149776. lajstromszámú szabadalom • Lökethatároló kapcsolási elrendezés egyenközű eljárással dolgozó impulzusmoduláló berendezésekhez
Megjeleni: 1982. október 31. MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG -0T \> Nemzetközi osztály: H 03 c OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.776. SZÁM RA—306. ALAPSZÁM Magyar osztály: 21 a2 36—37 21 a' 14—17 Lökethatároló kapcsolási elrendezés egyen közű eljárással dolgozó impulzusmoduláló berendezésekhez VEB ItAFENA WERKE, Feinseh- und Nachrichtentechnik Badeberg, cég, Kadeberg/Sa. (Német Demokratikus Köztársaság) Feltalálók: Janke Lothar mérnök, Kadeberg/Sa, és Müller Gerhard mérnök, Dresden (NDK) A bejelentés napja: 1958. május 24. A találmány lokethatárolő kapcsolási elrendezés oly irapuTzusmoriuláló berendezésekhez, amelyeknél a hírpróbákat egyenközű, vagyis egyenlő közökben egymásra következő időpontokban veszik. Ilyenkor önmagában ismert módon előbb amplitúdó modulálású impulzusokat keltenek, ezeket modulált fűrészfog feszültségekké alakítják át és amplitúdójukat határolják. Az ily módon keltett hosszmodulálású impulzusokat végül időmodulálású impulzusokká alakítják át. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés alkalmazható fázis-, frekvencia- és tartammoduláláshoz, de nem. alkalmazható amplitude modulálás esetén. A kívánt lökethatárolás elérésére két lehetőség ismeretes. Az egyik abban van, hogy minden csatorna modulációs feszültségének amplitúdóit megfelelően előfeszített diódákkal kisfrekvenciásán határolják. A másik eljárás értelmében az amplitúdót szabályozó csövek munkapontjának eltolásával befolyásolják. Az ismert megoldások hibája azonban, hogy többcsatornás irnpulzusmoduláló berendezésnél az amplitúdó kisfrekvenciás határolását, amelynél a kisfrekvenciás feszültségeket amplitúdóiknak meghatározott maximális értékig viszik csak át. minden csatorna számára külön kell biztosítani, például a modulátor bemeneténél alkalmazott önmagában ismert amplitudókorlátozó (clipper)kapesolással. Ez a kisfrekvenciás feszültségek amplitúdójának mindkét oldali határolását teszi lehetővé, úgyhogy a feszültség valamely maximális, illetőleg minimális értéket nem haladhat meg. Ez annyit jelent, hogy a kisfrekvenciás feszültségeket amplitúdóiknak meghatározott maximális értékéig viszik csak át. Ezt a maximális értéket a diódák előfeszültsége szabja meg. Csak* negatív vagy csak pozitív impulzusokat tartalmazó impulzus-sorozatok esetén azonban az amplitudókorlátozó kapcsolás nem használható, minthogy .működéséhez pozitív és negatív értékekkel bíró kisfrekvenciás feszültség szükséges. E hátrányokat a találmány értelmében a továbbiakban ismertetett kapcsolási elrendezéssel küszöböljük ki. Két diódát egymással szembe sorbakapcsolunk. Áz egymással szembekapcsolt diódák soros kapcsolásának közbenső csatlakozásához RC 1 a-got (el-lenáilás-kondenzátor-tagot) csatlakoztatunk, amelyre a két -dióda egyikén át amplitúdó modulálású impulzussorozatot adunk és ezzel az EC-tag kondenzátorát feltöltjük. A bevezetett amplitúdó modulálású impulzussorozat amplitúdójának maximális értékét beállítható előfeszültségű további diódával korlátozzuk. A soros kapcsolás másik diódáján át állandó amplitúdójú, az. amplitúdó modulálású impulzussorozathoz viszonyítva merev frekvenciájú és fázisú impulzussorozatot adunk. Ezt a második impulzussorozatot ugyancsak az utoljára említett diódának potenciométerrel beállítható előfeszültségével minimális értékre korlátozzuk, amikor is az RC-tag kondenzátorát mindig minimális értékre töltjük fel. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés további részleteit a rajz alapján ismertetjük, amelyen példakéiiti kiviteli alakjának kapcsolási vázlata látható. A kapcsolási elrendezés a. rajzon látható módon három Dl, D2, D3 vákuumdiódát tartalmaz, amelyek közül a Dl dióda Pl potenciométeren át negatív előfeszültséget kap. R2 ellenállás a Dl
