149735. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőrök különböző teltségű részeinek azonos teltségi állapotba való hozására

Megjelent: 1982. november 30. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG <r -»&• SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.'í 3 5 SZÄM BO—802. ALAPSZÁM Nemzetközi osztály: C H-e. Magyar osztály: 28 a 5—8 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás bőrök különböző teltségű részeinek azonos teltségi állapotba való hozására Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet, Buda pest (60%) és Lendvai Jenő oki. vegyészmérnök (40%) Feltalálók: Fekete Kálmán vegyészmérnök (19%), Malovecz István vegyészmérnök (5%), dr. Vágó György vegyészmérnök (19%), dr. Varga Lászlóné technikus (10%), dr. Vermes Lászlóné vegyész, (7%), valamennyien Budapesten A bejelentés napja: 1961. január 26. A találmány tárgya eljárás bőrök különböző teltségű részeinek azonos teltségi állapotba való hozására nitrogéntartalmú bázisokból felépített kondenzációs termékekkel történő kezelés útján. Ismeretesek nitrogéntartalmú bázisokból felépített olyan kondenzációs termékeik, amelyek elsősorban felsőbőrök, -gyantásánál használhatók fel töltőanyagként. Ezeket karbamidból, diciándiamidból stb. állítják elő formaldehides kondenzációval. Az így nyert termékek vizes oldatai, ill. diszperziói kationos vagy and ónos állapotúak, és ellentétes töltésű nagymolékulájú vegyületek, ill. hidrogénionok hatására kicsapódnak (lásd a 147 467 számú magyar szabadalmat).Az ilyen termékek felhasználásánál rendszerint úgy járnak el, hogy a szóban forgó kondenzációs termék oldatával, ill. diszperziójával kezelik az ásványi (főleg króm-) előcserzésű bőröket, ós a kicsapódást előidéző anyagokkal történő kezelést egy .másik fürdőben végzik. Ez az eljárás azt célozza, hogy a bőröket feszesebbé tegyék, ezáltal növeljék a bőrök kihasználhatóságiát, és javítsák azok csiszolhatóságát. Annak ellenére, hogy számos szabadalmi bejelentés foglalkozik ilyen hatású anyagok előállításával, ill. felhasználásával, egyik esetben sem sikerűt megvalósítani azt, hogy a bőr különböző teltségű részei a kezelés után azonos teltségi állapotot érjenek el. Ha ugyanis a lazább részeket kellően feszessé tették, akkor a tömőttebb hátrészek barkarepedőssé váltak, ha viszont el akarták kerülni a hátrészek barkarepedősségét, akkor a lazább részek nem töltődtek fel kellő mértékben. Ez a hátrányos jelenség feltehetőleg annak a következménye, hogy a szóban forgó anyagok oldatait, ill. diszperzióit a bőr topográfiailag különböző részei nagyjából azonos mértékben veszik fel, minthogy a forgalomban levő készítmények teljesen kikondenzált, lényegileg egységes molekulasúlyú termékek. A találmány alapja az a felismerés, hogy egy bőr különböző teltségű részei (pl. hát- és hasrésze) azonos teltségi állapotra hozhatók különböző mólsúlyú komponensekből felépített heterodiszperz kondenzációs termékekkel végzett kezelés segítségével. Kísérleteink során sikerült olyan hatású termékeket előállítanunk, amelyek a forgalomban, levő készítménjrek fenti hátrányos tulajdonságait kiküszöbölik. Az általunk előállított terméket a bőr topográfiailag eltérő részei szelektíven veszik fel. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy a nitrogéntartalmú bázisok (karbamid, meiamin, diciándiamid) és formaldehid közötti kondenzációs reakció körülményeinek kellő megválasztása lévén a késztermék az egészen kis molekulasúlyú részecskéktől a kolloid méretekig terjedő molekulasúly-tartományba eső részek teljes skáláját