149850. lajstromszámú szabadalom • Gázkeveréses olaégő és olajgázosító

Megjelent: 1962. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.850 SZÁM PE—336. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: F 23 f Magyar osztály: 24 c Gázkeveréses olajgázégő és olajgázosító Dr. Perédi Károly oki. gépészmérnök, oki. közgazdasági mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. október 11. III. pótszabadalom a 148 766 lajstromszámú törzsszabadalomhoz A 148 766 lajstromszámú törzsszabadalom szerinti olajrázégőben olajat gázosítunk el, ennek során a ként közömbös COS vegyületté átalakítjuk, majd a gázt nyomban elégetjük szekunder levegő hozzávezetésével. A 149 337 lajstromszámú pótszabadalom szerint kéntartalmú generátorgázt vezetve olaj helyett a törzsszabadatom szerinti olajgázégőbe és a generátorgázt az égőbe épített gázosítóban részlegesen elégetve semlegesítjük a gáz H2S tartalmát COS alakba való átalakítással, majd a gázt szekunder levegővel elégetjük. Ezt a két találmányt oly módon is alkalmazhatjuk a találmány szerint, hogy — más gázok esetében is — egyszerre vezetjük be a gázt a beporlasztott olajjal a törzsszabadalom szerinti gázosítóba. Erre gyakorlatilag, pl. olyan helyeken van szükség, ahol különböző ipari kemencéknél pl. kohógáz és olaj, vagy földgáz és olaj áll rendelkezésre. Ha szekunder levegő hozzávezetést nem alkalmazunk, olyan kohógáz-olajgáz keveréket, illetőleg földgáz-olajgáz keveréket kapunk, ahol az egyébként színtelen lánggal égő gáz világító lángúvá, jobb hőátadóvá válik. A kohógáz felhasználása egyébként jelentősen olesóbbítja az olajtüzelést. Martin kemencénél elhagyjuk a szekunder levegő hozzávezetést az olaj gázégőnél, mert a szekunder levegő ez esetben a kamrából áramlik íel. Egyéb, kisebb kemencéknél szekunder levegőt is vezetünk az olajgázégőnél a gázkeverékbe. A találmány egyik példáképpeni kiviteli alakiát az 1. ábra szerinti olajgázégő tünteti fel. Az (1) csőcsonkom az olaj, (2) csonkon a porlasztó gőz vagy levegő érkezik a (3) porlasztóba. A (4) csövön a gázosító levegő, (5) csonkon a gáz érkezik a (6) porlasztóházba. A levegő a (7) cserélhető betétgyűrűn áramlik a ferdén fúrt furatokon át, örvényáramfoan a (8) gázosító térbe, ahol az olaj elgazosodik és a (9) cserélhető gázfúvókán belépő gáz részlegesen elég a levegő-olaj-gázaránytól függően beállított 600—1200 C° közötti hőfokon. A gázosítót (10) tokba helyezett esetleg szigetelt (11) tűzálló bélés belső tere alkotja. A gázolajgáz teljes elégéséhez még szükséges szekunder levegő (12) csonkon lép be (13) levegővezető köpenybe, s (14) cserélhető, ferde furatokkal bíró betét gyűrűn át lép a (15) keverőtérbe, s (16) égőkőbe a gázkeverékkel együtt. A 2. ábrán látható megoldásnál nem égetjük el a gáz-olajgáz keveréket, hanem azt mint 600— 1200 C°-os forró gázt vezetjük a tüzelőberendezésbe, pl. Martin kemencefejhez, esetleg tisztítóberendezéshez. A 2. ábrán szereplő 1—11 jelű alkatrészek azonosak az.l. ábra 1—11 jelű alkatrészeivel, utóbbitól csak abban tér el, hogy (12) és (16) alkatrészek hiányoznak. Abban az esetben, ha nem olajgázt, hanem más dúsító gázt kell valamely gyengébb fűtőértékű gázzal együtt eltüzelni, vagy részlegesen elégetni (pl. földgázt kohógázzal, földgázt generátorgázzal, kamragázt kohógázzal stb.), úgy az égőbe helyezett gázosító vagy a H^S-nek COS alakba való átvitelére és rövidebb láng előállítására szolgáló keverőeszközül, vagy a színtelen lánggal égő gáznak világító lángúvá tételére szolgál. Ilyen megoldást tüntet fel a 3. ábra. (1) csőcsonkon érkezik az egyik fajta gáz a (2) gázvezető csőbe, amelyben (3) cserélhető gázfúvó helyezkedik el. A (4) csonkon érkezik a primer levegő a kétfajta gáz együttes részleges elégetéséhez olyan mennyiségben, hogy a gázosító belsejében kb. 600—1200 C° közötti tetszés szerinti hőfok álljon elő. A levegőt az (5) primer levegő-