149823. lajstromszámú szabadalom • Kerámikus anyagból készült égővel rendelkező hősugárzótest
Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -jüT "*«£• SZABADALM Nemzetközi osztály: F 24 c OKSZÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.823. SZÁM FO—386. ALAPSZÁM Magyar osztálv: 36 b SZOLGALATI TALÁLMÁNY Keramikus anyagból készült égővel rendelkező hősugárzótest ,jj Főv. Gázkészülékgyártó Vállalat, Budapest Feltaláló: Szépvölgyi János oki. keramikus, Hódmezővásárhely A bejelentés napja: 1961. május 4. Ismereteseik olyan keramikus égők, amelyek elemi lapkákbői összeragasztva készülnek. A keramikus égők öntöttvas-, alumínium- vagy acéllemezből sajtolt fémházban vannak — gáztömörséget is biztosító szervetlen kötőanyaggal — beragasztva. Az ismert keramikus égők közös hátránya, hogy a fémből készült égőházak, vagy keretek és az azokba beragasztott keramikus anyagból készült égők hőtágulási együtthatójának össze néni hangolható voltából származó törések, repedések az égőben jöttek létre. A repedések még abban az esetben is bekövetkeznek, ha sikerült olyan keramikus égőt előállítani, melynek hőtágulási tényezője az égőház hőtágulásával azonos, mivel a két anyag hővezetési tényezője is eltérő. A fémház hőfoka a ragasztási felületen kb. 170—200 C°, a keramikus égő alsó felülete — gáztér felőli — kb. 70—100 C°, a felső felület — sugárzórész — kb. 800—850 C°. A megrepedt keramikus égő elveszti üzembiztonságát, részben vagy teljesen kieshet és ennek folytán baleset — pl. égési sebek — okozója lehet. Amennyiben a repedés következtében nam esne ki a fémházból, tökéletlen égést eredményez, a megengedettnél magasabb CO képződik, amely egészségügyi szempontból káros. E hiányosságok miatt nem készítettek ragasztással beerősített, nagyobb sugárzó felületű keramikus égővel rendelkező sugárzótesteket. A találmány szerint a fenti hiányosságok teljes mértékben kiküszöbölhetők, mert a keramikus égő — ugyancsak keramikus anyagból készült — keretléceknek az égő és a fémház közé való iktatása mellett van ragasztással beerősítve. E keretlécek a léc hosszában végignyúló egy vagy több célszerűen a léc keresztmetszeti síkjában, pl. U alakot megközelítő, bemetszéssel vannak ellátva. A keramikus égő oldallapjaihoz egyszerű ragasztással vannak erősítve a keretlécek és a keretlécek, valamint a íérnház közötti részek is ragasztóanyaggal vannak kitöltve. Az így összeállított sugárzótest első felmelegedéskor a bemetszéseknek a keretléceik keresztmetszeti síkjában értelmezett végei és a keretléc határoló felületei közötti anyag a keretléc teljes hosszában átreped s így a sugárzótest összeállításakor egy-egy darabokat képező keretlécek, két-két darabbá válnak. A sugárzótest lehűlése és a további felmelegedések és lehűlések során a hőtágulásokat a keretlécek elvált darabjai egymáshozképesti elmozdulásukkal követik, így az égőt a káros feszültségektől és az ebből szápmazható törésektől, repedésektől mentesítik. A találmány részletesebben a rajz ábráin bemutatott példakénti kivitel kapcsán az alábbiakban van ismertetve: Az 1. ábra a hősugárzótestet összeszerelés utáni állapotában, metszetben tünteti fel, a 2. ábra pedig az 1. ábra szerinti hősugárzótestet az első felmelegedés utáni állapotában mutatja. Az 1. ábra szerinti hősugárzó testnél az 5 keramikus égőhöz a 2 keretléc ragasztással van erősítve, s a hősugárzó 6 fémháza és a 2 keretléc közötti tér is 1 ragasztóanyaggal van kitöltve. A 2 keretléc keresztmetszeti síkjában megközelítően U alakú, a keretléc teljes hosszában végignyúló 3 hasíték van kiképezve. E hasítek végei a hősugárzó összeszerelésekor nem terjednek a keretléc határoló lapjáig. Célszerű a bemetszésé!: végeivel szemben 7 hornyokat készíteni, abból a
