149825. lajstromszámú szabadalom • Fogaskerékszivattyús hajtó, illetve emelő szerkezet

Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALM Nemzetközi osztály: F 05 b OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.825 SZÁM GO—777 ALAPSZÁM Magyar osztály: 59 a Fogaskerékszivattyús hajtó-, illetve emelőszerkezet Gáz E. Lajos üzemmérnök, Stump Jakab "műszaki vezető, Budapest A bejelentés napja: 1960. december 15. A különböző villamos készülékek működtetésére a hajtó-, illetve emelőszerkezetek háromféle kivitelűek. Egyrészük a hajtómotor energiáját mechanikus kényszerkapcsolat, útján adja át a hajtandó készüléknek, a kívánalmaknak megfelelően átalakítva. E szerkezetek általában elég bonyolultak, mivel rendszerint többszörös fogaskerék, csiga és csigakerék, vagy emeltyű, illetve ezek kombinációi szükségesek, hogy a villamosmotorok nagy fordulatát a hajtandó készülékeknek megfelelőéin csökkenteni lehessen, illetve a megfelelő nagyságú hajtási nyomaték elérhető legyen. A többszörös áttétel igen pontos és munkaigényes megmunkálást követel (horizontales, egymáshoz képest igen pontosan betűrt tengelyek csapágyazása, nagyfogszámú csigakerekek stb.). Azonkívül a különböző áttételek megfelelő alátámasztását képező csapágybakok stb. igen tetemesen megnövelik a készülék méreteit, s ezzel súlyát is. További hátránya e készülékeknek, hogy a hajtómotor biztonsági többletenergiája : a mechanizmus esetleges meghibásodása esetén, vagy a közvetítő szerkezetben, vagy magában a hajtandó készülékben deformációt, töréseket, tehát üzemképtelenséget okozhat. Ez rendkívül káros, mivel a hajtandó készülékeknél, különösképpen a villamos készülékeknél elsőrendűen fontos a hajtőszerkezetek minden körülmények közötti és 'mindenkori üzembiztonsága, illetve bekapcsoló készsége. Bonyolítja e szerkezeteket leválasztó mechanizmus (kilincsmű, tengelykapcsoló, illetve szabadonfutó) alkalmazásának szükségessége. E szerkezetre azért van szükség, mivel a kényszerkapcsolat miatt a véghelyzetben szét kell választani a motort és a hajtandó készüléket. Azonkívül leállító szerkezetről is kell gondoskodni a motor számára. Mindezeket összevéve elmondhatjuk, hogy a mechanikus kényszerkapcsolatú hajtőszerkezetek kényes, bonyolult, drága és súlyos szerkezetek. A másik csoport a pneumatikus hajtások csoportja. Ezek igen egyszerű szerkezetek. Lényegükben egy léghengerből és a benne kétirányúan működtethető dugattyúból állnak. Működtetésükhöz azonban nyoimóléghálózat szükséges. Ennek felszerelése és üzemeltetése igen költséges, részint a megfelelő kompresszortelep felállítása, részint pedig a kényes csőhálózat drága volta miatt. Azonkívül mind a kompresszortelep, mind a tömítetlenségekre érzékeny csőhálózat állandó felügyeletet és kezelést igényel. Hideg időben a vezetékek és szelepek a kondenzvíz, illetve az expanziós lehűlés miatt befagyhatnak, ami üzemzavart, üzemviteli bizonytalanságot jelent. A harmadik csoportba sorolhatók a centrifugáiszivattyús emelőszerkezetek. Ezek megfelelően rugalmasak és nem bonyolultak, azonban a centrifugáiszivattyú természete miatt, mivel az nagy nyomást szolgáltatni nem tud, elég nagyméretűek kell legyenek a szükségelt erő szolgáltatásához. A találmány szerinti fogaskerékszivattyús hajtó-, illetve emelőszerkezet a fenti három fő típus jótulajdonságait egyesíti azok hibái nélkül, kis méretei, nagy teljesítménye, egyszerűsége, igénytelensége és rugalmassága miatt. A találmány szerinti hidraulikus hajtó-, illetve emelőszerkezet lényege, hogy egy folyadékkal telt hengerben mozgatható dugattyúba épített fogaskerékszivattyú alakítja át a motor energiáját a kívánalmaknak megfelelővé, azáltal, hogy a dugattyú egyik oldaláról a másik oldalra átnyomva a folyadékot, a henger és a dugattyú között elmozdulást hoz létre, mely elmozdulást vagy közvetlenül, vagy célszerűen kialakított forgattyús szerkezet által lehet a hajtandó, illetve emelendő készüléknek átadni. A találmány szerinti fogaskerékszivattyús hajtó-, illetve emelő-