149941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés valamely anyag folyamatos kivonatolására folyadékból kivonatoló folyadék segélyével

149.941 3 látható, a gyakorlati megvalósításban azonban a rekesztékek száma ennél sokkal nagyobb. A 22, 23, 24, 25, 26 rekesztékek mindegyike két végén 28 nyílásokon át a két szomszédos rekesztékkel közlekedik,, A hígított alkohol a 22 rekesztékbe jut; ez az alkohol a 23 rekesztek 28 nyílásán kilépő könnyű anyaggal keveredik. A forgás hatására keletkező örvénylések elégségesek ahhoz, hogy a 22 rekesztékbe a készülék külső részéből bejutó alkohol és a 23 rekesztékből kilépő könnyű anyag bensőségesen keveredjék. Ez a keverék a 29 nyilak irányában végig halad az egész 22 rekesztéken. A 22 rekesztéken való áthaladása közben a főleg elegyet tartalmazó könnyű anyag és a főleg a hígított és részben már szappannal telített alkoholt tartalmazó súlyosabb anyag között a szétválás bekövetkezik.. A mosott elegyet, amint azt a 2. ábra alsó részén láthatjuk, a 2.1 rekesztek irányában távolítják el ós innét pedig az egész készülékből is kiengedik. A részben már szappant felvett hígított alkohol a 2.3 rekesztek irányában, távozik, hogy itt a 24 rekesztékből érkező és részben még szappant tartalmazó elegyből álló könnyű anyaggal keveredjék. A 22—26 rekesztek mindegyikében tehát így az egyik oldalon olyan keverék képződik, amely főként elegyet tartalmazó folyadékból és főként hígított alkoholt tartalmazó folyadékból áll. Ez az elegy az egész rekesztéken végighalad és áramlása közben szétbomlik a nehezebb anyagra, amely főként olyan alkoholt tartalmaz, amelyben szappan van, és amely olyan rekesztek felé távozik, amely az edény külső részén helyezkedik el, továbbá a könnyebb anyagra, amely főként olyan elegyet tartalmaz, amely az edény belseje felé eső re- ' keszték irányában távozik. A mosott elegy a 22 rekesztékből a 21 rekesztéken. át kerül ki a berendezésből, A mosandó elegy kívülről a 26 rekesztékbe jut. A kivonatoló folyadék szerepét betöltő hígított alkohol először a 22 rekesztékbe jut és miután áthaladt a berendezésen a 26 rekesztékből, a 27 rekesztéken át távozik a berendezésből. A 2. ábra szerinti kiviteli alak működési módja tehát teljesen hasonló az 1. ábra szerinti kiviteli alak működési módjához. Az anyagok szétválása azonban nem a nehézségi erő hatására, hanem a centrifugális erő hatása alatt következik be; a folyadékok bensőséges keveredése egyébként az önműködően előidézett örvénylések hatása következtében áll elő, oly módon, hogy a 2. ábra ezerinti kiviteli alakban nincs erre a célra külön gépi szerkezeti elem, amely helyettesítené az 1. ábra szerinti berendezés 14 forgó keverőit. Mind a két kiviteli alakban a keverékek két anyagra bomlanak szét, amelyek párhuzamos irányban áramlanak, akár a nehézségi erő hatására (irányára) merőleges, tehát vízszintes irányban, akár a centrifugális erő irányára merőleges hengereis irányban. Ezáltal kiküszöbölődik az előnytelen örvényképződés és a nem-kívánatos visszaáramlás. A találmány területét nem korlátozzuk az előzőkben leírt kiviteli alakokra, amelyeket többféleképpen lehet módosítani a kiviteli alak elemeinek mind alakja, száma, összetétele, mind pedig elhelyezése szempontjából, anélkül, hogy a találmány kereteit túllépné. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás valamely anyag folyamatos kivonatolására folyadékból kivonatoló folyadék segélyével, amelyben a kivonatolandó anyag hordozó folyadékát ellenáraimban kezelik a kivonatoló folyadékkal, azzal jellemezve, hogy a kezelés több fokozatban megy végbe, amely fokozatok abból állanak, hogy a

kétféle anyagot bensőségesen összekeverik, amely anyagok közül az egyik lényegében a hordozó folyadékból, a másik pedig a kivonatoló folyadékból áll, ezután az ily módon nyert keveréket két egymáshoz közel levő olyan fal között vezetik el, amely falak merőlegesek a szétválasztást előidéző erő irányára, továbbá, hogy az egymástól a fajsúlyuk különbségének hatására szétváló két anyagot eltávolítják és ezek azonos, párhuzamos irányban áramlanak, amiközben a főleg a hordozó folyadékot tartalmazó anyagot a következő fokozatba vezetik, hogy ott bensőségesen keveredjék olyan másik anyaggal, amely főként a kivonatoló folyadékot tartalmazza, a főként a hordozó folyadékból álló anyag az utolsó fokozatban a tiszta kivonatoló folyadékkal keveredik, a főként a kivonatoló folyadékot tartalmazó anyag az első szakaszban olyan hordozó folyadékkal keveredik, amely még nem vett részt a kezelésben, végül a kezeléshez használt kivonatoló folyadékot és a kezelésen átment hordozó folyadékot eltávolítják, anélkül, hogy újból összekeverednének. 2. Az előző igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a keveréket két egymáshoz közel levő vízszintes fal között vezetik el, és hogy a fajsúlyuk különbségének hatására szétváló és azonos párhuzamos, vízszintes irányban áramló két anyagot eltávolítják. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a fajsúlyok közötti különbség hatása erősítve van az említett falak és a folyadékok összességének centrifugálá'Sa által. 4. Az előző igénypont szerinti eljárás foganatosítása módja, azzal jellemezve, hogy a keveréket két közös tengelyű hengeres fal között vezetik el és hogy a fajsúlyuk különbségének hatására szétváló és azonos, párhuzamos vízszintes irányban áramló két anyagot eltávolítják. 5. Berendezés az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy számos rekesztéke van, két lényegileg párhuzamos fal által határolva, amely rekesztékeknek mindegyike két végéin a szomszédos rekesztékek mindegyikével közlekedik és amely rekesztékek mindegyikének a bemeneti részén olyan szerkezet található, amely alkalmas a szomszédos rekesztékekből származó, a rekesztékbe jutó folyadékok bensőséges összekeverésére. 6. Az előző igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy olyan kolonnából áll, amelynek számos — legalább 4 — vízszintes síkja van. 7. Az előző igénypont szerinti berendezés ki-