149711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a beton kötésének gyorsítására

Megjelent: 1962. július 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.711. SZÁM 80. b. 1. OSZTÁLY — SA—1303. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés a beton kötésének gyorsítására Sasvári György oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. szeptember 16. Ismeretes, hogy a portlandcement-beton kötési ideje, vagyis végszilárdságának elérése 10—20 C°-on több hetet vesz igénybe; egy hét alatt mintegy felét, négy hét alatt mintegy három­negyedét éri el a beton végszilárdságának. Előre­gyártott betontestek esetében emiatt a gyártás igen sok sablont (zsaluzóanyagot) és tároló terü­letet igényel, emellett monolit szerkezetek eseté­ben a lassú szilárdulás az építkezés előrehaladását lassítja. Ugyancsak ismeretes, hogy a beton mele­gítésének hatására a kötési folyamat lényegesen meggyorsul. A kötési idő csökkenésének mérté­két a melegítés hőmérsékletének és időtartamá­nak szorzata szabja meg. Egy 800—1600 órafokos melegítés eredményeként a beton 8—16 óra alatt éri el végszilárdságának 50—70%-át, ami a sab­lon eltávolítását, ill. a betontest kizsaluzását már lehetővé teszi. A betonnak érlelőtérben való me­legítését előregyártott betontestek esetében szél­tében alkalmazzák, míg monolit szerkezetek ese­tében főként +5 C° hőmréséklet alatt, mert ilyen esetben kötés gyakorlatilag nem következik be. A gyakorlatban kétféle betonhőkezelés alkal­mazása szokásos. Egyik esetben gőzzel telített le­vegőt használnak, a fűtőközeg hőmérséklete ilyen­kor 75—90: C°. Ez a melegítés előregyártott beton­testek esetében gőzzel fűtött, hőszigetelt, falazott kamrában — az érlelőtérben — történik. A másik esetben a fűtőközeg 8 att nyomású telített gőz kb. 170 C-on, vaslemez autoklávokban. A beton­testeket mindkét esetben hidegen formázzák és kiformázott állapotban melegítik. Ezek az eljárá­sok számos hátránnyal bírnak. Mindkét esetben nagyméretű, rendszerint gőz­zel fűtött berendezésekre van szükség; ezek vesz­tesége falazott szerkezetek esetében — a tömítés szükségképpeni tökéletlenségei következtében — nagy. Emiatt a gőzfogyasztás 200—250 kg gőz/m3 beton, monolit szerkezet esetében pedig még na­gyobb, míg az elméletileg szükséges gőzmennyi­ség nem haladja meg az 50 kg/m3 -t. A kiformá­zott testben jelentős hőmérsékletkülönbségek és. ezáltal hőfeszültségek lépnek fel, amelyek a test repedését okozhatják. A gőzölő berendezések ke­zelése kényes és hozzáértést igénylő munka. A gőzölő berendezés töltési foka csak 20—40°/o, ami a berendezést terjedelmessé és költségessé teszi. Mindezek a hátrányok az leddig alkalmazott el­járásokat igen gazdaságtalanná teszik. A találmány célja egyszerű berendezést igénylő, csekély hőfogyasztással járó, a betont teljes tö­megében csaknem azonos hőmérsékleten tartó s ezáltal kímélő, egyszerű kötésgyorsító eljárás és berendezés kidolgozása. A találmány tárgya eljárás és berendezés a beton kötésének gyorsítására. Az eljárás abból áll, hogy a betonmasszát keverés közben vagy keverés után felmelegítjük. Ez oly módon törté­nik a legcélszerűbben, hogy a betonmasszát a szükséges vízmennyiségnek csak egy részével készítjük. A vízmennyiség hiányzó részét telített gőz jDefúvásával pótoljuk oly módon, hogy a betonmassza 65—'80 C°-ra történő felmelegítése mellett éppen a még szükséges vízmennyiség kon­denzálódjék a masszában. Az ily módon felmele­gített masszából formázzuk ki a betontestet, majd azonnal hőszigetelt tárolótérbe helyezzük, illetve monolitbeton szerkezet esetében hőszigetelt zsalu­zást alkalmazunk. A formázás alatti párolgás által okozott hővezetés mindössze néhány száza­lékot tesz ki, de ezt ellensúlyozza az a körül­mény, hogy a hőszigetelt tárolótérben a beton­test 12 óra alatt nemcsak lehűlést nem szenved, hanem a kötésnél felszabaduló reakcióhő követ­keztében jelentősen felmelegszik. Az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés hőszigetelt tartályból és/vagy folyamatosan mű­ködő szerkezetből áll a víz egy részével meg­kevert betonmassza továbbítására. Ehhez a be­rendezéshez gőzvezeték csatlakozik, amelynek segítségével a betonimasszán gőz bocsátható ke­resztül.

Next

/
Thumbnails
Contents