149931. lajstromszámú szabadalom • Szabályozó áramkör, különösen tranzisztoros nagyfrekvenciás áramkörökhöz

9. 149.9.3 í illetve rezgőkörök együttesen alakítják ki, és az érzékelő elemként alkalmazott demodulator a fo­kozatok végén helyezkedik el. Szabályozott han­golt erősítőkben elkerülhetetlen a rezgőkörök el­hangolódása, amelyet a nem tökéletes neutralizá­lás és a tranzisztor által képviselt reaktanciák változása okoz. Mindezen elhangolódások nagy amplitúdójú bemenőjel esetén lépnek fel. Számol­nunk kell ezenkívül a tömeggyártásból adódó hangolási pontatlanságokkal is. A széthangoló­dott, vagy pontatlanul összehangolt erősítőben az egyes fokozatok erősítésének aránya nem felel elméletileg előírt értéknek. Ha a beérkező jel valamelyik elhangolódott erő­sítőfokozat (pl. első KF) hibás rezonancia frek­venciájának felel meg, a többi fokozat más frek­venciára lévén hangolva, az előírtnál kisebb erő­sítést ad, így a szabályozást vezérlő demodulator is a szükségesnél kisebb szabályozójelet fog adni és minthogy innen közvetve vagy közvetlenül visszaszabályozás történik a hibás fokozatra — példánkban az EKFI ~re is —, ezért az erősítő­lánc EK FI első KF erősítő tagja az előírtnál na­gyobb erősítést ad, és a torzítási küszöbértéket átlépheti. Vagyis ezen jelenség miatt a rádiófrek­venciás jel amplitúdója ezen fokozatban már ki­sebb bemenőj élnél eléri a megengedett értéket, a bemenőjel további növelésekor a már leírt tor­zítások lépnek fel. Mivel a torzítás olyan jellegű, hogy egyidejűleg a moduláció mélysége is meg­növekszik, így ezen frekvencián a demodulator nagyobb hangfrekvenciás feszültséget szolgáltat. Ezeknek következménye az, hogy a készülék állo­máskeresőjével egy erős állomáson lassan áthan­golva az állomás műsorának erőssége ingadozik, több szélső értéke van, miközben erős torzítások jelentkeznek. Ezért ilyen típusú erősítőfokozato'k és szabályozó áramkörök esetén a vevőkészülék bemenetén az elméletileg számítható maximális bemenőj élnél lényegesen kisebb engedhető csupán meg, amely a vevőkészülék használati körét erő­sen korlátozza. A találmányunk tárgyát képező szabályozó áramkör az előzőkben ismertetett hiányosságokat kiküszöböli. A találmány szerinti szabályozó áramkört az jellemzi, hogy két vagy több demodulators van, amelyek közül egy a hangfrekvenciás demodula­tor és az utolsó KF erősítő fokozatra van vissza­csatolva, míg a többi kizárólag szabályozó demo­dulator mellékágban van elhelyezve és legalább egy megelőző és/vagy utánakötött erősítőre van visszacsatolva, illetőleg előrecsatolva. A kifogástalan szabályozást a találmány szerin­ti áramkörrel akkor érjük el, ha utolsó KF erősí­tőjének sávszélessége kisebb, mint az azt megelő­ző erősítőkből alkotott kapcsolási rész eredő sáv­szélessége. A találmány szerinti megoldás egy példakénti blokksémáját a 3. ábra szemlélteti. A teljes erő­sítőlánc példánkban két csoportból épül fel: a többfokozatú E/ első erősítőből és az E// máso­dik erősítőt és D// demodulátort tartalmazó má­sodik csoportból. A készülék sávszélességét dön­tően az E/7 második erősítő határozza meg. Ezen fokozat egy tranzisztorból és a szükségletnek megfelelően több körös sávszűrőből épülhet fel. A fokozat erősítését a beérkező jel erősségétől füg­gően a D// demodulator oly módon szabályozza, hogy a kimenő jel egyenáramú komponensének felhasználásával Sz// szűrőn keresztül az E// má­sodik erősítő fokozatra negatív értelemben vissza­csatolunk. Ezen D// demodulator szolgáltatja egy­úttal a készülék további fokozatai számára a hangfrekvenciás jelet. Az E/ első erősítő sávszélessége az előbbinél lényegesen nagyobb, s a készülék erősítésének na­gyobb részét adja. Ennek megfelelően például a 2. ábrán vázolt tranzisztoros szuper-heterodin rendszerű rádióvevőkészülék esetén több tran­zisztort tartalmaz. Ezen E/ első erősítő magában foglalja az RF erősítőt, a helyirezgéskeltővel egy­beépített keverőt és az első KF erősítőt is. Az erő­sítő erősítésének szabályozását a beérkező jeltől függően egy külön csak erre a célra felhasznált és külön visszacsatoló mellékágba kötött érzékelő elem, a D; demodulator vezérli. Az E; első és E/j második erősítő automatikus erősítés szabályozása egymástól gyakorlatilag teljesen független lehet, illetőleg az egymáshoz kapcsolódó oldalon a tran­zisztorok be- és kimenő impedanciájánafk a sza­bályozástól függő volta miatt fellépő egymásra hatása a működés lényege szempontjából elha­nyagolható. Természetesen több ilyen D/ demo­dulátorhoz hasonló demodulátort is alkalmazha­tunk és nemcsak visszacsatolást, de szükség ese­tén előrecsatolást is használhatunk a megfelelő szabályozás elérésére. A leírt találmány szerinti kapcsolás az előzőekben tárgyalt hátrányokat a következő módon küszöböli ki. A keskeny sávszélességű E;/ második erősítő — különösen, ha csak egy fokozatot tartalmaz, nem okoz torzítást, ha a bemenetén a rádiófrekvenciás jel amplitúdója a megengedett küszöbértéket nem éri el. Ezt a követelményt az E/ első erősítő elő­zőkben ismertetett szabályozása hivatott kielégí­teni. A D; demodulator, mivel a szélessávú E/ első erősítő táplálja, a vevőkészülék sávszélességé­nek megfelelő frekvenciatartományban hatásosan szabályozza az E; első erősítő fokozat erősítését és az előbbi követelményt teljesíteni tudja. Az E? első erősítő fokozaton belül fellépő, a 2. ábra sze­rinti megoldással kapcsolatosan leírt rezgőkör el­hangolódások hatása a fokozaton belül is kisebb, mert a fokozat kevesebb rezgőkört tartalmaz. Az E/7 második erősítő jó működése szempontjából pedig érdektelen az E/ első erősítő köreiben fel­lépő elhangolódás, mert az esetleges torzítás az E; első erősítő szélesebb sávú rezgőkörei miatt a névleges közepes frekvenciától olyan távol ész­lelhető csupán, hogy az E// második erősítő ki­sebb sávszélességével meghatározott vétel tarto­mányán kívül esik. A találmány szerinti megoldás tehát biztosítani tudja, hogy az állomáskereső lassú" mozgatásával a venni kívánt adón való áthangolás közben a műsor vételének erősségében csak egy szélső ér­ték észlelhető az előírt névleges frekvencián és torzítás nem lép fel. Emiatt az elméletileg szá­mítható -erősítésszabályozást gyakorlatban is jól meg lehet valósítani. A szabályozás hatásossága — mivel az E/ első és E// második erősítő erősí­tései összeszorzódnak, rendkívül ' jó.

Next

/
Thumbnails
Contents