149815. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vízmentes alumíniumoxidok gyártására

2 149.815 lépés rendkívül gyors, endoterm (25 C°-on meg­közelítőleg 60 kcal/mól) reaakcióból áll, amely 300 és 600 C° közötti hőmérsékleten játszódik le; ev/iel „szemben a második lépés exoterm, amely­nek elfogadható reakciósebességek mellett törté­nő végbemeneteléhez magas (1000—1200 C°) hő­mérsékletekre van szükség. A fenti megállapításokból következik, hogy a forgó körkemence második felében, ahol nagyon gyors a hőkicserélődés, vagyis az égő lángjának szomszédságában a hőfogyasztás gyakorlatilag zé­rus — ha nem negatív —, mert ha egyszer elér­tük azt a hőmérsékletet, amelyen elkezdődik az átkristályosodás, a folyamat által termelt hő ele­gendő a hőveszteségek kiegyensúlyozására. Ezzel szemben a kemence első felében, ahol a dehidra­tálódás megy végbe, és ahol rendkívül nagy a hőfogyasztás, a hőmérséklet alacsonyabb és a hőkicserélődés kevésbé gyors. A reakció időtarta­ma tehát sokkal hosszabb, mint az a minimális időtartara, amelyet a jelenség fajlagos sebessége alapján lehetne várni (néhány másodperc); a re­akció időtartamát ugyanis ez a kis hőbetáplálási sebesség szabja meg. A szilárd anyagnak a kemencében való tartóz­kodási ideje tehát feleslegesen hosszú, ammek következtében a kemence termelési kapacitásához viszonyítva rendellenesen hosszú kemence hasz­nálatára van szükség. A kemencének ez a nagy hossza azonban nem teszi lehetővé a megfelelő hőcserét, és a füst által elvitt hőmennyiség okoz­ta veszteségek igen jelentősek. A gázok a kemen­cét a gyakorlatban változó hőmérsékleteken, a be­rendezés jellegétől függően 300 és 400 C° közötti hő­mérsékleten hagyjak el, és 200 C° körüli hőmérsék­let eléréséhez szükséges hosszúságnövelés semmi­képpen nem jelentene gazdaságos megoldást. Ennek a nehézségnek a kiküszöbölése érdeké­ben az égőt a kemencének ugyanarra a végére lehetne helyezni, ahol a szilárd anyagot betáplál­juk. Ebben az esetben a dehidratálódás előnyös feltételek mellett menne végbe, azonban -— a reakció endoterm volta következtében — lehetet­lenné válna az amorf alumíniumoxidot kellő ér­tékben felmelegíteni ahhoz, hogy megkezdődhes­sen a korunddá történő átkristályosodása. Az ilyen elrendezés további hátránya abban állna, hogy igen nagy mennyiségű port ^vinnének ma­gukkal az égési gázok; ezen túlmenően a gyors dehidratálódás következtében a vízgőz rendkívül * gyorsan illanna el, aminek következtében a gáz­ban szuszpendálódna a szilárd anyag, és így az­zal együtt nagy része elhagyná a kemencét. Ez a hátrány egyébként már a klasszikus berendezé­sekben is tapasztalható, amelyekbén az égő a be­táplálással ellentétes oldalon van, és amelyekben folyamatos üzem esetén arra van szükség, hogy a finom részeket a bevitt alumíniurnoxihidrát mennyiségéhez viszonyítva nagy mennyiségbeín újra visszatáplálják. .A finom részecskéiméit ez az újbóli betáplálása a berendezés nem elhanya­golható bonyolultságát eredményezi, és ezen túl­menően jelentős hőveszteséget is okoz. Gyakorla­tilag nem érdemes olyan berendezést alkalmaz­ni,, amelynél ez a hiba mutatkozik. A fenti megfontolásokból következik, hogy a hidratált alumíniumoxidnak vízmentes alumíni­umoxiddá történő átalakulása során legalább az első periódus olyan jellegű, hogy ez az átalakí­tás forgókemencében rosszul oldható meg. A jelen találmány szerinti eljárás a 149 207 lajst­romszámú törzsszabadalomban leírt eljárás, töké­letesítésére vonatkozik, amelynek értelmében hidratált alumíniumoxi-dokat olyan módon * ln'kí­tunk át vízmentes alumíniumoxidokká, hogy szin­tén két különálló lépésben dolgozunk ugyan, de nemcsak az első lépés folyamán közlüíik hőt ' a rendszerrel, hanem a második lépés folyamán is, mégpedig a két lépés által igényelt hőmennyisé­geknek pontosan megfelelő mértékben. A találmány szerinti eljárásnak megfelelően az alfa-alumíniumoxid alapú semleges, stabilis és vízmentes alumíniumoxidokat úgy állítjuk elő hidratált alumíniumoxidokból kiindulva, hogy a hidratált terméknek vízmentes termékké t 'ii'tónő átalakítását két különálló lépésben végezzük, ahol az első lépés során a szükséges hőmennyiség gyors közlésével rendkívül rövid idő alatt hajtjuk végre az előzetes víztelenítést, míg a második lépés során a dehidratálást valósítjuk meg és az első lépésben kapott termék átkristályosítását vé­gezzük olyan módon, hogy a terméket néhány órán keresztül megfelelő hőmérsékleten tartjuk, mimellett a szükséges hőmennyiségeket mindegyik lépésnél külön-külön közöljük a rendszerrel. A találmány szerinti eljárás előnyösen fogana­tosítható olyan módon, hogy az első lépésben a iiőhozzávezetést olyan ciklonsorozat segítségével végezzük, amely el van látva a kívánt hőmennyi­ség betáplálásához szükséges hőközlő berendezés­sel, és amelyben a víztelenítést ellenáramban vé­gezzük. Ez a ciklonsorozat lehetővé teszi a gyors hőközlést. A forró gázokat az utolsó ciklonban olyan égő szolgáltatja, amely gázzal vagy-bármi­lyen megfelelő üzemanyaggal táplálható. Az eset­leg még nedves alumíniumoxidhidrát az első cik­lonba kerül be, és az ellenáramban érkező forró gáz hatására megközelítőleg vízmentesen és -lágy­részt amorf állapotban távozik a berendezésből. Az eljárás második lépését előnyösen c lyan forgókemencében végezhetjük, amely el van lát­va a szükséges hőmennyiség betáplálására alkal­mas hőközlő berendezéssel. Az eljárás első lépéséből távozó amorf anyag átkristályosítása exoterm lévén, csupán akkora hőmennyiség közlésére van szükség, amely egy­szerűen a veszteségek pótlásához szükséges. Ter­mészetesen a szilárd anyagot előzőleg olyan hő­mérsékletre kell felmelegíteni, amely elegendő ahhoz, hogy az átalakulás gazdaságos módon menjen végbe. A készülék előző részéből szárma­zó meleg szilárd anyagot a kemence egyik végén tápláljuk be, míg a kemence másik végén szin­tén egy égő szolgáltatja a szükséges meleg gázo­kat. Ebben a kemencében a rendszer által igényelt hőmennyiségnek csupán mintegy 20%-át kell biz­tosítani. A kemence által szolgáltatott gázmennyiség te­hát elég kicsi, aminek következtében igen jelen­tős, 30%-ot meghaladó mértékben lehet megtöl­teni a kemencét. Ugyanakkor az alumíniumcxid­nak a kemencében való tartózkodási ideje nem haladja meg a két órát, és a célnak rövid kemen­ce is megfelel.

Next

/
Thumbnails
Contents