen sem sorolhatók az előbb említett anyagcsoportokba, haszonállatok, különösen baromfi és sertések súlyának oly fokozását eredményezi, ami a növekedéssel járó normális gyarapodást túlhaladhatja. A találmány ezek szerint a haszonállatok növekedését elősegítő takarmány, melyet az jellemez, hogy a tápláláshoz szükséges anyagokon kívül adalékként az általános képletű tioxantén származékot vagy ennek savaddiciós sóit tartalmazza, ahol R tercier aminocsoportot és X kénatomot vagy etiléncsoportot jelent és ha X kén, a homociklusos gyűrűk klórral vagy brómmal vannak szubsztituálva. A tercier aminocsoportok pl. dialkilaminocsoportok, előnyösen kis szénatomszámú alkilcsoportok, mint dimetilamino- vagy dietilaminocsopoirtok vagy heterociklusos csoportok, mint piperidino-, morfolino- vagy piperazinocsoportok lehetnek. A fenti képlettel jellemzett vegyületek közül a 3-dimetilaniino-propilidén-, illetve a 2-klór- vagy 2-bróm-'vegyületek előnyösek. Alaptakarmányként bármely szokásos állati takarmány, előnyösein hizlaló takarmány szolgálhat, önmagában vagy takarniánykoncentrátuni alakjában. Természetesen lehetséges a hatóanyagot az ivóvízhez adni. A hatóanyag koncentrációja a takarmányban előnyösen 0,5—50 mg pro kg takarmány. A találmány szerinti takarmányt úgy állíthatjuk elő, hogy a hatóanyagot folyékony vagy por alakú takarmányba, keveréktakarmányba vagy egyéb állattakarmányozási termékbe egyenletesen és finoman elosztva bekebelezzük vagy az ivóvízben feloldjuk. A hatóanyagot előkeverék alakjába is hozhatjuk, amelyet azután feletetéskor az alaptakarmánnyal felhígítunk. Az előkeverékként felhasználható anyag a hatóanyagot 5—95 súly%, előnyösen 10—25 súly% koncentrációban tartalmazhatja. Ez előkeverékek hordozóanyagaiként pl. száraz takarmánymagvak, a malomipar melléktermékei, őrölt olajpogácsa, az erjedési ipar desztillációs maradékai, finom eloszlású ásványi anyagok, mint bentonit, diatómaföld, őrölt osztrigahéj és szilicmmdioxid jöhetnek tekintetbe. Az