149839. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nedvességálló műanyag présáruk és rétegelt szigetelőanyagok előállítására

2 149.839 vonat egyenletessége és tartóssága sem kielégítő az ismertetett eljárásfajtáknál. Nem várt módon azt találtuk, hogy a sziliko­nok ismeretes jótulajdonságaival rendelkező, de az eddig ismert eljárások hátrányait nem mutató nagy aktivitású töltőanyaghoz juthatunk, ha a töltőanyag bevonására egy különleges és sajátos­ságaiban az ismertetett szilikonfajtáktól jelentősen eltérő féleséget, nevezetesen szobahőmérsékleten száradó, heterofunkciós kondenzációval előállított szilikongyantát használunk. A heterofunkciós gyanták — nagy funkcionali­tásuk folytán — szobahőmérsékleten gyorsan szá­radnak, hőkezelés alkalmazásuk esetén nem szük­(ahol R, H' és R" azonos vagy különböző alku vagy alkiigyököt jelent) alapvetően eltér a közön­séges hidrolízis és kondenzációtól, mert míg utób­binál a különböző funkcionalitású és természetű egységek véletlen, eloszlás szerint kapcsolódnak egymáshoz, s így a rendszer csak statisztikusán, de semmi esetre sem egy molekulán belül ren­dezett, addig a heterofunkciós kondenzációval elő­állított ezilikongyanta szigorú rend szerinti, sza­bályos felépítést mutat. így pl. amennyiben di- és tetrafunkciós egy­ségekből építünk ki molekulákat, úgy ezen egy­ségek közönséges hidrolízis és kondenzáció esetén bármely módon kapcsolódhatnak egymáshoz, -— hiszen minden egység ugyanazt a funkciós egy­séget tartalmazza, —• heterofunkciós kondenzáció esetén azonban a reakcióban a difurakciós egység csak tetrafunkeiőssal reagálhat és viszont, mivel az egyes monomereken levő funkciós csoportok különbözőek. A heterofunkciós kondenzáció lehetővé teszi továbbá, hogy - e tervszerű felépítésben előállított molekulák még igen jelentős mennyiségű és rea­g'álatlan funkciós csoportot tartalmazzanak. Ha­sonló' termék részleges hidrolízis útján csak na­gyon nehezen, illetve igen rossz Kitermeléssel, illetve nagyon egyenlőtlen gyök-eloszlással való­sítható meg. Ismeretes, hogy présporok előállításánál hasz­nált 'műgyantákat a préstárgy nagy relatív ned­vességtartalmú térben történő vízfelvételének, illetve szigetelési ellenálláscsökkenésánek meg­gátolására keverés, vagy kokondenzáció útján szi­likonnal modifikálnak. Azt találtuk, hogy a prés­porok, illetve préstárgyak nedveaségíelvételét és az evvel kapcsolatos szigetelési ellenálláscsöfcke­nést igen nagy mértékben csökkenteni lehet anél­kül, hogy magát a gyantát bármi módon meg­séges, de nem is előnyös és a keletkezett bevonat nagy mechanikai szilárdsággal tűnik ki, ezért az utólagos technológiai műveleteket jól tűri. Mivel a bevonás során a gyanta termoplasztikus állapo­ton nem megy át, a töltőanyag diszperzitáKfokát nem változtatja és mivel a nagyszámú funkciós csoport segítségével — mely az egyenletes fel­építettség folytán a molekulában egye.nlete.sen oszlik el — a felülethez kémiailag kötődik, a ke­letkező bevonat igen egyenletes és a felülethez oly mértékben tapad, hogy a töltőanyag állomá­nyába mintegy beépültnek tekinthető. A heterofunkciós kondenzáció — melynek elvi lényegét az alábbi reakcióegyenlet tükrözi — változtatnék. Az említett műszaki hatást a talál­mányban leírt nagy aktivitású töltőanyag felhasz­nálásával érhetjük el oly módon, hogy azt a szo­kásos töltőanyagok helyett használjuk és a szo­kásos technológiával visszük be a présporba, il­letve használjuk fel a préspor készítésénél. E nem várt műszaki hatás azzal magyarázható, hogy a nedvesség bevándorlása a préstárgyba a töltőanyag felületek 'mentén következik be, s amennyiben azt a találmányban leírt módon meg­gátoljuk, az egész termék vízállósága megnöve­kedik. Az eredmény annál is meglepőbb, mert ha közönséges töltőanyag és közönséges műgyanta kompozíciójába vag5^ magába a műgyantába egyéb ismert szilikontermékeket — pl. szilikon olaj at keverünk — az említett hatás elmarad. Megálla­pítható tehát, hogy ezen hatás csak az eljárá­sunkban leírt és jellemzett egyenletes és nagy ellenállóképességü bevonat, illetve a bevonattal ellátott Liiagyaktivitásű töltőanyag segítségével ér­hető el, s annál is előnyösebb, mert az így bevitt szilikonmennyisé-g elenyészően asekély a gyanta modifutalásánál felhasznált — mintegy 10%-nyi — anyagmennyiséghez képest és így az egész termék előállítása — eljárásunk szerint — sokkal olcsóbb, gazdaságosabb. 1. példa: 20: 0 g poliészter gyantát, melyet 1,3 mol etilén­glikokol], 0,2 mol szebaeinsav, 0,5 mol maleinsav­anhidrid és 0.6 rnol ftálsavanhidrid szokásos mó­don történő kondenzációjával állítottunk elő, a gyanta 35%-át kitevő sztirolban oldunk. Az ol­datot 10 000-es szitafkiomságú alumíniumoxiddal keverjük és 1% benzoilperoxid hozzáadása után tálba kiöntve 8 órán át 80 C°-on, majd 16 órán OR R' | | n RO — Si — OR + n Cl — Si — Cl | ! OR R­OR R' | ! n RO — Si — OR + n Cl — Si — Cl i R" R' FeCls FeClc, • OR R' j — Si — o — Si — O -I J OR R' • OR R' I i — Si — o — Si — O -! j R"' R' n RC1 + n RC1 n stb.

Next

/
Thumbnails
Contents