149907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hajlékony lapokból csövek sajtolására, főleg szitákhoz
Megjelent: Itfö3. június 2t). MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •gr Nfr SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.907 SZÁM Nemzetközi osztály: S—20859 ALAPSZÁM Magyar osztály: A 47 j 34 1 10—12 Eljárás hajlékony lapokból csövek sajtolására, főleg szitákhoz A Magyar Állam, mint Dr. Szegő István ügyvéd, budapesti lakos feltaiáló jogutódja A bejelentés napja: 1948. október 5. Hajlékony lapokból, pl. furnérlapokból, papírlapokból készülő henger alakú, vagy szögletes idomú, ragasztott csöveket, főleg sziták előállításához eddig úgy sajtoltak, hogy minden egyes sajtoló matricához külön hajtóeszközt használtak. Ez egyrészt a gépek beszerzését erősen, drágította, másrészt hátráltatta a munkamenetet és így az önköltséget feleslegesen szaporította. A találmány ezeken a hátrányokon hivatott segíteni. E célra a találmány szerinti eljáráshoz a rajz 1. és 2. ábráján, látható, önmagában ismert berendezést használjuk. A rajz a berendezést vázlatosan felülnézetben, illetve oldalnézetben szemlélteti. A berendezés lényegében forgó —b— asztalból áll, rajta megerősített, nagyszámú, pl. tíz sajtoló matricával, amelyekbe a sajtolandó csöveket helyezzük. A sajtolási eljárás a következő: A lapokból tekercselt, vagy hajlítással készített csövet az egyes lapok vagy rétegek között levő ragasztóanyaggal együtt pl. a 8-as helyen tesszük be a —b— asztalra erősített, hüvely alakú matricába patricát helyezünk bele, amelynek alakja és nagysága a belső térnek felel meg. A behelyezés megtörténte után az asztal elfordul olyképp, hegy a következő matrica kerül a 8-as helyre s abból a kezelő személyzet kiveszi a már teljes fordulatot megtett kész. csövet és közvetlen ezután és ugyanitt, vagy esetleg csak a következő 9-es helyzetben egy másik sajtolandó , csövet helyez be. A következő szakaszos elmozdulásnál, amikor tehát az asztal megint akkora darabbal fordul el, hogy immár a harmadik matrica kerül a 8-as helyre, ugyanez a művelet megismétlődik, ugyanekkor pedig a 9-es vagy 10-es helyen (aszerint hogy az új préselendő köpeny behelyezése i ° a vagy 9-es helyzetben történik-e) az —a- p = felülről lefelé haladva nyomást fejt ki : b^u1 levő patricára (kolyüre). tehát azt kellő e o i cső belsejébe nyomja, majd pedig elengedi i ' lyüt, de az megmarad a helyén, mert ez a belső présszerszám kismértékban kúpos és így önzáró. Az 1. ábrán az —a— sajtol ót nem tüntettük fel, csak négy szöggel jeleztük a —b— asztal mellett. A következő elfordulásnál az a cső, amelyet az előző helyzetben a prés sajtolt, az. l-es helyre kerül, ahol a száradás megkezdődik. Tíz sajtoló szerszám esetén tehát az asztal szakaszosan mindig egytized fordulattal fordul el és mindegyik megállás alkalmával a hüvely alakú matricát szétnyitjuk (ez ugyanis nyithatóan és zárhatóan van kiképezve), belőle a kész csövet eltávolítjuk és egy új tekercselt, sajtolandó csövet helyezünk be és ebbe sajtóié-testet, tehát kölyüt vagy patricát teszünk, amely műveletek elvégzése alatt, tehát e műveletekkel egyidejűleg, az egy vagy két helyzettel odább levő matricában elhelyezett belső saitolótestre a prés nyomást gyakorol. Ilyen módon, mire a cső megteszi az utat a préstől a kivétel helyéig, a benne levő kölyü önzáró tulajdonságánál fogva állandóan nyomást gyakorol rá és így a ragasztóanyag tökéletesen megköt. Előnyös, a csö ek^t < zen idő ilatl fűteni i^ pl. villamos úton ame">v r eh i qtu ohuvelv fűtőellenállással -> aii ellaU i 3 s ezek a - c— ve zetéken át kapjak i? » imot N hüvely ' így11 a mairica, valamnt a ] I'JK i i c o h.Ln illet\ e belső alakjának felel meg pl korkei c«'ímetsze+'t csövek esetén e '-eszek kothengoi (\ag\ g\en«Li ferde kör alakú ^sonk kup) ^ ku iL ^ a^ pl k gömbölyített élű bc^'vltt c i tstítn i í rica és a patrici i üx \ i < 1 o L JS n ' ' •> i ferde, vagyis len omb< i v<\c' tin h'i'^ r7 o "<lcL csonkagúla alakú. \z 1 e -i ttkm' n \L nn az tihit i n k > i i/H1 ( i te 1 pbo 1 ) lüh t 1 -i m e i 'a 1 I ol u 1 1 1 11 i ^Ow t 11 Íj) i I ] 10) T)0