149718. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés gázkisülésű csövekhez és ezen elrendezés alkatrészei és tartozékai

149.718 3 ohmikus és/vagy induktív ellenállás, vagy pedig szórótranszformátor, sőt esetleg kondenzátor, azaz kapacitív ellenállás is lehet. Az 5 cső 6 és 7 elektródái egymással egyenlő alkatúak, a fűtő­áramkörben fekvő 8 ellenállás kellő ellenállású 12 jelfogótekercs esetén elmaradhat. A differen­ciálj elfogó 9 és 10 kontaktusait a jelfogó ábrá­zolt árammentes helyzetében a jelfogófegyverzet által mozgatható 11 kontaktushíd zárja, miáltal a jelfogó 12 tekercsét tartalmazó fűtőáramkör zárva van. A jelfogónak a 12 tekerccsel pontosan vagy megközelítőleg egyenlő menetszámú, de azzal nem szükségszerűen egyenlő ellenállású 13 teker­cse állandóan a cső tápáramkörében fekszik. E tekercset tehát az előfűtési szakaszban a fűtő­áramkör árama, ennek megszakadása és a cső beyújtása után pedig az 5 csőben a;6 és 7 elekt­ródák közt végbemenő gázkisülés árama járja át. A 9 és 10 kontaktusokat ismert módon áthidaló 14 kondenzátorral célszerűen sorbakapcsolt 15 ellenállás el is maradhat, és a cső esetleg a raj­zon szaggatott vonallal feltüntetett ismeretes 16 gyújtósávval is lehet ellátva. E gyújtósáv földelt vagy a 6 és 7 elektródák egyikéhez ellenállás vagy kondenzátor közbeiktatásával hozzákapcsolt, a csőburán vagy annak közvetlen közelében elren­dezett vezető lehet. E berendezés a következőképpen működik: A 3 kapcsoló zárásakor a fűtőáramkörön át­folyó áram a 6 és 7 elektródákat előfűti és azok kellő hőmérsékletének elérése után az 5 cső be­gyújt. Ekkor a 13 tekercsen, melyet eddig a 12 tekerccsel együtt a fűtőáramkör árama járt át, ezenkívül még a csőben végbemenő kisülés árama is átfolyik. Ennek következtében az eddig fenn­állt mágneses egyensúly megbomlása folytán, a jelfogó meghúz és a fűtőáramkört megszakítja. A cső ekkor fűtőáramköri áramfogyasztás nélkül ég tovább, míg azt a 3 kapcsolóval ki nem kapcsol­juk. E berendezés hasonlóképpen működik, mint egy egyenárammal táplált csövek részére már koráb­ban ismeretes berendezés, melynek jelfogója azonban nem volt differenciálj elfogó és melynél a fűtőáram csak a cső katódként működő elekt­ródáján folyt át. E berendezéssel szemben az 1. ábra szerintinek az az előnye, hogy váltó­áramra is használható és hogy egyenárammal táplált csövek esetén bekapcsolására az ismert pólusváltó kapcsoló használható, mivel tudva­levőleg a fénycső élettartama meghosszabbítható. Az 1. ábra szerinti berendezésnek egyenáram­mal való táplálása esetén célszerű, ha legalább a 8 ellenállást, de célszerűen a 4 ellenállást is, egy­egy gáztöltésű izzólámpa alkotja, mely a beren­dezés bekapcsolása után azonnal világító segéd­fényforrást képezve, az egyébként ezen ellenállá­sokban kárbavesző energiát részben fényként hasznosítja. Ha cső bármely oknál fogva nem gyújtana be, helyette a segédfényforrások adnak fényt, a berendezés üzembiztonsága tehát nagy és az a csövet igen kíméletesen gyújtja be. Ezen előnyeivel szemben viszont a berendezés hátránya az, hogy csak akkor működésképes, ha a tápfeszültségforrás feszültsége elég nagy ahhoz, ogy az 5 cső a 4 előtéten a fűtőáramfogyasztás okozta feszültségesés