149827. lajstromszámú szabadalom • Televíziós szinkrogenerátor

Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.827 SZÁM Nemzetközi osztály: Hl—125 ALAPSZÁM Magyar osztály: H 04 f 21 a' 13-15 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Televíziós szinkrogenerátor Híradástechnika KTSZ, Budapest Feltaláló: Koller László oki. villamosmérnök, Budapest A bejelentés r.apja: 1960. július 29. A televíziós szinkrogenerátorok a televíziós adás és vétel között szükséges szinkronkapcsolatot biztosítják. A jelenleg használatos televíziós rendszereknél a szinkronizálásnak biztosítania kell a sorok ós a képek együttfutását, a sorváltós rendszerű működést és több olyan szabványkövetelményt, amelyet csak bonyolult szinkronjelsorozattal lehet kielégíteni. Az ebhez szükséges jelsorozatot, az ún. összetett szinkrojelsorozatot szigorú szabványok írják elő. A szabványos összetett szinkroj eleket bonyolult felépítésüknek megfelelően, nagy csőszámú impulzustechnikai berendezések ún. szinkrogenerátor ok állítják elő. A fő nehézséget az ún. vertikális blokk előállítása okozza. Itt foglakiak helyet a kiegyenlítő- és képszinkr o j elek. A szinkrogenerátorokat érthető módon úgy próbálják kialakítani, hogy minél kevesebb áramkörű elemet tartalmazzon, de mégis stabilan működjön. A két követelmény egyidejű kielégítése igen nehéz feladat és ezért a gyakorlatban többféle rendszer alakult ki. A különböző rendszerek összehasonlításánál kétféle szempontot kell figyelembe venni: 1. az osztólánc rendszerét és 2. a vertikális blokk kialakításának, valamint az osztólánccal való kapcsolatának módját. 1. Az osztólánc rendszerét illetően leginkább a következő hároim megoldás terjedt el: a) A frekvenciás osztólánc bináris rendszerű (kettes) osztókat — bistabil multivibrátorokat — tartalmaz. Bistafoil multivibrá torokkal,, valósítható meg — jelenlegi ismereteink szerint — a legstabilabb páros számú frekvenciaosztás. A televíziós sorváltós rendszerek miatt páratlan számú osztásra van szükség, amely a bináris rendszereknél csak visszacsatolással (visszaszinkronizálással) oldható meg, ezért nern érhető el az a stabilitás, mint a páros számú bináris osztásnál. Mivel egy bistabil multivibrator 2 : 1 arányú frekvenciaosztást végez, így a szabványos frekvenciaosztásokhoz (405 : 1, 525 :1, 625 :1, 819 :1) — a másfajta osztórendszerekhez képest — nagy csőszám, sok áraimköri elem szükséges. b) A frekvenciaosztóláncnál lépcsős osztók szerepelnek. Itt egy fokozatban viszonylag nagyarányú (pl. 25 :1) frekvenciaosztás is megvalósítható, így a szükséges csőszám a bináris rendszerű frekvenciaosztókhoz képest lényegesen kisebb lehet. Stabilitás szempontjából eléri a visszacsatolt (visszaszinkronizált) bináris frekvenciaosztás stabilitását. e) A frekvenciaosztás szabadonfutó szinkronizált áramkörökkel valósul meg. A szükséges csőszám kicsi, viszont az osztóláne labilisán működik. 2. A vertikális blokkban kell létrehozni a kiegyenlítő jeleket és a befűrészelt képszinkrojelet A képszinkroj«lnek 2,5 H-val (H = soridő = 64 ,u sec) később kell kezdődnie, mint a képkioltóiélnek és szélességére szintén 2,5 H idő van a leggyakoribb szabványokban (CCIR, OIR és GOSZT) előírva. Az ismert szinkrogenerátor megoldásoknál az osztólánc végén kapott képfrekvenciás, 50 Hz-es négyszögjel kezdőélével először egy 2,5 H-s késleltető fokozatot vezérelnek, majd a késletetőjel hátsó éléről egy újabb 2,5 H idejű kapujelet előállító fokozatot vezérelnek, melynek jelével külön kapuznak ki képszinkr oj el komponenseket. Ezeket külön kapuáramkörökkel egyesítik az összetett szkikrojel külön előállított többi kom-