149859. lajstromszámú szabadalom • Gázkisülésű villamos kisütőcső, különösen fénycső és hozzávaló kapcsolás
2 149.859 válható áramütést nem okozhat, mert kapacitíve igen lazán vagy pedig galvanikusan igen nagy ellenállás közbeiktatásával vannak a cső egyik elektródájához csatolva. Fontos további előny, hogy a találmány szerinti csövek váltóárammal tápláltan is gyújtó nélkül üzemeltethetők és hogy a radioaktiv anyag és gyújtósáv kombinált hatása beállítható úgy, hogy a cső csak kellőképpen előfűtölt elektródák esetén gyújtson be és begyújtása után folytonosan tovább égjen, miáltal a cső élettartama meghosszabbodik. A találmány szerinti fénycső különösen előnyös foganatosítási alakja tehát az, melynél a fénycsőbura külső falfelületén — önmagában véve ismert módon -— fényáteresztő vezetoanyag, célszerűen óndioxid, alkotta bevonatsáv, úgynevezett gyújtósáv, magában a csőben pedig egy vagy több radioaktiv sugárforrás foglal helyet. Kiderült ugyanis, hogy ilyen csöveknél azonos kedvező tulajdonságok, pl. gyújtási készség megnövekedése, gyújtási feszültség csökkenése, gyújthatósági hőmérséklettartomány kibővülése stb. elérésére már igen gyenge radioaktiv behatások, elegendők, ezekkel viszont a cső mégis rendszerint olyan tulajdonságokkal ruházható fel, melyek gyújtósávval egyedül a gyakorlatban el nem érhetők. így például a csövek ősökként gyújtási feszültséget és megnövekedett gyújtási készséget mutattak máiigen csekély, azaz tO-9 és 10 -6 Curie/liter közötti aktivitású gáztöltésnek és/vagy thóríumos vvoiíramdr uttesteknek, azaz a kész csőnél a mérhetőség határai körüli radioaktivitásoknak, bennük való használata esetén is. Gyártási és egyéb szempontokból igen célszerű, ha a radioaktív sugárforrás maga a gáztöltés, illetve az abban jelenlevő radioaktív atomok sokasága. Ilyen gáztöltést pl. radongáznak a csövek szokványos gáztöltéséhez való keverése útján, vagy a bennük jelenlevő, csekély mennyiségük folytán rendszerint csak igen nehezen azonosítható, radioaktiv szennyeződések folytán a fent említett csekély radioaktivitást mutató nemesgázoknak töltőgázként vagy a töltőgáz hozagaként való felhasználásával kaphatunk. Elhelyezhetünk azonban a csőben a radioaktiv gáztöltés helyett vagy mellett a szilárd sugárforrásokat is, mint például thóríumos wolframkatódákat vagy Th232 és Mo ötvözetét tartalmazó katódákat vagy segédeiektródákat, de ezek helyett vagy mellett a sugárforrást erősabben aktív izotópok vagy azok vegyületei vagy ötvözetei is képezhetik, melyek a gyújtósáv jelenléte folytán már* igen csekély mennyiségekben is hatásosak. Ilyen izotópokként gyakorlati okokból olyanokat előnyös alkalmazni, melyek felezési idejei elég hosszúk ahhoz, hogy a cső várható élettartamának vége felé,' esetleges pár hónapos raktározást is figyelembe véve, még mindig elég aktívak legyenek. Ilyenek azonban ismeretesek, pl. a 32— 35 év közötti felezési idejű Cs137 céziumizotóp, 3 • 57•105 melynek a G = —«——— képletből, melyben A-T „A" az atoinsúlyt és ,,T" a felezési időt jelenti, számított elméleti legnagyobb aktivitása grammonként tob. 70—72 Curie, y-sugárzásának hullámhossza pedig kb. 0,02 Ä, valamint a kb 5,3—5,5 éves felezési idejű Co60 kobaltizotóp, 'melynek fenti •módon számított aktivitása kb. Í18Q Curie, y-sugárzásának hullámhossza pedig kb. '0,'01 Ä. Fentieknél még alkalmasabb azonban a TI204 thailiumizotőp, melynek 3—4 éves felezési ideje mellett a fenti módon számított aktivitása kb. 460 Curie, és mely gyakorlatilag y-sugarakat nem. hanem főleg ß-sugarakat bocsátva ki, a csőben elrendezve, valamint a gyártás folyamán sugárveszélyt egyáltalán nem okoz. Egyéb izotópoknál pedig a sugárveszély bizonyos esetekben, pl. élő szervezetektől állandóan távol elhelyezett közvilágítási csöveknél, csak alárendelt jelentőségű, már a csövekbein szükséges aktivitások csekély értéke és így a csőben jelenlevő izotópok csekély 'mennyisége folytán is. Ez' egyben erősen csökkanti azt a gazdasági akadályt, melyet egyes ilyen izotópok jelenleg még elég magas, de állandóan csökkenő, árat jelent. Ez a gazdasági akadály azonban sok esetben úgyszólván teljesen elesik, ha sugárforrásként egyébként terhes hulladéknak vagy csekély értékűnek számító, pl. eredeti rendeltetésére éppen radioaktivitása folytán nem, vagy nem jól használható anyagot használunk. Az adott esetben alkalmazandó izotópot, annak mennyiségét és alkalmazási mód-Mát tehát mindig az összes tényező figyelembevételével keli •megválasztani, és erős y-sugárzó izotópok esetén a csövek gyártása alkalmával fellépő sugárveszély ellen ismert .módon gondosan védekezni kell, 'ami azonban annak ismeretében ma már megbízhatóan lehetséges. Igen célszerű alkalmazási módja lehet egyes izotópoknak, pl. a Ti204 ~nek, ha megfelelő vegyületüket a csőbura belső falfelületére felvitt fényporba keverjük. Ugyan ily módon célszerű az erősen «-sugárzó egyéb izotópok vagy radioaktív anyagok alkalmazása is, hogy a csekély hatótávolságú «-sugárzást a csőben jól kihasználhassuk. Erősen y-sugárzó izotópokat, viszont célszerűen inkább a cső elektródáin vagy azok környezetében alkalmazunk, pl. a CoGÜ -at oxidjával készült kobaltüvegként, mely üvegcsövecske pl. az elektróda anódszarvaira húzható. A Cs137 alkalmazható pl. céziumos tartalékkatódában, annak aktív anyagához keverten, megfelelő vegyülete, pl. oxidja alakjában, vagy az anódszarvakra felvitt bevontként stb. Ugyancsak alklmazható ily bevonatként a TI204 megfelelő ötvözete is, melyet pl. az anódszarvaknak ezen ötvözet olvadékába való bemártása útján vihetünk fel. A TI-04 oxidjának felhasználásával készült üvegből készült üvegcsövecskék vagy üveggyöngyök szintén alkalmasak lehetnek a cső burájában sugárforrásokként való elhelyezésre. Ilyen üvegből olyan üvegcsöveket is készíthetünk, melyeknek külső átmérője a bura belső átmérőjénél csak valamivel kisebb és ezeket a burában, pl. az elektródák közelében, azokon túlnyomóan helyehet jük el. Ekkor ugyanis a katódáról üzem közben elpárolgó aktív anyag, pl. bárium, erre csapódva le, ezen hoz létre fekete foltokat, melyek azonban a csőburán levő fényporrétegen át alig láthatók és a fényporréteg fénykibocsátását sem zavarják, radioaktiv sugárzásukkal viszont a cső gyújtási tulajdonságait javítják. A csőben alkalmazott radioaktív sugárforrások mennyisége, azaz a csőben jelenlevő kezdeti a'k-
