149875. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés információk kiolvasására és beírására a zavaró folyamatok önműködő korrekciójával tárolómagos matrixban
12 149.875 részei a következők: Sx —S 7 kapcsolófokozatok, K,—K3 kompenzációs magok, a 142 mag a Z korrekciós információ előállítására van, az SW kapcsoló kiválasztó, amely előnyösen 59—62 „és"körökből, valamint 72, 73 és 73a „vagy" körökből áll, ahol a 73a „vagy"-kör kimenete a 145 negator bemenetéhez vezet. Az 59—62 „és"-köröknek három bemenetük van, amelyek közül az 59 ,és"körnek, 147, 146, 148 bemenő vezetéke van. Minden ,,és"-kör két ,,vagy"-körrel van összekötve. Az S4—S 7 kapcsolófokozat vezérlésére a 143 trigger szolgál, amelyet az ütemimpulzusok vezérelnek, az S6 és S 7 kapcsolótok ozatokat pedig a C információ vezérli. A 8 elem impulzusait V erősítőről kapja és ezek a 8 elemet vagy be-, vagy kikapcsolják. A 24, 24a gyűrűs számlálókat az ütemimpulzusok léptetik. A gyűrűs, számlálók impulzusokat adnak a működtető fokozatokra, amelyek a Ku magot befolyásolják. így tehát az SL1 oszlopvezeték és a ZL1 sorvezeték impulzusokat kap. Minthogy a 8 bistabil elem kezdetben nulla állapotban van, ennek kimenetén is egy ,,0". van. Továbbá feltételezzük, hogy nincs információ beírva, ennek következtében a 158 vezeték nem tartalmaz információt/ Ezáltal a 150, 147 vezetékeken keresztül a 158 vezetékkel összekötött 59—62 „és"-Jkörök egy „O" információt adnak le. A 73a „vagy"-körön és a 145 negátoron keresztül az S3 kapcsolófokozat zár. Ennék következtében nem keletkezik Z korrekciós jel és az az ínformáció, amely az 1 magban tárol, kiolvasásra kerül és a 76 vezetéken keresztül a V erősítőbe fut. Annak föltételezésével, hogy ez az információ egy ,,L", a V erősítőn kimenő impulzus keletkezik a 8 elem felé, amely utóbbi ,,be"-állapotba kerül. A K21, K31 és K 41 magokban az SL1 oszlopvezetékek zavaró jeleket keltenek, amelyeket azonban a Kí2 — K42 magok kompenzálnak, minthogy a ZL1 vezeték 1/2 amplitúdójú áramot ellentétes irányban szolgáltat a K12 mag felé. Csak a Ki 3 , K M és K15 magokban lépne föl zavarás. Ezt azonban a D60 diódán keresztülfolyó soráram segítségével K 1( K2 , K 3 magok kompenzálják. Minthogy a 158 vezetéken egy „O" van, ezt a 151 negator „L"-re fordítja meg és ez az információ az S7 kapcsolót zárja, miáltal a ZL1 vezeték sorárama a D60 diódán és az S7 zárt kapcsolón keresztül a tápfeszültségforrás — Us pólusára folyik le. A soráram, amely a K21, K 31 és K 41 magokon át folyik, ezekben zavarfeszültséget indukál, amely a Ki— K3 * kompenzációs magokban kompenzálódik. A második ütemben a működtető fokozatok impulzusokat adnak az SL2 és ZL2 vezetékekre, amelyek a K22 magot kiolvassák. Föltéve, hogy ez a K2 2 mag „L" információt tárolt, kimenő jel indukálódik. Tegyük fel, hogy a Kn magban egy „O" információt kell beírni. Ez a 158 vezetékről az S7 kapcsolófokozatra jut, amely záródik, minthogy a 151 negátor ezt a ,,0" információt egy „L" információvá változtatja. Ennek következtében a ZL2 vezetéken, a D57 diódán, S 7 kapcsolófokozaton keresztül működtető áram folyik a —U& telepfeszültség felé. Az SL1 vezeték árama átfolyik a Ku magon és ebbe egy „O" információt ír be. Minthogy azonban a 8 bistabil elem már „be—állapotban van és K22 mag „L" információt ad le, ezt korrigálni kell. A 148 vezetékben egy „L" információ van, míg a 150 vezeték egy „O" információt tartalmaz. Ezáltal az 59 és 60 „és"-körök elő vannak készítve, míg a 62, 61 „és"-körök a 150 vezetéken keresztül „O" információt kaptak. Az 59 és 60 ,,és"j körök vezérlése szempontjából a 143 trigger állásától függnek. Ezt a triggert az ütemimpulzusak vezérlik úgy, hogy a 151 vagy 146 vezetékek egyikére „L" információ kerül. A 152 vezetéken át folyó oszlopáram kétszeres értékkel folyik keresztül a 142 magon az S5 kapcsolófokozat zárásakor, minthogy ennek menete kétszer van a 142 magon keresztülvezetve. Fordítva is érvényes, hogy amikor az S4 kapesolófokozat zár, a 142 magon ellentétes irányban folyik át kétszeres áram. Minthogy az ütemimpulzusok a 143 triggert folyamatosan átkapcsolják, a 142 magon az áram minden ütemimpulzusnál ellentétes irányban folyik keresztül. Ezáltal a 76 kiolvasóvezetékben váltakozó polaritású impulzusok keletkeznek. Feltéve, hogy a 143 trigger a 151 vezetékre „L" információt adott, akkor az S5 kapcsolófokozat zárva van és a 142 magon áram folyik át. A 147, 148 és 151 vezetékeken át a 60 ,,és"-kör egy-egy ,,L" információt kap úgy, hogy a 73a és 73 ,,vagy"-körök egyik bemenetükön „L" információt kapnak. Ezáltal az S3 kapcsolófokozat nyit és az S2 kapcsolófokozat zár. A 153 vezeték földelődik úgy, hogy rajta a 142 magon való keresztülmenetelnél egy feszültség indukálódik, amely a Pt pontban egy kiolvasott „L" információval ellentétes irányú, ha a 142 magon oszlopáram folyik keresztül. A 142 és K22 magokban indukálódott két feszültség ellentétes polaritása következtében a kimeneten nem lép föl feszültség, úgyhogy a V erősítő nem ad kimenő impulzust és a 8 elem eddigi állapotában megmarad. A következő ütemben a K33 mag kerül kiolvasásra. Ez egy „O" információt tartalmaz. Erre a célra az SL3 és ZL3 vezetékek kiolvasás céljából féláramot kapnak. Ennek a K33 magnak kiolvasásakor tehát nem keletkezik „L" kimenő jel. A 158, 150 vezetékeken egy „L" információ van, amelyet be kell írni. Ez zárja az Sß kapcsolófokozatot és nyitja az S7 kapcsolófokozatot. Ezért a ZL3 vezeték sorárama a D54 diódán, a zárt S 8 kapcsolón, a —U/, telepfeszültséghez folyik. Ezzel biztosítva van, hogy a K22 magon két áram folyik keresztül, amely a K22 magon keresztülfolyó, az olvasóáram irányával ellentétes irányú és ezáltal ebbe a K22 magba „L" információ íródik be. Egyidejűleg egy jel keletkezik, amelynek iránya egy kiolvasott „L" információ irányával ellentétes és ez a jel a 8 elemet „kí"-állapotba helyezi. Ennek következtében korrekciós jel nem szükséges. Ez nem is képződhet, mert az 151 és 150 vezetékeken keresztül, — amelyeken mindkettőn „L" információ van, — az 59 és 61 „és"körök elő vannak ugyan készítve, de a 147 és 149 vezetékeken mind/kettőn „O" információ van és ezáltal az 59—61 „és"-körök nem tudnak „L" információt adni az Sí, S2 kapcsolók felé. A 143 triggert a következő ütemimpulzus másik stabil helyzetébe vezérli, ezáltal a 142 magot az SL3 vezetéken és a 152 vezetéken keresztül az S4 kapcsolófokozat felé ellentétes irányban folyó oszlopáram átmágnesezi. A zavaró feszültségek kompenzálása önműködően föllép, minthogy azo^
