149907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajlékony lapokból csövek sajtolására, főleg szitákhoz

2 149.907 literes csövek saj tolására előnyösen nem szokásos magasságú asztalt, hanem a kényelmes munka lehetővé tételére a padló magasságában ágyazott íorgósíneket alkalmazhatunk, amelyek beosztása és szerepe a fentiekkel azonos. Lehet továbbá úgy is eljárni, hogy a 8-as helyen történik a csövek kivétele és behelyezése, a 9-es helyen a sajtoló kölyü behelyezése és a 10-es helyen a kölyü benyomása. Ez esetben a csőcsere, a kölyü betétele és a kölyü beszorítás, tehát három művelet, mindig egyidejűleg történik. Megemlítendő még, hogy a munka meggyorsítása végett — lassan kötő ragasztóanyag használata esetén — lehet a munkát olyképp elvégezni, hogy miközben a oső megteszi az utat az l-es helytől a 7-es helyzetig, a ragasztóanyag nem köt meg teljesen, de mégis annyira, hogy a csövet a hüvelyből el lehet távolítani és azután már csak pihentetésre, vagyis szárításra van szükség. A 2. ábra a berendezést oldalnézetben tünteti fel. Az ábra világosan mutatja, hogy un, könyökprést hatsználunk, amely ismert elvek alapján úgy dolgozik, hogy eleinte aránylag gyorsan, a löket végén pedig lassan mozog és az: erő ekkor a legnagyobb. A könyökprés tehát azért alkalmas különösképpen a találmány szerinti eljárás céljaira, mert a löket elején, amikor még nem kell nagy erő, a könyökprés gyorsan és kicsi erővel mozgatja, illetve nyomja a hölyüt, a löket végén pedig, amikor nagy erőre van szükség, a sebesség hirtelen, de azért átmenettel, tehát zökkenő nélkül csökken, az erő pedig ugyanígy növekszik. Ezáltal elérjük, hogy a minimumra redukálódik a sajtolási rétegek elcsúszási lehetősége. Az erő ugyanis éppen a kellő pillanatban hat, éspedig nagyon rövid ideig és nagyon rövid úton. Ezt megelőzőleg pedig a kölyü mozgása gyors, minek folytán könnyen csúszik, illetve csak kicsi erővel igyekszik a cső legbelső rétegét magával vinni. Ugyanis a sebesség növekedésével csökkent a súrlódás tényezője, a gyorsan letolt kölyü tehát aránylag könnyen csúszik a legbelső csőréteg mentén. A forgóasztal állhat, mint már említettük, pl. padlóra vagy állványra épített sínekből is, de asztal helyett végnélküli láncot, vagy más efféle eszközt is alkalmazhatunk, amely alkalmas arra, hogy a munkát folyamatossá tegye. Emellett, könyökprés helyett hidraulikus sajtó is használható, de meghatározott löketű és a végén nagy erőt kifejtő könyökprés — különösen kisebb csövek készítésénél — előnyösebbnek bizonyult. A leírt berendezésnél a csövek álló helyzetűek és a kölyüt felül tesszük be a csövekbe. Lehet azonban a sajtoló hüvelyeket fekvő helyzetben is elhelyezni a forgó asztalon és a présszerszámot, vagyis a kölyüt az asztal mellett elhelyezett, vízezintes síkban dolgozó sajtolóval benyomni. A fekvő helyzetű kölyük benyomására alkalmas prés alkalmazása esetén még forgó asztalra sincsen 6zükség, hanem lehet pl. olyképp eljárni, hogy a kör alakban elhelyezett matricákat sugárirányú sínekre tesszük és a saj tolót középen helyezzük el. Az egyes csövek behelyezése után a matricát a sínen a saj tolóhoz közelítjük, az a kölyüt megnyomja, mire ismét eltávolítjuk és a következő matricát közelítjük a sajtoló eszközhöz és így tovább. A sajtoló eszköz talpazatán (tehát saját tengelye körül) elfordítható, hogy a feléje közelített matrica felé lehessen fordítani. A lényeg tehát csak az, hogy a találmány szerinti eljárásnál egyetlen sajtoló eszközhöz több matricát használunk, melyek olyan elhelyezésűek és szerkezetűek, hogy a sajtoló eszköz bármelyik matricába helyezett kölyüt benyomhatja, tehát mindegyik matricával munkahelyzetbe hozható. Megemlítendő még, hogy a matricákba nemcsak a sajtolandó lapokt önmagukban helyezhetjük, hanem lehet a lapokat, pl. furnérokat egy gyűjtőtartályba tenni és ezzel együtt behelyezni. A gyűjtőtartály lényegében véve vékony falú matricából áll, melyre tapasztalat szerint főleg a szögletes csövek saj tolásakor van szükség. Tehát úgy járunk el, hogy a ragasztóanyaggal ellátott és meghajlított lapokat pl. sarkainál legömbölyített négyszög keresztmetszetű alumíniumhüvelybe tesszük, majd pedig a lapokat a hüvely falához nyomjuk és a sarkoknál csíptetővel a lapokat a hüvelyhez erősítjük. A lapok, ugyanúgy mint a gyűjtőtartályok nélküli saj tolásnál, magában véve ismert módon eltolt an vannak egymásra helyezve, olyképp, hogy mindegyik lap két vége tompán ütközzék és az ütközések a kerület mentén egymáshoz képest el legyenek tolva. Ilyen módon — amint az már ismeretes — átlapolás nélküli csöveket lehet előállítani. Mikor ezt a sajtolandó csövet a leírt módon a gyűjtőtartályba tettük (amely esetleg nyitható is lehet a cső könnyebb kivitele végett), akkor magot helyezünk bele és a csípte tőket eltávolítjuk. A mag oly üreges testből áll, melynek külső alakja azonos a sajtolandó cső belső terével. Ez a gyűjtő a benne levő maggal együtt a csövet gyengén elősajtolja és ezt az együttest, tehát a gyűjtőtartályt a benne levő lapokkal és az azokban levő maggal együtt a —b— asztalon levő matricába helyezzük. A patricát az üreges mag belsejébe tesszük, amelynek vékony fala és kúpos vagy keskenyedő alakja a saj tolást lehetővé teszi. Lehet olyképp is eljárni, hogy patrica vagy kölyü, amelyet az —a— prés benyom, csak egy önzáró ékből áll, amely a csövekben levő, felhasított cső alakú magot szétnyomja. Ez esetben tehát egyik alkotója mentén nyitott cső van a sajtolandó lapokban és ennek a csőnek az egymás mellett levő két ele közé tesszük be azt az éket, amelyet a sajtoló beszorít, hogy ilyen módon a mag szétnyomódva a lapokat megsajtolja. Az igénypontokban tehát a .,kölyü" kifejezés ilyen éket is jelent. A találmány szerinti eljárással szitákat úgy állítunk elő, hogy olyan csöveket sajtolunk, amelyeknek a hossza a szitakeret magasságának a többszöröse. Az így készült csöveket azután a szitakeretdarab magasságának megfelelő darabokra vágjuk, az összeerősítendő két szitakeretdarab közül az egyikbői az érintkezési sávot köszörüléssel, marással vagy csiszolással kúposra lerézseliük, majd az érintkezési sávot ragasztószerrel látjuk el és a két szítakeretdarabot a szitaszövetnek közéjük helyezése után, egymásba toljuk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás hajlékony lapokból — például falemezből — tekercselt, vagy hajlított, ragasztott