fennállása esetén is a jól felfűtött elektródák esetébeni gyújtási feszültség­nél nagyobb feszültséget kapjon. Ha e feszültség és a tápfeszültségforrás feszültsége közti különb­ség nagy, a 4 ellenállás nagy energiafogyasztása a berendezés bruttó fényhatásfokát még a 4 elő­tétnek izzólámpakénti kiképzése esetén is erősen rontja. Ha viszont a fentemlített feszültség­különbség nem nagy és így biztos gyújtás eléré­sére a 4 ellenálláson fellépő előfütéskori feszült­ségesést a fűtőáramkör ellenállásának növelésé­vel kell csökkenteni, a fűtőáramkörben csak' ke­vés energia fog rendelkezésünkre állni. Ennek folytán a fűtőáramkörben levő segényfényforrás fényteljesítménye kicsi és/vagy az előfűtési idő hosszú lesz, sőt csökkent tápfeszültség esetén a cső esetleg be sem gyújt. Mindezen okoknál fogva e berendezés gyakorlati használatra inkább csak különleges esetben alkalmas. A gyakorlati követelményeknek minden tekin­tetben jól megfelelő és fenti hátrányoktól men­tes berendezés kapcsolási vázlatát mutatja a 2. ábra, melyen az 1. ábráéval azonos hivatkozási jelek azonos működési szerveket jeleznek. A 4 és 8 ellenállások tehát itt izzólámpák, a 4a és 15a ellenállások pedig feszültségfüggő ellenállások. Előbbi a 4 lámpa terhelésének egyenletesebbé tétel*- mellett a fűtőáramkörben rendelkezésre álló energiamennyiséget növeli, utóbbi pedig a gyúj­tást előidéző feszültséglökés görbéjének kedvező alakját biztosítja. A 13 tekercs egy része a 12 tekercs vagy a fűtőáramkörben fekvő iegyéb meg­felelő szerv által fűtött 17 bimetallkapcsolóval zárható rövidre, a 13 tekercs egy fentivel azonos vagy attól eltérő menetszámú része pedig a 19 és 20 ísegédkontaktusok útján a 11 kontaktus­híddal. A 18 bimetallkapcsoló az alant ismerte­tendő biztonsági kapcsoló. E berendezés a következőképpen működik: A 3 kapcsoló zárása után a fűtőáramkörön áram folyik át, melynek erőssége szdkás szerint a cső üzemáramerősségénél nagyobb. Ezért a 4 lámpa sarkain az üzem közben fennállónál na­gyabb feszültségesés lép fel, mely a 4a ellen­álláson lévén hatályos, ennek értékét a normális üzemben fennállóhoz képest kissé csökkenti és így a fűtőáramkörbe több energiát juttat, mint hogyha a 4a ellenállás ohmikus ellenállás volna. Ezenkívül ezen ellenállás jelenléte folytán a 4 lámpa áramterhelése kevésbé tér el a stabil üzem alatt fennállótól és így a lámpa élettartama meg­növekszik. Sokkal fontosabb szerepet játszik azonban az ellenállás feszültségfüggő volta a 15a ellenállásnál, melynek sarkain jóval nagyobb fe­szültségkülönbségek jelentkeznek. Jó minőségű feszültségfüggő ellenállások feszültségérzékeny­ségére példaképpen megemlítem, hogy egy 100 Volt feszültségre kapcsolt ilyen ellenállás e fe­szültségen 100 mikroampere, 500 Volt feszültségen viszont 10 milliampere erősségű áramot engedett át. így tehát kellőképpen méretezett 15a ellen­állás a 14 kondenzátorral együtt kiválóan alkal­mas arra, hogy a cső begyújtását előidéző feszült­séglökés görbéjét, megfelelőképpen alakítsa ki. Alkalmas lehet azonban a feszültségfüggő ellen­állás arra is, hogy a differenciáljelfogó egyik tekercsével párhuzamosan kapcsolva fejtsen ki kedvező hatásokat, pl. a fenti feszültséggörbe

Next

/
Thumbnails
Contents