149741. lajstromszámú szabadalom • Rovarölő hatású készítmény, valamint eljárás annak előállítására
Megjelent: 1962. december 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •äTNä-SZABADALM Nemzetközi osztály: A 01 n OKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.741. SZÁM CO —116. ALAPSZÁM Magyar- osztály: 45 í Rovarölő hatású készítmény, valamint eljárás annak előállítására Cooper McDougall and Robertson Limited cég, Berkharnsted, Hertforelshjve (Anglia) Feltaláló: Langbridge David Mirhael, Kerkhomsted, Hertfordshire (Anglia) A bejelentés napja: I960, augusztus 19. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1959. augusztus 21. A találmány új rovarölő hatású készítmény és ennek előállítására eljárás. Á rovarölőszerek és az ilyen szereket tartalmazó keverékek értékét a szer hatásossága és a rovarölő hatásnak valamely felületre történő felvitel utáni tartóssága szabja meg. A tapasztalat azt mutatja, hogy a hatásosság és a hatás tartóssága számos tényezőtől függően változhat; a legfontosabb ilyen tényezők a következők: a) a rovarölőszerrel kezelt felület jellege és a felület anyaga, b) a szer anyagi természete, pl. a rovarölőszerrel kombináltan alkalmazott szilárd töltőanyag jellege és c) azok a klimatikus feltételek, mint pl. hőmérséklet, szellőzés és viszonylagos Légnedvesség, amelyek hatásának a szer ki van téve. A rovarölőszerek .hatásossága és a hatás tartóssága nagymértékben csökken, ha a szerrel kezelt felület szorptív tulajdonságokat mutat, mint pl. tégla, szárított agyag vagy iszap, cement, gipsz, növények vagy szalmaborítások esetében. Ez a kérdés különösen, olyan vidékeken bír fontossággal, ahol ilyen szorptív tulajdonságú anyagokat, mint pl. napon szárított vályogot, agyagot és hasonlókat alkalmaznak építkezési célokra. Különféle szilárd rovarölőszerek, pl. klórozott-vegyületek, mint l,l,l-trikJór-2.2-di-(p-klórfenil)~ etán, l,2,3,4,10,10~hexakIór-6,7-epoxi-l,4,4a,'5,6,7,8--8a-oktahidro-l,4,5,8-dknetanonaftalin és 1,2,3,4,5--6-hexaklórciklohexán (ezeket általában a „DDT" kereskedelmi néven, ill. a „Dieldrin" és „benzolhexaklorid" hatóanyagaként ismerik) esetében a hatásosság és hatástartósság csökkenése általában a kezelt felület anyagának nagy vasoxid- vagy alumíniumoxid- (vagy mindkettő) tartalmával függ össze; kevésbé határozott ez a csökkenés nagy viszonylagos légnedvesség esetében, mint pl. nedvesség trópusi időjárás mellett; a klórozott rovarölőszerek emellett gyakran kémiailag változatlan alakban nyerhetők ki a kezelt felület anyagából, sőt bizonyos feltételek mellett ismét a felületre kerülhetnek. A folyékony rovarölőszerek, mint pl. a pirétrum önmagában vagy valamely szinergisztikus hatást mutató kísérő hatóanyaggal, mint pl. alfa-2(2-butoxi-etoxi)-etoxi-4,5-«netiléndioxi-2-propiltoluollal (közönséges nevén „piperonil-butoxid"), valamint a szerves foszforeavészter, mint pl. 0,0-dixnetil-S-(1.2-dikarbetoxi-etil)-foszfor-ditioát, 0,0-dietil-0-(2-izopropil-4-metil^pirimidil-6)-foszfortioát, 0,0-dimetil-0-(3-klór-4-nitrofenil)-foszfortioát, 2,3-p-dioxán-ditiol-S,S^bisz-(foszfor-<litioát), 0,0-dimetil-l,2-dibróm-2,2-diklóretil-foszfát, O.O-dietil-O-p-nitrofenil-foszfortioát és 0,0-dimetil-2,2-diklórvinílfoszfát (ezeket közönségesen „malathion", „Diazinon", „Chlothion", ,,Delnav", „VC 1—13", „ethion", „Ortho-dibrom", „parathion" és „DDVP" néven ismerik) rendes körülmények között vízben, diszpergált nedvesíthető por alakjában kerülnek alkalmazásra a szorptív tulajdonságokat mutató anyagok felületén. A szer hatásosságának és a hatás tartósságának csökkenése nagyobb mértékű lesz, ha a hatóanyag különválik a hordozó portól és így könnyebben szívódik fel a szorptív felületen; általában gyorsítja a hatás csökkenését a hatóanyag kémiai elváltozása is. Az ilyen változások különösen nagy viszonylagos légnedvesség esetén következnek be; ilyen viszonyok között még nem-szorptív felületű anyagokon is felléphet a hatóanyag kémiai elvál-