149944. lajstromszámú szabadalom • Beépített megvilágításnál is alkalmazható wxcentrikus mikroszkóp kondenzor

Megjelent: 1963. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •r^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.944 SZÁM GA-606. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: G 02 d Magyar osztály: 42 h 14—16 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Beépített megvilágításnál is alkalmazható excentrikus mikroszkóp kondenzor Gamma Optikai Művek, Budapest (70%), dr. Zselyonka László egy. tanár, Budapest (30%) A Gamma Optikai Művek részéről megnevezett feltalálók: Barabás János kutatómérnök (40%), Láng Károly főmérnök (30%), mindketten Budapesten A bejelentés napja: 1960. október 15. A mikroszkópokhoz újabban olyan kondenzort is használnak, mely a ferde megvilágítás alkalmazásánál, a mikroszkóp objektív optikai tengelyéhez viszonyítva excentrikus helyzetben van. Ilyenkor a fényforrásból jövő sugarak megfelelő irányítása a mozgatható mikroszkóp tükör segítségével történik. Olyan mikroszkópoknál azonban, melyek beépített megvilágítással rendelkeznek, a fénysugarak olyan fokú irányítása, hogy excentrikus állású kondenzor mellett is egyenletesen kivilágított képmezőt kapjunk, nem lehetséges. A találmány célja ezeknek a hibáknak, illetőleg hiányosságoknak a megszüntetése. A találmány szerinti megoldás példaképpeni kiviteli alakját az 1—3. ábrák mutatják. Az 1. ábra az 1 és 2 lencsékből, valamint az 5 rekeszekből álló kondenzor alá épített egymás ellen forgó prizmapár, valamint a forgató mechanizmus keresztmetszeti képét adja. A 2. ábra a forgó prizmapárt abban a helyzetben mutatja, amikor a fénysugár-eltérítés maximális és jobb irányban történik. A 3. ábra a forgó prizmapárnak azt a helyzetét mutatja, amelynél a bal irányú fénysugár-eltérítés a maximum. Az 1. ábra szerint az 1 és 2 lencsékből álló kondenzor, melynek 4 optikai tengelye egybeesik a 3 .mikroszkóp objektív optikai tengelyével, olyan 6 foglalatba van építve, mely a 7 foglalaton a 8 és 9 nyilak irányában, vagyis a 4 optikai tengelyre haránt irányban elcsúsztatható. Amikor a kondenzor 4 optikai tengelye jobb, vagy bal irányban elválik a 3 mikroszkóp objektív tengelyétől a kondenzor rendszeren változatlan irányban áthaladó és a 10 tárgyat átvilágító sugarak iránya és metszéspontja olyképp módosul, hogy nincs biztosítva a mikroszkóp képmezejének egyenletes kivilágítottsága, ami pedig a mikroszkóp teljesítőképességét teljesen lerontja. Ezért a kondenzorrendszer 7 foglalatára van rögzítve a 11 foglalatba ágyazott 12 és 13 prizmapár, melyeknek 14 és 15 törőszögei egyenlők, de a hatásosságra való tekintettel 3°^nál nagyobb értéket képviselnek. Mind a 12, mind a 13 prizmák olyan 16 és 17 foglalatokba vannak szerelve, melyeknek kúppalástjai íogazottak. Ezekhez a kúpkerékpalástokhoz csatlakozik a 18 kúpkerék, amit a 19 gombbal tudunk forgatni. A 18 kúpkerék forgatásakor a 16 foglalatba ágyazott 12 prizma pl. a 20 nyíl irányába, ugyanakkor a 17 foglalatba ágyazott 13 prizma a 21 nyíl irányába, tehát ellentétes irányban fog elforogni. Az egymás ellen forgó prizmapár segítségével a prizmarendszerből kilépő fénysugarak irányeltérését arányosítani és összhangba lehet hozni a kondenzor 8, illetőleg 9 irányokba történő elcsúsztatásával. Amikor a ferde megvilágítás céljából az 1 és 2 lencsékből álló kondenzorok pl. a 2. ábra szerint bal irányban toljuk el, a helyben maradó 5 rekesz, valamint a 12 és 13 prizmapár fölött, a kondenzor 4a és a 3 mikroszkópobjektív 4 optikai tengelye között a 24 excentricitás keletkezik. Ha most azt akarjuk, hogy a 22 és 23 változatlan irányból a kondenzoron keresztül haladó fénysugarak metszéspontja ne a 4a optikai tengelyen fekvő 25 pont, hanem a 25a pont legyen, a prizmarendszerből kilépő 22 és 23 fénysugarakat jobb irányba kell eltéríteni. Ezért a 12 és 13 prizmákat úgy és addig a mértékig forgatjuk egymással szemben, míg a szükséges jobb irányú fénysugár-eltérítés létre nem jött, illetőleg míg