149830. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és felszerelés olajkutakban történő mérésekhez

Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0- \^ SZABADALMI LEÍ Nemzetközi osztály: E 21 b ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.830. SZÁM KE-657. ALAPSZÁM Magyar .osztály 5a 1—19 Eljárás és felszerelés olajkuíakban történő mérésekhez Kelemen Sándor oki, vegyész- és olajmérnök, Budapest, Mihályi György oki. gépé*.z-és olajmérnök, Budapest, Mester Géxa oki. gépész- és olajmérnök, Budapest, Németh Géza oki. nlajmérnök, Nagylengyel, Szabó János oki. olaj mérnök, Nagylengyel Ä bejelentés napja: 1960. december 5. A kőolajtermelés gyakorlatában fontos alapadat a rétegmyomást; a termelő rétegek jellemzőinek meghatározására a kút talpán felvett nyomásemelkedési görbe szolgál. Mélyszivattyús üzemű olajkutaknál az eddigi gyakorlat szerint rétegnyomás méréskor a kút termelését le kellett állítani, a mélyszivattyút a kútból ki kellett építeni, be kellett építeni a mérőműszert, vissza kellett építeni a imélyszivattyút, a nyomásemelkedési görbe felvétele után ki kellett építeni a mélyszivattyút és mérőműszert, vissza kellett építeni a .mélyszivattyút és termelésbe indítani a kutat. Ez a művelet hosszadalmas és költséges volt, mert a mérés előtt és után, tehát két alkalommal kútkezelő berendezés felvonulását igényelte. A találmány olyan eljárás és hozzá szükséges gzerszámzat, mellyel a mérőműszer beépítését a mélyszivattyú kiépítése nélkül végezzük, azaz az előzőkben ismertetett költséges műveletsor helyett az eljárás lényegében a mérőműszer be~ és kiépítésére egyszerűsödik le. Az eljárást az alábbi szerszámzattal lehet elvégezni: a kútfejre a szokványos megoldású fedélkarima helyett excentrikus fedélkarimát szerelünk fel; a termelőeső rakatra 20—50 méterenként excentrikus csőtámaszokat erősítünk; a beépített .mélyszivattyú alá excentrikus terelővéget építünk be. Az excentrikus fedélkarima a szokványosán használt fedélkarimától abban különbözik, hogy csatlakozó csonkja excentrikus elhelyezésű és ezzel lehetővé teszi a termelőcsőrakat excentrikus felfüggesztését, továbbá hogy a mérőműszer beépítése céljából nyílása van a íubrikátorcső számára. A termelőcsőrakat excentrikus felfüggesztése egymagában még nem biztosítja az eljárás foganatosíthatóságát. A kút tengelye a valóságban, sohasem függőleges, hanem attól eltérően többméteres kitérésű többszörösen csavarodott spirális. Tekintve, hogy a műszer be-kiépítése acéldrótra függesztve történik, a termelőcső egyszerű belógatása esetén a termelőcső menti tágas tér nem lenne összefüggő, ami a műszer kiépítése közben a függesztőhuzakiak a termelőcsőrakat köré tekered ését eredményezné és megakadályozná a .műszer üzembiztos kiépítését. A műszer üzembiztos kiépíthetősége csak úgy biztosítható, ha kellő távolságokban a tenmelöcsőre erősített excentrikus csőtámaszok segítségével biztosítjuk a termelőeső mentén kialakított tágas tér összefüggését a kút kihajlított alakját, követően a termelőcsőrakat teljes szakaszán. Az excentrikus csőtámasz szerkezetileg egy cső alakú test, mely a termelőeső külső végvastagítására rögzíthető és egyik oldalán támaszkodó füllel rendelkezik. Az excentrikus terelővég a mélyszivattyú alsó szűrője alá kerül beépítésre. Szerkezetileg egy excentrikus helyzetű csőhöz alakított terelőpálya, melynek rendeltetése az, hogy kiépítéskor a mérőműszer a termelőcsőrakat iménti, a kút kihajlásait követően összefüggőnek kiképzett tágas térbe vezesse anélkül, hogy a függesztőbuzal a termel őcsőrakatra tekeredjen. Az eljárás szerint a mérést a mélyszivattyú kiépítése nélkül végezzük el oly módom, hogy a -mérőkocei segítségével a mérőműszert a lyukfejre szerelt excentrikus fedélkarimán keresztül engedjük le az excentrikus elhelyezkedésű termelőcsőrakat mentén, a kút kihajlásait követően összefüggőnek kiképzett tágas térbe a kívánt mélységig. Beépítés közben a kút üzemelhet, csupán a nyomásernelkedési görbe felvételi idejére kell a termelést leállítani. A mérés befejeztével