149764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1, 3-butadién polimerizálására

Megjelent: 1962. november 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •0 ~^f SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.764. SZÁM MO-459. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C 08 d 1 Magvar osztály: 39 c Eljárás az 1,3-butadién polimerizálására MONTECATINI, Societa Generale per l'Industria Mineraria e Chimica cég, Milano (Olaszország) feltalálók: Marullo Gerlando, Maffezzoni Umberto és Susa Ermanno vegyészek, Milano (Olaszország) A bejelentés napja: 1969. november 15. Olaszországi elsőbbsége: 1959. november 18. A találmány eljárás az 1,3-butadién szabályos szerkezetű nagypolimérekké történő polimerizálá­sára. Közelről megjelölve, a találmány olyan el­járásra vonatkozik, amelynek segítségével oly kristályos 1,3-buiadién-polimérek állíthatók elő, melyekben a makromolekulák gyakorlatilag csu­pán az 1,2-helyzetben kapcsolódnak láncokká és emellett szindiotaktikus szerkezetet mutatnak. Ez a molekulaszerkezet, síkban ábrázolva, az alábbi csoport szabályos ismétlődéséből épül fel . . . . CH — CH2 .... (CH = CH2 ) amelyben az oldalláncot képező vinilosoportok felváltva a főlánc síkja alatt, ill. felett helyez­kednek el. Ismeretesek már ilyen szerkezetet mutató 1,3--butadién-polimérek; nem volt eddig ismeretes azonban olyan eljárás, amelynek segítségével az ilyen polimerek közvetlenül, igen nagyfokú szfé­rikus tisztaságban lettek volna előállíthatók, amellyel tehát másfajta kapcsolódású egységeket tartalmazó makromolekuláktól gyakorlatilag men­tes ilyen polimereket tudtak volna nyerni. Ezt az eredményt most oly módon sikerült elérni, hogy a butadiént a Mendelejev-féle perió­dusos rendszer VIII. csoportjába tartozó fémek vegyületein alapuló katalizátor jelenlétében vet­jük alá polimerizációnak; a katalizátor közelebb­ről megjelölve kobaltvegyületeken és trialkil­alumíniumvegyületeken alapulva épül fel. Ismeretes volt már eddig is a butadién clsz­-1,4-szerkezetű polimerekké történő polimerizá­lása koibaltvegyületekből és alkil-alumínium­halogemdekből felépülő katalizátorok segítségé­vel. Ismeretes az is, hogy ugyanilyen cisz-L4--szerkezetű polimerek állíthatók elő kobaltklorid­ból, vagy kobaltbromidból és alumínium-trialki­lokból felépülő katalizátorok segítségével is, fel­téve, hogy az alumínium és a kobalt mólaránya a katalizátorban I-nél kisebb és az így kapott katalizátor-keveréket addig hagyjuk öregedni, míg annak színe kékről feketére nem változik. Azt találtuk, hogy ha kobaltból és alumínium­trialkilokból álló katalizátorokkal dolgozunk és ezeket a katalizátorokat huzamosabb öregedés nélkül alkalmazzuk a polimerizáció lefolytatására, akkor minden esetben olyan polimereket kapunk jó termelési hányadokkal, amelyek igen nagy százalékarányban tartalmaznak szindiotaktikus 1,2-kapesolódású polibutadién-makromolekulákat. A találmány tehát olyan eljárás az 1,3-buta­dién nagy molekulasúlyú, lényegileg 1,2-szindio­taktikus, kristályos polimerekké történő polimeri­zálására, amelyet az jellemez, hogy a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó fémek vegyü­leteiből és alumínium-trialkil okból frissen készí­tett katalizátort alkalmazunk a polimerizáció le­folytatására. A találmány szerinti eljárásban a periódusos rendszer VIII. csoportjába tartozó fémek vegyü­leteiként az alábbi vegyületek kerülhetnek alkal­mazásra: szénhidrogénekben oldható vagy old­hatatlan szervetlen vagy szerves sók, mint pl. szulfátok, foszfátok, nitrátok, karbonátok, szulfi­dok, cianidok, xantátok, kloridok, bromidok, jo­didok, acetátok, propionátok, butirátok, oxalátok, 2-etil-hexanoátok, acetilacetonátok, benzoátok, sztearátok, naftenátok, valamint egyéb szerves

Next

/
Thumbnails
Contents