149765. lajstromszámú szabadalom • Eljárás legalább kétféle olefin kopolimerizálására

Megjelent: 1962. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG HJT N> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.765. SZÁM MO—466. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 08 f 1 Magyar osztály: 39 c Eljárás legalábo kétféle olefin kopolimerizálására MONTECATINI, Societa Generale per Plndusíria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) és Ziegler Kar! professzor, Mühlheim-Ruhr (Német Szövetségi Köztársaság) Feltalálók: Ragazzini Mario és Magri Roberto, mindketten Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1960. december 6. Olaszországi elsőbbsége: 1959. december 9. A találmány oly eljárás legalább kétféle olefin kopolimerizálására, amelynek során vanádium­tetraklorid és trialkilalumínium és/vagy dialkil­alumínium-monohidrid egymással való összehozása útján előállított katalizátorok jelenlétében dol­gozunk. Ismeretes már olyan eljárás, amelynek során poliolefineket vanádiumtetrakloridból és trialkil­alumíniumból készített katalizátorok jelenlétében polimerizálnak. Az ilyen eljárással előállított kopolimérek azon­ban igen nagy molekulasúlyúak, ami inagyniértéik­be,n megnehezíti az ilyen termékek feldolgozását. Meglepő módon azt találtuk, hogy a molekula­súly csökkenését érhetjük el, ha a kopolimeri­záeiót olyan katalizátorok jelenlétében folytatjuk le, amelyekben a trialkilalumínium—vegyületet részben vagy egészben dmlkilalumínium-mono­hidrid helyettesíti. A találmány tárgya tehát olyan eljárás legalább kétféle olefin kopolimerizálására, amelynek során a kopolimerizációt vanádiumtetraklorid és vala­mely alkilalumínium-monohidrid egymással való öeszehozatala útján nyert katalizátor jelenlétében folytatjuk le. Emellett a találmány szerinti eljárásban alkal­mazásra kerülő katalizátor-kombinációkban vala­mely alumíniumtrialkil is jelen lehet. A találmány szerinti eljárás bármilyen fajta olefinek kopolimerizálására alkalmas; előnyösen azonban etilént, propilént és 1-butilént kopoli­merizálhatunk ezzel az eljárással. A találmány szerinti eljárással előállított kopoli­mérek molekulasúlya kisebb, mint azoké a ko­poliméreké, amelyeket oly módon kapunk, hogy kopolimerizációs katalizátorként csupán vanádium­tetrakloridból és alumíniumtrialkiiból nyert ter­méket használunk; a találmány szerinti eljárás­sal előállított kopolimérek mechanikai tulajdon­ságai azonban hasonlóak ez utóbb említett ko­polimérek tulajdonságaihoz. A találmány szerinti eljárással nyert kopoli­mérek teljesen homogéneknek látszanak; szín­képükben hiányzanak az egyes kristályos poli­olefinekre jellemző sávok; e színképek ugyan­olyan jellemző sávokat mutatnak, mint azok a kopolimérek, amelyek alumíniumtriizobutilból és vanádiumtetrakloridból készített katalizátorok jelenlétében lettek előállítva. A találmány szerinti eljárás értelmében a ko­polimerizáció —60 C° és +40 C° közötti hőmér­sékleteken folytatható le. Előnyös azonban, ha a kopolimerizáció lefolytatása +20 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten történik. Ha a kopoli­merizált olefinek egyike etilén, akkor a dialkil­alumíniurnmonohidrid a hőmérséklet emelkedésé­vel, etilént kezd abszorbeálni és ezáltal trialkil­alumíniummá alakul át, ami azzal a következ­ménnyel jár, hogy a termékként kapott kopoli­mér molekulasúlya nagyobb lesz. A kopolimerizációt ezért olyan feltételek mel­lett folytatjuk le, hogy ez az abszorpció csak igen lassan menjen végbe; ebben az esetben az abszorpció nem befolyásolja észrevehető mérték­ben a dialkilalumínium-monohidrid hatását. A találmány szerinti kopolimerizáció lefolyta­tása során alkalmazott nyomás széles határok között változhat; az alkalmazható nyomás határai

Next

/
Thumbnails
Contents