149883. lajstromszámú szabadalom • Kártevőirtószer és eljárás a növényeken élősködő nematodák irtására

2 149.883 táronként általában bb. 50—250 kg. Lehetséges azonban valamely meghatározott célra irányuló, pl. a növény elültetésére szolgáló lyukakba vagy a vetési barázdákba történő, korlátozott alkalmazás, is; megfelelő körülmények között az ilyen korlátozott alkalmazás is kielégítő védőhatást nyújtihat, csökkentett hatóanyagszükséglet mellett. A porozószerek és szórószerek /különösen a még be nem ültetett ill. vetett területeiken, a boronálás ill. mechanikai talajmegmunkálás előtt vag;/ azzal egyidejűleg történő talajkezelésre alkalmasak, minthogy ezek a mechanikai talaj megmunkálási műveletek egyben biztosítják a kártevőirtószernefc a legfelső talajrétegben való egyenletes elosztását; történhet a hatóanyag alkalmazása a műtrágya vagy egyéb talaj javítószer kiszórásával egyidejűleg is, amikor amúgyis alkalmazásra kerülnek ilyen mechanikai talaj megmunkáló műveletek. Alkalmazhatjuk ezeket a kártevőirtószereket a vetőbarázdákba vagy a már meglevő növények között vont barázdákba való beporzás vagy beszőrás útján is. A porozószerek előállítása oly módon történhet, hogy a hatóanyagot összekeverjük vagy együtt őröljük valamely szilárd, por alakú, vízben nem oldódó vagy csak nehezen oldódó vivőanyaggal. Ilyen vivőanyagként pl. tailkum, diatornaföld, kovaföld, kaolin, bentonit, kalciumkarbonát, bórsav vagy tri kalciumfoszfát alkalmazhatók. Előállíthatók ezek a porozószerek oly módon is, hogy a hatóanyagot valamely illékony oldószerben oldott állapotban visszük rá a vivőanyagra. Szórószerek előállítására vagy már eredetileg durvább szemcséjű és/vagy nagyobb fajsúlyú vivőanyagokat, mint pl durvábbra őrölt mészkövet vagy homokot alkalmazhatunk, vagy pedig utólag szemcsésítihetjük a hatóianyagnak valamely önmagában finomszemcséjű, adott esetben pórusos vivőanyaggal készített keverékét. A szórószerekben vivőanyagként vízben vagy citrátban nagyobb mértékben oldódó szilárd anyagokat, mint pl. műtrágyát vagy feltárt kalciumfoszfátokat vagy egyéb kalcium-, kálium- vagy ammóniumsókat, foszfátokat vagy nitrátokat is alkalmazhatunk durvaszemcséjű, esetleg szemesézett alakban. A találmány szerinti emulziók mind bevetetlen szántóföldeken, mind pedig — jó behatóképességük folytán — meglevő növény-kultúrákra is alkalmazhatók. Előállításúik oly módon történhet, hogy a hatóanyagokat önmagukban vagy szerves oldószerben, pl. xilolban oldva, valamely felületaktív anyagot tartalmazó vízben emulgáljuk. Emulziók alkalmazása esetén a gyakorlatban rendszerint előnyös oly módon eljárni, hogy a hatóanyagból, közömbös szerves oldószerekből és/vagy felületaktív anyagokból koneentrátumokat állítunk elő, amelyeik egy- vagy többfázisú rendszert képeznek és vízzel közvetlen felhasználásra kész emulziókká alakíthatók. Felületaktív anyagok (emulgátorok) gyanánt akár kationaktív anyagok, pl. kvaternér ammóniumsók, akár anionaktív anyagok, mint hoaszúláncú alifás kénsavmonoészterek, hosszúláncú alkoxiecetsavak vagy alifás-aromás szulíonsavak sói, vagy pedig nemíonogén felületaktív szerek, pl. zsíralkoholok vagy dialkilfenolok polietílén-glikoléterei vagy az etílénoxi polikondenzációs termékei alkalmazhatók. Emulzió-koncentrátumok előállítására szolgáló oldószerként ciklusos szénihidrogének, mint benzol, toluol, xilol, továbbá ketonok, alkoholok vagy egyéb oldószerek, mint pl. etilacetát, dioxán, acetonglioerin vagy diacetonalkdhol kerülhetnek alkalmazásra. A szuszpenziók előállítása történhet a szilárd, nedves hatóanyagok vízben, adott esetben valamely felületaktív anyagot tartalmazó vízben való közvetlen szuszpendálása útján, eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a szilárd hatóanyagok felületaktív szerekkel vagy pedig a szilárd vagy folyékony hatóanyagok szilárd por alakú vivőanyagokkal és felületaktív szerekkel történő kombinálása útján nyert nedvesíthető porokat szuszpendáljuk vízben. A találmány szerinti hatóanyagok oldataiként célszerűen olyan oldatok jöhetnek tekintetbe, amelyéket önmagukban is nematocid hatású, alacsony forrpontú halogénezett szénhidrogének oldószerként való alkalmazásával készítünk; ilyen oldószerként pl. l.a-dibróm-S-klórpropán, diklórbutén vagy diklórpropán és diklórpropén elegyei jöhetnek tekintetbe, ezek pillanatnyi nematocid hatása. A találmány szerinti hatóanyagok a gyakorlatban alkalmazásra 'kerülő mennyiségekben a növényekre nincsenek toxikus hatással, így a növényeket károsító hatások nem léphetnek fel. Kívánt esetben a találmány szerinti hatóanyagok biológiai aktivitását még kiegészíthetjük fungicid, herbicid, inszekticid vagy további nematocid hatású anyagok hozzáadása útján. Az alábbiakban példákat közlünk egyrészt a hatóanyagok •hatásosságának megállapítására alkalmazott vizsgálati módszerékre, majd a találmány szerinti hatóanyagok jellegzetes alkalmazási módjaira vonatkozólag. 1. példa: A vizsgálandó hatóanyagokat polioxietilén-szorbítán-monooleáttal és acetonnal emuigálható oldatokká alakítjuk, ezekből az oldatokból 0,5 ml mennyiséget 1,5 ml vízzel emulgálurik és az így kapott emulziót 100 ml olyan talajmintához adjuk, amelyet előzőleg Meloidogyne arenaria parazitákkal fertőzünk meg. Az így kezelt mintát üvegedénybe töltjük és kto. 10 napig lezárva tároljuk szobahőmérsékleten. Ezután tölcséres módszerrel meghatározzuk az életben levő nematodák mennyiségét. Az N-metil-ditiokarbaminsav-benzilészter és az N-metil-ditiokarbaminsav-4-nitrobenzilészter még 0,062%-os hatóanyag-koncentráció esetén is a parazita-populáció teljes elpusztítására vezet. 2. példa: A kívánt koncentráció elérésére elegendő menynyiségű N-metil-ditiokarbaminsav-4-nitrobenzilésztert bensőén összekeverünk 20 ml mosott száraz homokkal, majd ezt a keveréket 2 liter természetes talajmintához keverjük, amelyet előzőleg