149899. lajstromszámú szabadalom • Eljárás főként olefinek polimerizálására szolgáló katalizátor előállítására
4 149.899 2. példa: 40 g VC13 • 3Py komplexet, amelyet a fentebb leírt módon állítottunk elő, egy üvegcsőbe viszünk be és vákuum alatt lassan 450 C° hőmérsékletre hevítjük. Az anyagot 2 órát tartjuk ezen a hőmérsékleten, majd lehűlés után 11,5 g terméket veszünk ki a reaktorból, ami az elméleti bontási hozam 72%-ának felel meg. 1,5 liter heptánt, amelyet előzőleg alumíniumoxidon víztelenítettünk, valamint a 2,2 g fenti módon előállított vanádiumvegyület és 4 g trietílalumínium összekeverése útján kapott katalizátort egy oly 1,4 literes autoklávba visszük be, amelyet olajkermgtetés útján 75 C° állandó hőmérsékleten tartunk. Ezután 7 atm nyomásig propilént nyomatunk be az autoklávba. A polimerizációt állandó nyomás alatt 4 óra hosszat folytatjuk, majd a kapott polipropilént kivesszük az autoklávból, sósavval megsavanyított metanollal, majd tiszta metanollal mossuk, szárítjuk és lemérjük. 400 g polimert kapunk, amelynek tetrahidronaftalinban 135 C° hőmérsékleten mért határviszkozitása 5,35, forró heptánnal végzett extrakeió utáni maradéka pedig 80,7%. Analog kísérletet végeztünk 2,2 g oly eredeti, kezeletlen vanádiumtrikloriddal, amilyent a fentiek során a VC13 • 3Py komplex előállításához alkalmaztunk. 4 órai polimerizáció után 390 g polimert kaptunk, amelynek tetrahidronaftalinban 135 C° hőmérsékleten mért határviszkozitása 4,6, heptános extrakeió utáni maradéka 79,5%. 3. példái 5. g titántríkloridot hozzáadunk 35 g vízmentes, — 20 C° hőmérsék-etre lehűtött piridinhez. Az elegyet ezután lassan felmelegedni hagyjuk, majd forrásig hevítjük és a teljes oldódásig forraljuk. Az ily módon kapott, még forrásban levő oldathoz 100 g kereskedelmi minőségű kalciumkloridot adunk gyorsan hozzá, előzőleg vákuum alatt 400 C° hőmérsékletre történő felhevítés útján teljesen víztelenített, 1—2 mm nagyságú szemcsék alak j ában. A lombikot erősen mozgatjuk, hogy az oldategyenletesen abszorbeálódjék a hozzáadott kalciumklorid szemcséinek egész felületén. Az így impregnált szilárd szemcséket vákuum alatt, 100 C° hőmérsékleten szárítjuk, majd ugyancsak vákuum alatt 400 C° hőmérsékletre hevítjük, amikor is a szemcsék felületén abszorbeált TiCl3 -3Py komplex elborrJása útján a hordozóra homogén módon felvitt titántríkloridot kapunk. Ezt a hordozóra felvitt terméket azután egy olaj keringtetessél 75 C° állandó hőmérsékleten tartott 4 literes autoklávban 50 g olyan 1—2 mm nagyságú kalciumklorid-szemcsével keverjük öszsze, amelyet előzőleg 4 g tömény alumíniurntrietillel impregnáltunk. Ezután 5 atm nyomásig propilént nyomatunk az autoklávba és állandó nyomás alatt 5 óra hoszszat folytatjuk a polimerizációt. A polimerizáció befejezte után 280 g polipropilént találunk az autoklávban. A kapott polimert oly módon választjuk el a hordozótól, hogy az utóbbit metanol és víz 1 : 1 arányú elegyével való mosás útján feloldjuk. A kapott polimer tetrahidronaftalinban 135 Cc hőmérsékleten mért határviszkozitása 2.3 forró heptánnal történő extrakeió utáni maradéka 37,4 az ASTM 747-58 T amerikai szabvány szerint meghatározott hajlítószilárdsága pedig 8500 kg/cm2 . 4. példa: 100 g 'kereskedelmi minőségű.. 1—2 mm szemcsenagyságú vízmentes ••kalciumkloridot — 30 C° hőmérsékletre bűtünk le és hozzáadjuk 15 g ugyancsak — 30 C" hőmérsékletre lehűtött vízmentes piridinhez. Az elegyet kézben élénken rázzuk, hogy az egész piridin egyenletesen abszorbeálódjék, majd további rázás és hűtés közben 10 g titántríkloridot adunk kis adagokban hozzá, ilyen alacsony hőmérsékleten a titántriklorid nem képez komplexet a piridinnel, aminek folytán a piridin egyenletes eloszlása a hordozó felületén biztosítható. Ezután a hőmérsékletet további rázás közben lassan emelkedni hagyjuk, amikor is megkezdődik a TiCI3 -3Py komplex képződési reakciója; a képződött komplex a kaleiumklorid felületéhez kötődve marad. A reakció 30 perc elteltévei gyakorlatilag teljesen befejeződik. A képződött komplexet 100 C hőmérsékleten szárítjuk, majd 400 C°-on vákuum alatt elbontjuk. Ily módon a titánlrikloíMot homogén eloszlásban és megnövelt koncentrációban kapjuk a hordozó felületén. 30 g ilyen hordozóra felvitt titántríkloridot egy ojajkeringtetéssel 75 C° állandó hőmérsékleten tartott 1,4 literes autoklávban 50 g oly aprószemcséjű vízmentes kalciurnkloriddal keverünk össze, amelyet előzőleg 4 g almímumtrletillel impregnáltunk. Ezután 5 atm nyomásig gáz alakú propilént nyomatunk be az autoklávba és a polimerizációt állandó nyomás alatt 5 óra hosszat folytatjuk. Ily módon 450 g polipropilént kapunk, amelyet a hordozótól ez utóbbinak vizes metanollal történő mosás útján való feloldásával választunk el. A kapott polimer tetrahidronaftalmban 135 C° mért határviszkozitása 2,3. forró heptánnal végzett extrakeió utáni maradéka 36,2%, az AFTM 747-58 T amerikai szabvány szerint meghatározott hajlítószilárdsága pedig 9400 kg/cm2 . 5. példa: 420 g 0,2—0,5 mm szemesenagysógú kristályos náíxi.urnkloridot vákuum alatt 400 C° hőmérsékleten több óra hosszat, hevítve szárítunk, majd a szárított anyagot 2 literes üveglombikban 50 g titántrikloriddal keverjük össze. A keveréket erősen rázzuk, hogy a titántriklorídnak a homogén eloszlását biztosítsuk a nátriumklorid felületén, majd — 30 C° hőmérsékletre hűtjük le. Ezután gyorsan hozzáadunk 70 g ugyancsak — 30 C° hőmérsékletre lehűtött vízmentes piridint és a keveréket állandó mozgatás közben szobahőmérsékletre hagyjuk felmelegedni. Ennek során megkezdődik a titántriklorid-piridin komplex képződési reakciója, amely néhány perc alatt
